2003. november 27., csütörtök

ISMÉT SEBEZHETŐ AZ INTERNET EXPLORER.



-- A SecurityFocus biztonsági listájára küldött leveleiben egy kínai kutató azt állítja, hogy öt új, súlyos sebezhetőséget sikerült felfedeznie az Internet Explorerben. A Microsoft böngészőprogramjában rejlő hibák mindegyike a szkript-rendszerrel hozható összefüggésbe, és akár a gép feletti ellenőrzés megszerzését is lehetővé tehetik. A most nyilvánosságra hozott sebezhetőségek közül kettő az "mshtml:" URI-kezelő segítségével, míg egy harmadik a klasszikus cross-site scripting módszerrel teszi lehetővé az Explorer biztonsági rendszerének kijátszását, és megbízhatatlan forrásból származó programok végrehajtását a célgépen. A negyedik sebezhetőséget egy már javítottnak hitt hiba jelenti, míg az ötödik a böngésző gyorsítótárában található - és potenciálisan jelszavakat, bankkártyaszámokat és más bizalmas információkat tartalmazó - fájlok olvasását teszi lehetővé. A védekezés egyetlen módja a javítófoltok megjelenéséig az Active Scripting funkció teljes tiltása a böngészőben, amely azonban korlátozhatja vagy lehetetlenné teheti bizonyos weboldalak látogatását.

LEHET INGYEM IS (7.)

DVD-ből DivX



Az utóbbi években nálunk is elterjedtek a DVD-k, viszont a DVD írók árai még túl magasak legtöbbünknek. Mégis van rá lehetőség, hogy másolatot készítsünk kedvenc filmünkről, összetömörítve egy vagy több CD-re, viszonylag jó minőségben. Habár ezt legálisan csak akkor tehetjük meg, ha megvásároltuk a DVD-t (nem kölcsönkértük), és ebben az esetben is a másolat csak saját célokra, úgynevezett vészmásolatként használható. Azonban a DivX készítése nem olyan egyszerű, mint ahogy azt megszoktuk a AudioCD-ink lemásolásakor MP3 formátumba. Több program is megjelent, mely igyekszik megkönnyíteni a folyamatot, viszont még így is sokszor elofordul, hogy néhány lépést manuálisan kell beállítanunk és elvégeznünk, mert az alapértelmezett beállításokkal széteshet hang-kép szinkronizáció, vagy akár teljesen nézhetetlen a film. Sőt ez akkor derül ki, miután a gép több óra munka után befejezi a konvertálást, mi pedig dühöngve kezdhetjük előröl az egész munkát. Egy ilyen igen jól muködő program a GordianKnot nevet viseli letölthető a http://gordianknot.sourceforge.net/ internetoldalról, ingyenes és magyar nyelvű környezete is létezik. A fejlesztők nem készítettek egy önálló átalakító programot, hanem összeszedték az egyes lépésekhez szükséges legjobb programokat, és azok használatát könnyítették meg. Még mielőtt nekilátnánk a munkának, takarítsuk le a merevlemezünkről, az összes folyamat elvégzéséhez akár 15-20 giga-bájt helyre is szükségünk lehet!
A DivX készítés első lépéseként le kell másolnunk a filmet a merevlemezünkre. A GordianKnot első füle szolgál e célra, Rippelés felirattal. Mielőtt azonban hozzálátnánk, indítsuk el a filmet bármelyik lejátszóban pár másodpercre, különben előfordulhat, hogy a DVD olvasónk nem lesz megfelelően beállítva a DVD olvasásához. Ezek után a DVDDecrypter programot indítjuk a megfelelő gombbal, mely néhány perc alatt lemásolja az egész DVD anyagát a diszkre, megszabadítva azt a régiókódjától. Ha már elozőleg az explólerrel felmásoltuk a DVD tartalmát a merevlemezünkre, akkor indítsuk a vStrip-pet, mely ugyanerre a célra szolgál, csak a merevlemezen dolgozik. A másolás és a régiókód feloldása után nekiláthatunk kicsomagolni a filmet a vob formátumból, melyet ugyanezen fül DVD2AVI gombjával indíthatunk meg. A gomb fölött részletesen le van írva, hogy mit kell beállítanunk, és hogyan, saját beállításokkal ne kísérletezzünk, hacsak biztosak nem vagyunk a dolgunkban.
Ezután a film készen áll a kódoláshoz. A második fülön kiválaszthatjuk, hogy hány CD-re, milyen formátumba szeretnénk a filmet, a többi fülön a képméretet, feliratok lemásolását, stb. állíthatjuk be. Mindezek után készítsünk egy új kódolási projektet. A jobb alsó sarokban válasszunk ki egy szabad mentési helyet, nevezzük át, és kattintsunk a megnyit gombra a bal alsó sarokban. Válasszuk ki d2v kiterjesztésu fájlt, melyet a DVD2AVI készített az imént, és a megjelenő ablakban állítsuk be hogyan szeretnénk kódolni a hangot és a képet. A Video Codec résznél ajánlott a többlépéses kódolás, igaz, hogy sokkal tovább tart a film e módú elkészítése (a kódolás több lépésben folyik, az első lépésekben csak statisztikát készít, csak az utolsó kódolásnál kapunk nézhető filmet), de a lépések statisztikáinak köszönhetoen már a kétlépéses kódolás is jelentős minőségjavuláshoz vezet. Az Audio Codec résznél választhatjuk az MP3-at vagy az AC3 (eredeti dolby) kódolást. Ha egy CD-re akarjuk tömöríteni a filmet, akkor nem ajánlott az AC3, mert túl nagy helyet foglal.
Miután minden ízlésünknek megfelelően beállítottunk, indítsuk el a kódolási projektet. A GordianKnot egyesével meghívja az összes szükséges programot (NanDub, VirtualDub, ac3 to mp3 konverter), útközben az eredményektol függően újraszámolja a kódolás bitrátáját (ezt az opciót ne kapcsoljuk ki), így pontosan méretre vágva megkapjuk a filmet DivX-ben.
Természetesen ha szétcsúszik a hang-kép szinkron, akkor manuálisan kell összeraknunk a képet és a hangot (NanDub), majd manuálisan szükséges feldarabolni a kapott filmet is (VirtualDub) több Cd-re. Habár ritkán történik meg, hogy a GordianKnot elszámolja magát.
Minden lépésnek az összes fájlja gépen marad, így ha valamelyik lépés hibázik, elég csak onnan folytatni a munkát, de ennek a hátránya a hatalmas helyigény. Miután azonban megvan a film azt felírhatjuk CD-re kedven CD-író programunkkal, és az egész munkát letörölhetjük a diszkünkrol. Sok sikert kívánunk!

