Orvosi rendelőt!

Pecesori részlet
Miközben az amerikai ADF alapítvány támogatásával, jelentős ráfordítással felújították az iskola, az óvoda és az ovosi rendelő épületét, de az utóbbi újbóli beindítását illetően már fél éve nem tud megállapodni az alapítóként fellépő községi önkormányzat és az óbecsei egészségház.
Pecesor a mai körülmények között -- annak ellenére, hogy lélekeszáma valamivel több mint 350 és a községi központtól 22 kilóméternyi távolságra fekszik -- mégsem lenne a világ végén, ha olyan ügyes-bajos problémákkal, amelyeket ebben a miniatűr közegben már nem tudnak önállóan megoldani, a nagyközösség is foglalkozna. Az egyik ilyen sarkalatos kérdés a helyi orvosi rendelő újbóli beindítása. Pecesoron sokáig, 1988-ig nem volt orvosi rendelő. Az erre vonatkozó rendelkezések alapján ugyanis 1500 lakostól kisebb lélekszámú telepíléseken nem kötelezhető a rendelő megnyitása. Az óbecsei községben egyébként még két ilyen kategóriába tartozó, valamivel nagyobb mint 1000 lélekszámú helyi közösség van, Mileševo és Radičević, ahol viszont már az ötvenes évektől működnek az orvosi rendelők, napi betegfogadással. Akkor azonban több sajátos körülményt, a falu megközelíthetőségét, az utazási problémákat figyelembe véve az óbecsei község egykori önkormányzatának támogatásával az iskolaépület egy részében kialakítottak egy a célnak megfelelő rendelőt, és ide egészen 1999 márciusáig heti egy alkalommal Péterrévéről orvos és egészségi technikus is kijárt. Három óra alatt ellátták a pecesori betegeket. A bombázások idején bevezetett rendkívüli állapot miatt megszakadt ez a gyakorlat, és később, a béke helyreállása, majd az októberi politikai fordulat sem hozta meg a pecesoriak újbóli orvosi ellátását.
Ezt a kérdést bárhol is vetették fel a falu képviselői, mindig nagy "megértéssel" fogadták a község illetékesei, de az orvosi rendelő zárva maradt. A pecesoriaknak továbbra is a péterrévei vagy az óbecsei orvosi rendelőket kellett felkeresniük a legkisebb egészségi problémájukkal is. Ez nagy gondot jelentett, mert a falu lakóinak több mint fele 50 éven felüli, akiknél a különböző megbetegedések gyakorisága egyre nagyobb. Külön gond, hogy a falut Óbecsével csak napi két buszjárat köti össze, amelynek menetideje az iskolai váltástól függően változik, hol délelőtt, hol pedig délután van busz. És évente négy hónapon át (az iskolai szünetekben) szünetel is a járat. Személygépkocsi pedig -- mondani sem kell -- nincs mindegyik háztartásban, általában éppen azokban, ahol gyakoribb a megbetegedések előfordulása.
A tavalyi év folyamán Pecesor önkormányzati háttértámogatással helyet kapott az amerikai USAID--ADF programjában. Ennek keretében mintegy 55.000 dolláros ráfordítással felújították, korszerűsítették és központi fűtéssel látták el az iskola, óvoda és az orvosi rendelő épületét. Tették ezt a helybeliek nagy örömére és az óbecsei községi vezetők ígérete mellett, hogy az így felújított orvosi rendelőben rövidesen a betegellátás is beindul. Sajnos, ez nem történt meg. A helyi közösség tanácsa ebben a kérdésben több beadvánnyal is fordult az illetékesekhez, de semmi sem történt.
-- Legutoljára 2003. október 14-ei keltezésű beadványunkban kértük a községi végrehajtó bizottságtól, hogy járjon közre az orvosi rendelő újbóli beindításáért (az orvos és kisegítő személyzet heti két alkalommal történő kiutazása), de erre még szóbeli választ sem kaptunk. Az egészségház illetékeseivel beszélgetve megtudtuk, hogy részükről a rendelő megnyitásának nincs különösebb akadálya. Ők is az alapítóra várnak azért, hogy eldőljön, honnan teremtik elő a heti két kiutazás költségét. Az alapító ebben a tekintetben hallgat, ők sem tehetnek mást. Időközben szóbelileg megpróbáltam erről a problémáról elbeszélgetni Zoran Stojšin községi elnökkel, a végrehajtó bizottság elnökével, Jakab Tiborral, és az egyik alelnökkel, Varga F. Józseffel is, ők mindannyiszor egyéb sürgősebb teendőkre hivatkozva kitértek a kérdés elől. Így aztán nem maradt más hátra, mint hogy falugyűlés elé vigyük az orvosi rendelő újbóli megnyitásának problémáját. Ott úgy döntöttünk, hogy végső elkeseredésünkben polgári petícióba követeljük a rendelő heti két-három alkalommal történő működtetését. Ezt a követelést Pecesor 200 felnőtt lakosából 171-en írták alá. A petíciót 20-án nyújtottuk át abban reménykedve, hogy ezek után majd csak napirendre kerül a pecesoriak gondja is -- tájékoztatott bennünket Barna József, a helyi közösség titkára.

LAJBER György

TOPOLYA ÉS SZENTES TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATAI

Újabb együttműködési megállapodás

Az együttműködési megállapodás aláírása
Magyar Kultúra Napján, január 22-én Szentesen, a Lajtha László Zeneiskolában komolyzenei hangverseny keretében Szirbik Imre szentesi polgármester és Bábi Attila, a topolyai községi képviselő-testület elnöke aláírta a következő öt évre szóló kulturális együttműködésre vonatkozó megállapodást. A topolyai küldöttség tagja volt még Fehér László, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ elnöke is. Topolya és Szentes kapcsolatai több mint 30 évre nyúlnak vissza.
-- Sokan hallottuk a topolyai versmondókat, énekeseket, az ízes beszédet és a megrázó előadásmódot, együtt tapsoltunk a millenniumon a magyar és a szerb táncegyüttesnek. Topolyán magyarok és szerbek élnek együtt. Bízom benne, hogy békében, egymást segítve tudnak együtt élni úgy, hogy Szentest bizton tudhatnak a hátuk mögött, akkor is, ha baj van, és segítségre van szükség, akkor is, ha öröm van -- mondta felszólalásában többek között a szentesi polgármester.
Az aláírást követően Bábi Attila fordult a jelenlevőkhöz: -- Kapcsolatunk Szentessel valójában több mint 30 évre nyúlik vissza. Egyesületeinknek, intézményeinknek, iskoláinknak olyan példaértékű együttműködést sikerült kiépíteni az oktatás, a kultúra és a sport területén, amely eddig nem volt jellemző egyik testvérvárosra sem. Hogy a megállapodást a Magyar Kultúra Napján, a Himnusz ünnepén írtuk alá, példaértékűnek tartom. Bizonyítja együvé tartozásunkat, közös kultúránkat -- mondta Bábi Attila, és arra kérte az intézményvezetőket, hogy mivel az önkormányzatok megtették az első lépést, most már ők próbálják tartalommal megtölteni a kapcsolatokat. Topolyán azt tartják fontosnak, hogy ne az önkormányzati vezetők, a képviselők látogassák egymást, hanem tegyék ezt meg az intézmények, egyesületek, és nem utolsósorban a polgárok is. Az újabb megállapodás aláírását értékelve kiemelte:-- Az újabb ötéves szerződés is bizonyítja, hogy a kapcsolatnak eddig is volt értelme. Az előttünk álló időszakban még mélyebb tartalma lesz, hisz Magyarország hamarosan az EU-közösség tagja lesz. A topolyai intézményeknek, egyesületeknek lehetőségük lesz betekintést nyerni, mit jelent egy EU-közösségben élni, mit jelent ott művelődési dolgozónak lenni, sportolni, iskolában dolgozni és tanulni.
Az első szentesi művelődési küldöttséget Oltyán Lajos, a Művelődési Ház akkori igazgatója vezette Topolyára.
-- 1970 áprilisában utaztunk Topolyára és Kossuthfalvára a 70 tagú együttessel, amelynek része volt a fúvós zenekar, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi színpada és a versenytáncosokból álló együttes. Az akkori városvezetés nem fogadta kitörő lelkesedéssel egy jugoszláviai várossal való együttműködést. A csehszlovákiai sajnálatos események miatt az úgynevezett szocialista táboron belül nem voltak egységesek az álláspontok. A megyei vezetés nem örült annak, hogy Szentes nem az akkor szokásos szovjetunióbeli várost választott, mint pl. Szeged Ogyesszát, hanem Bácstopolyával vette fel a kapcsolatot, s lett Szentes első testvérvárosa.