B.Zs.
informaticar@freemail.hu

A DivX LEGYEN VELED!

Új király a láthatáron - MV2 Player



Még az első stabil verzióig el sem jutott, a popularitása mégis napról-napra nő. Ezt köszönheti annak, hogy kicsi, gyors, a tudása ezzel szemben hatalmas. Az MV2 Player minden film- és hangformátumot kezel, amihez van codec telepítve a számítógépre, ugyanakkor, ha nincs megfelelő codec, akkor tájékoztat annak hiányáról, így pontosan tudjuk, hogy mit szükséges feltenni a gépre a filmünk megtekintéséhez, valamint a képernyőn bármikor tudjuk ellenőrizni, hogy az aktuális film mibe, hogyan, milyen bitrátával van kódolva, és hogy a dekódolás milyen mértékben terheli a számítógépünket. Továbbá képes a különböző képeket is megnyitni,és akár képnézegetőként is használhatjuk, valamint az AudioCD-k kezelésével akár CD-lejátszónak is megfelel, de nem ez az elsődleges szolgáltatása. Skineket is használhatunk, kinézetét formálhatjuk amilyenre akarjuk, akár a jól ismert Winampot. Fő ereje mégsem itt rejlik e fenoménnak. A codek, a videókártya, a Windows beállításaihoz nem kell azokhoz fordulnunk, hanem az MV2 Player filmen megjelenő menüjeivel könnyen a film leállítása nélkül módosíthatunk azokon (hangerő, kontraszt, színek, dekódolási minőség, stb.) Nagyszerűen van megoldva a feliratkezelés is. Az összes feliratozó formátumot ismeri, és azok tartalmából meg tudja határozni, hogy milyen nyelvűek. A felirat ha túl hosszú, nem fér ki a képernyőre, akkor kicsinyíti a betűket, és nem vágja le a sor elejét illetve végét, ráadásul akár két különböző felirat is mehet egyszerre, egy alul, egy felül, melyeket pozicionálunk ízlésünk szerint. Ez jól jöhet, ha többnyelvű társaság nézi a filmet, vagy az egyes feliratbeli hibák kiszűrésére is használható (ha az egyikben nem írja, mit mondtak, akkor valószínűleg írja a másikban...) Mindehhez társul a feliratok szinkronizálási lehetősége a filmmel, ha elcsúszott a felirat, akkor beállíthatjuk mennyivel előbb, vagy később jelenjen az meg a képernyőn, sőt amennyiben a film és a felirat nem egy framerátával (képkocka másodpercenként) készült (ez az az eset, mikor bárhogy állítjuk be a szöveg elcsúszását, pár perc múlva korrigálhatjuk a beállításokat), akkor ezt hibát is tudja kezelni az MV2 Player. A kép méreteinek és az arányának átállítása, a teljesképernyős mód manapság már alapkövetelmény egy filmnéző programnál, viszont nem sokknál lehet bekapcsolni az ún. TopMost funkciót, amellyel a film ablaka állandóan a legfelső, így miközben más programban dolgozgatunk, a sarokban követhetjük a filmet is. A program ráadásul még magyarul is tökéletesen beszél. Az MV2 Player Windowson fut és letöltheto a http://www.mv2.czweb.org oldalról, használata ingyenes.

B.Zs.

HARDVER KEZDŐKNEK (12.)

A monitorok I.