Azóta sok idő telt el.
Szirbik Imre szentesi polgármestert arra kértük, értékelje a testvérvárosi kapcsolatot.
-- Európában kevés olyan testvérvárosi kapcsolat van, mint Bácstopolya és Szentes együttműködése, hiszen azok, akik elkezdték, lassan nagyapa korban vannak, és unokáikat viszik a rendezvényekre. Megható volt, amikor néhány évvel ezelőtt egy idősebb topolyai férfi odajött hozzám, és azt mondta, hogy ő ifiként játszotta az első teniszmérkőzését a szentesiekkel, és most az unokáját hozta el. Emberi kapcsolatok alakultak ki, barátságok születtek. Torokszorító élmény volt, amikor Jugoszlávia bombázása megkezdődött. A fiam névnapját ünnepeltük éppen, aki, amint értesült az eseményekről, felháborodva mondta, hogy a barátaimat bántják. Úgy érzem, jóban-rosszban egymás mellett voltunk. Amikor baj volt, egymást segítettük, amikor jó volt, egymásnak örültünk. A sok baráti kapcsolat azt jelenti, hogy csatlakozással az Európai Unióhoz, május elsejétől új világ kezdődik, de azon fogunk dolgozni, hogy a határok éppúgy leépüljenek Vajdaság és Magyarország között, mint ahogy most leépülnek Erdély és Magyarország között. A határok leépülésével Európa újraegyesítése történik meg. Magyaroké, nem magyaroké. Ez eszköz a kultúrához, a gazdasághoz, az egészségügyhez, a sporthoz és minden máshoz, s az egész középpontjában az ember áll. Már megmutattuk, hogy amikor az élet úgy kívánta, át tudtuk lépni a törvényes politika határait is. Ha az élet rákényszerít bennünket, ezután is megtesszük.
-- Mi lesz a következő lépés?
-- A testvérvárosi kapcsolatoknak az adja az értelmét, hogy holnap vagy holnapután a polgárok fognak átjárni Szentesről Topolyára, és fordítva olyan természetességgel, mintha a szomszéd faluba mennének át. A következő nagy rendezvényen remélem, hogy sok topolyait köszönthetek, azon az éjszakán, amikor Magyarország történelmi határt lép át, amikor az Unió teljes jogú tagja lesz. Nem azért, hogy külső körítést, díszletet adjanak barátaink, hanem azért, hogy egymást segítve minél hamarabb ők is velünk együtt tehessék meg ugyanezt.
-- Szentesen több topolyai talált otthonra. Befogadta őket a város?
-- Nem tudom, ők hogyan élték át az elszakadást a szülőföldtől. Egy másik országban való letelepedés nem megy belső és külső konfliktusok nélkül. Remélem azért választották Szentest, mert otthon érzik itt magukat, és bízom benne, hogy a két város között hidat képeznek. A szülőföldtől nem fognak soha, sem lélekben, sem emberileg elszakadni, itt pedig biztos jövőt találnak, és amikor csak tehetik, hazajárnak.

KOMÁROMI Gizella

ZOMBOR

Az iskolaigazgatókat nem érdekli a szakszervezet?

A pedagógusok nyugat-bácskai független szakszervezetének végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén arra a következtetésre jutott, hogy az iskolaigazgatók elenyésző része hajlandó arra, hogy teljes mértékben teremtsen megfelelő föltételeket a szakszervezetek működésének, a többség viszont megfosztja a foglalkoztatottakat szakszervezeti jogaiktól.
Gradimir Dedić, a pedagógusok nyugat-bácskai független szakszervezetének végrehajtó bizottsági elnöke elmondta, a legtöbb panasz arra vonatkozik, hogy az iskolák nem fizetik be a fizetések után járó 0,2 százalékot, nem biztosítanak továbbá legkevesebb 20 órát havonta a szakszervezeti megbízottaknak.
Az iskolaigazgatók, akik felelősséggel tartoznak a törvényes munka betartásáért, megengedik maguknak, hogy önkényesen értékeljék a szakszervezet munkáját, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a kollektív szerződéseket tiszteletben kellene tartani.

H. Á.

Nem lesz nyakfájós ügyintézés!?

Az Újvidéki Egészségház igazgatósága a közelmúltban bejelentette, hogy a betegek és a személyzet közötti jobb kommunikáció érdekében fokozatosan beszüntetik a várótermekben a tolóablak-szolgálatot, és hamarosan hangosbemondón keresztül értekeznek. Nagyszerű ötlet! Ugyanis éppen a minap sikerült újra felidegesítenem magam egy tolóablak előtt. Számtalanszor megfogadtam, türtőztetem magam, hiszen az adminisztrációs törvényeken változtatni úgysem lehet, más is tűri, és hiábavaló minden igyekezetem.
A számomra megmagyarázhatatlan valami rendszerint kihoz a sodromból. Mert az ember nap mint nap megfordul a hivatalokban, számlákat fizet, kérvényt nyújt be, követel vagy tiltakozik. Ez mind rendjén is lenne. Az a kérdés, milyen testhelyzetben teszi mindezt. Még mielőtt rosszra gondolnának, meg is magyarázom: a dolog úgy kezdődött, hogy beszóltam a férfitenyérnyi nyíláson, s még végig sem mondtam a mondókámat, láttam, hogy az illetékes nem hallotta a szavaimat. Megismételtem hát hangosabban, most már hallotta, de nem egészen értette, mit akarok. Igen, mert üvegfal volt közöttünk.
Van ugyanis egy találmány, amely a legedzettebb gerincet is begörbíti. Bizonyos intézményekben még mindig helyesnek tartják, hogy az illetékes és az ügyfél üvegfalon keresztül, vagyis a falon hagyott nyíláson át beszélje meg a megbeszélnivalót. Nos, a bökkenő az volt, hogy én nem megfelelő testhelyzetben kezdtem a párbeszédet. Mondanom sem kell talán, hogy a nyílás legtöbbször csípőmagasságban van, ami azt jelenti, hogy jóval lejjebb, mint az ember szája. Jóllehet a hatéven aluliaknak, sőt a törpéknek is ez ideális magasság, de vegyük azt, hogy ott áll egy normál testméretű felnőtt, és egyszerűen zavarba jön, mert nem tudja, mit csináljon. Az idő sürget, mögötte sor kígyózik, cselekednie kell, vagyis módot találnia arra, hogy belebeszéljen a lyukba (csakis úgy értik a szavát a bentiek).
Ha valaki netalán unalmából végignézné, hogyan tekeregnek az emberek a lyuk előtt, bizonyára halálra röhögné magát!
Képzeljük csak el, milyen edzettség szükséges ahhoz, hogy ügyeinket elintézzük. Nem árt ismerni a jógagyakorlatokat. Mert nem mindegy ám! Ki kell próbálni. Aki nyakfájás nélkül megússza, ügyes ember. Hogy mégis mi mindent kell begyakorolnia? Többek között a guggolóhelyzetet (igaz, kissé komikus, de sikerül). A leggyakoribb megoldás, hogy az ember oldalt hajlik, pontosabban csak félig oldalt, félig pedig előre, itt már egyensúlyzavarok állnak be, ezért egyik kezével belekapaszkodik a lyuk szélébe, és fejét természetellenes helyzetben tartva megpróbál egyszerre beszélni is, meg belesni a lyukon, mert feltétlenül szükséges a benn ülő ajkáról leolvasni a választ. Több sikert érnénk el, ha térdre kényszerednénk, így legalább megkímélhetnénk a nyakunkat, de valahogy az ember nem szívesen térdepel ismeretlen társaságban.
Akárhogy is, de gondoljunk bele, milyen súlya van egy ember szavának, aki kétrét görnyed és össze van tekeredve?
Nem tudom, de én ott a félmagas lyuk előtt kicsavarodva, lefelé hajolva és felfelé beszélve csak azon tűnődtem, mikor szüntetik be már ezt az őrültséget. Most nagyon örülök az egészségház kezdeményezésének. Bárcsak mások is követnék példájukat.

k. b. l.

A nagytőke és a hatalom

Milyen mértékű a nagytőkéseknek a hatalomra gyakorolt hatása?