Az első kommerciális személyi számítógépnél a monitor még szerves része volt a gépnek, ugyanis a monitor és a billenytyűzet is a computer dobozába volt szerelve. Ezek a monitorok kisméretűek, csak szövegmegjelenítésre voltak képesek a szürke szín árnyalataiban (monohromatikus monitorok). Ma már a monitorok különállóak, színesben jelenítik meg a képet, felbontóképességük nagy, a képátméro leginkább 17 vagy 19 colos (1 hüvelyk, azaz col, =2,54 cm) . Két nagy csoportját ismerjük a monitoroknak, a hagyományos katódsugárcsöves (CRT- Cathode Ray Tube) és az újabb technológiájú, a folyadékkristályos (TFT LCD- Thin Film Transistor Liqvid Crystal Displey) képmegjelenítőket. Van még egy, kisérleti folyamatban lévő monitortipus, az OLED (Organik Light Emitting Diode) monitor.
Mivel a képcsöves (CRT) monitorokból kétszer annyi van használatban mint a folyadékkristályosokból (LCD), e monitorok muködését ismertetem elsőnek. A katódsugárcső főbb részeit a képen láthatjuk.
Az első katódcsövet 1855-ben szerkesztették meg Angliában, majd 1897-ben, miután J.J. Thompson felfedezte az elektronokat, K.F. Braun tökéletesítette a katódcsővet, ellátva azt fluoreszcens réteggel, elektronvezérlő mágnesekkel, megalkotván a ma is ismeretes képcsövet, amit mi köznyelven képernyőnek ismerünk. A képcső belső oldalán foszforréteg van, s e fluoreszcens anyag villan fel a kép megjelenítésekor. Ezeket a fényvillanásokat a képcső nyakában lévő katód által kibocsájtott elektronok idézik elő. A képcsó szukített nyakán található tekercsek fokuszálják és irányítják a foszforréteg megfelelő pontjára a felgyorsított elektronsugarat, ciklikusan soronként fentről lefelé és egy soron belül balról jobbra végigpásztázva az egész felületet. Az elektronsugarak ilyen irányított mozgását nevezik rasternek. Ez a folyamat villámgyorsan megy végbe, így a szemünk a vonalsorozatokat álló képként regisztrálja. A fent leírott a monochromatikus monitorokra vonatkozik. A színes képmegjelenítőknél három különálló elektronsugárra van szükségünk, melyek a megfelelo színpontokat gerjesztik a kívánt színtől függoen eltérő mértékben. Ezek a piros, a kék és a zöld színpontokat állítják elő, együttesen adván az eredő színhatást, melyet a szemünk mint színt lát. Mivel ezek a sugarak más-más szögben esnek az elemi színpontokra, a szórás kiküszöbölésére maszkkal (árnyékmaszk), résmaszkkal vagy ráccsal (apertúrarács) választják el őket egymástól. Minél kisebbek ezek a képpontok, annál élesebb a kapott kép. A megjelenített kép minősége a vízszintes és a függőleges sorokban lévo színpontok (pixel) számától függ. A ma használatos monitorok képfelbontása 800x600, 1024x768, 1280x1024, 1600x1200 Az elektronsugarak soronkénti vezetését a videokártyából jövő impulzus irányítja. Ezek az impulzusok másodpercenkénti számát sorfrekvenciának (Horizontal Frequency) nevezzük. A függoleges frekvencia (Vertical Frequency) mutatja, másodpercenként hányszor képes megjeleníteni a képet a monitor. E két adatot Hz-ben adják meg a gyártók. Az emberi szem 24 képet regisztrál másodpercenkét, ami azt kellene hogy jelentse, 24 Hz-es képfrissítés elegendő volna a monitoroknál. Sajnos, mivel a képmegjelenítés soronként jelentkezik a monitoroknál, az ajánlott függőleges frekvencia legalább 85 Hz kell hogy legyen, a kép vibrációjának kiküszöbölése miatt.
A monitorok méretét a képcső átlójával határozzuk meg, hüvelyben (col, inch). A képcső mérete nem egyezik meg a látható kép nagyságával. Ez a különbség kb. 2 cm a látható kép kárára, az ok pedig, hogy a videokártya a sorirányító impulzusok között egy meghatározott nagyságú jelet küld, mely csillapítja a két sor közti átmenetnél keletkező vibrációt, s ez mint fekete képkeret jelenik meg. E képkeretet nem láthatjuk, mivel a monitor doboza eltakarja, de ha egy kicsit a monitorokon található gombokkal elmozdítjuk a képet, a keret látható lesz.
A CRT technológiából adódóan a gömbölyu felületű képernyőn nagyon nehéz tökéletes képet kapni, a sarkokban egy kis képtorzítás, homályosodás, vehető észre . A gyártók kifejlesztették a sík felületű képcsövet (FST- Flat Square Tube), és 1997-ben már kapható is volt a boltokban az új monitor. E monitoroknál a torzítás már alig észrevehető, a kép minősége annál inkább javult, de az áruk is jóval magasabb.

Törőcsik György
terecik@unet.yu