Predrag Marković:-- A nagytőke tulajdonosai több-kevesebb sikerrel igyekeznek hatni a politikai döntésekre. A G17 Plusz tagjai között nincsenek sem nagy-, sem kiskapitalisták, tehát ilyen jellegű befolyás nem érvényesülhet határozataink meghozatalánál. Úgy tűnik, hogy ez a tény meglehetősen szemet szúr a korábbi rezsim embereinek.
Meho Omerović:-- Karić azon törekvése, hogy kapcsolatba kerüljön az SZDP-vel, immár hét éve tapasztalható. Ennek az az oka, hogy két tisztségviselő is a Karić tulajdonában levő tévénél dolgozott. Ha a politikusokat kapcsolatba hoznánk mindazokkal a cégekkel, ahol korábban dolgoztak, félő, hogy mind a kétszázötven képviselő esetében fellelhető lenne az ilyen jellegű összekapcsolódás.
Žarko Korać:-- Az ilyen ráhatás jelen van, elsősorban a kis pártok esetében. Ezt a témát állandóan napirenden kell tartani, annak ellenére, hogy az egész világon fellelhető ez a jelenség. Elvárásom szerint a pártok pénzeléséről szóló törvény meghozatalával csökkenni fog ez a ráhatás a pártokat pénzelő és ellenszolgáltatást váró nagytőke esetében.
Aleksandar Popović:-- A Szerb Demokrata Párt esetében a nagytőkének semmilyen ráhatása nincs a döntésekre, mivel a határozatokat önállóan hozzuk meg. A politikai döntések a főbizottság és az elnökség hatáskörébe tartoznak, s ezért a tőkének egyáltalán nincs ilyen jellegű esélye. Ami a többi pártot illeti, nem mondhatok semmit.
Dragan Šutanovac:-- A pénzügyi hatalmasságoknak nincs befolyásuk a Demokrata Párt döntéshozatalára. Nem állítom, hogy ez korábban is így volt, mostanában azonban a határozatokat a párt tagjai hozzák meg.
Milorad Vučelić:-- A Szerbiai Szocialista Párt döntéseit senki sem befolyásolja. Egyébként a nagytőkének igenis ráhatása van a politikai határozatok meghozatalára. A kormányalakítási tárgyalások folyamatában fellelhető a nagytőke szerepe, de ezt titkolják a nyilvánosság előtt, mert a politikai szereplők és a média egy része kapcsolatban áll bizonyos pénzügyi oligarchákkal.
Vuk Drašković:-- Teljességében meseszerű az a szóbeszéd, hogy a nagytőkének hatása van a kormányalakítási tárgyalásokra. Nem hallottam a nagytőke ilyen jellegű befolyásáról, az azonban bizonyos, hogy a miloševići rendszer és a maffia közötti különbséget nemigen lehetett felfedezni sem akkor, sőt október 5-e után ez még nehezebb feladat lenne.
Aleksandar Vučić:-- A nagytőkének sohasem volt ráhatása a radikálisok tevékenységére. Minden bizonnyal azonban vannak manipulációk, és a törvénytelenségeket egyszer és mindekorra meg kellene szüntetni. Véleményem szerint azokat is át kellene világítani, akik a nagytőkének a politikai életre gyakorolt hatásáról beszélnek, és megkérdezni őket, honnan szerezték a pénzt a méregdrága kampányukhoz.
(Blic)

S A J T Ó S Z E M L E

Ócskavasban a vagonok

A vonatok 32 kilométeres sebességgel "száguldanak"

A nemzetközi jellegű vasúti pályák az ország, míg a regionális és a városközi vonalak az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. A bácskai vasútvonalak nagyon rossz állapotban vannak. A vasutasok nagyon jól tudják, mi módon javítható a vasúti közlekedés, az ötletükhöz azonban hiányzik a pénz.
Szabadkán például 13 év után történt meg az első beruházás a Szabadka--Horgos--Szeged vonal korszerűsítése céljából, de a munkálatok csupán Királyhalomig értek el, a szakasz további része beruházókra vár. Mostanában tárgyalások folynak a Zombort, Szabadkát, Verbászt és Apatint összekötő észak-bácskai körjárat esetleges felújításáról. Már tíz éve tartanak a megbeszélések a Horgos--Magyaranizsa--Zenta--Óbecse-Újvidék vonal újjáélesztéséről, de mindeddig nem született eredmény.
Miomir Paovicának, a vasúti beruházásokkal foglalkozó részleg vezetőjének elmondása szerint a bácskai községek már tíz éve egy dinárt sem fektettek a vasúti átjárók karbantartásába, holott ez az ő feladatuk és kötelességük lenne.
-- A sínek javítására eleddig csak Magyarkanizsa fordított eszközöket, megjavította a Horgos és Magyarkanizsa közötti vonalat, valamint Apatin is tett ilyen jellegű kezdeményezést. A többi község nem törődik a helyi jellegű vasúti forgalommal -- mmondta Paovica.
Az államnak, a vasútnak és a községeknek nincs pénzük a vasútvonalak felújítására és építésére, s e tény ismeretében hiábavalók a beruházások kifizetődőségére vonatkozó érvek. Az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank csupán a Szeged--Nagykikinda--Temesvár vonal felújításában érdekelt.
Külön téma a bácskai síneken közlekedő mozdonyok és vagonok állapota. Jelentős részük, amelyeket már kiselejteztek, vagvágányokon várják sorsuk beteljesedését. Tavaly például 2700 vagont adtak el ócskavasba és mindössze kétszázat újítottak fel. Ha szem előtt tartjuk a tényt, hogy a vonatok a második világháború előtt épült vonalakon és állomásokon közlekednek és állnak meg, érthető, hogy az utazás időtartama kétszer annyi, mint amennyinek egyébként lennie kellene. Ezért aligha reménykedhetünk abban, hogy hamarosan elérjük a vasúti közlekedésben az európai szabványokat.
(Blic)
A vajdasági mellégvágányokon a tengelynyomás nem haladja meg a 12 tonnát, ami egyben azt is jelenti, hogy a vonatok legfeljebb 32 kilométeres óránkénti sebességet érhetnek el. Valamikor a Szabadka és Belgrád közötti fővonalon a vonatok 120 kilométeres sebességgel közlekedtek, de a sínek elhasználódottsága miatt ma már Szabadkától Újvidékig csaknem két órát tart az utazás, mivel a vonat mindössze 60 kilométeres sebességgel haladhat.

ZOMBOR

Alaptalan vádaskodások

Nemrégiben Ne szórják a nép pénzét! címmel közöltük a Népi Demokrata Párt zombori községi bizottságának közleményét, amelyben elmarasztalja a helyi hatalmat egyebek között amiatt is, hogy "egyes közvállalatoknak tetemes összegeket fizetnek ki közvetve az iskolákon keresztül. A polgárok megérdemlik, hogy tájékozódjanak arról, pénzüket vajon a törvénnyel összhangban, vagy egyesek személyi szükségleteinek megfelelően költik-e el".
Nem hagyták válasz nélkül az NDP állításait, a zombori községi képviselő-testület tájékoztató szolgálata közleményben reagált. Ebben az áll, hogy az NDP nem közölte, mekkorák azok a tetemes összegek és melyek azok az iskolák, amelyeken keresztül a közvállalatok (vajon mely közvállalatok?) megkapják pénzüket a helyi hatalomtól. A községi funkcionáriusok egyöntetű álláspontja, hogy az NDP világosan, pontosan nyilatkozzon arról, mekkora összegről, mely vállalatokról és iskolákról van szó, továbbá milyen személyi szükségletekről és milyen személyekről van szó. Ezeknek az adatoknak az ismeretében közölhetik csak a funkcionáriusok a polgárokkal, hogy miről is van szó valójában.
-- Hangsúlyozzuk, hogy senki sincs megvédve, és amennyiben mulasztás, illetve törvényszegés történik, a felelős személy viselni fogja a következményeket. Ha viszont kiderül, hogy az NDP állításai pontatlanok, akkor ennek következményeit viselnie kell nemcsak a pártnak, hanem a közlemény aláírójának is, mert állításaik nemcsak nevetségesek, hanem alattomos rágalmak is.
Amennyiben az NDP községi bizottsága ily módon kívánja igazolni ellenzéki mivoltját, melegen ajánljuk nekik, érdeklődjék meg, hogyan kell ezt megtenni a normális politikai párbeszédben. Amennyiben ezt megteszik, szívesen megteszünk mindent azért, hogy elkerüljük a különféle nézeteltéréseket -- közli a nyilvánossággal a tájékoztatási szolgálat.

H. Á.

Két évvel a privatizálása után

Talpra állt a nagybecskereki hajógyár

Két évvel ezelőtt a nagybecskereki Begej hajógyárban folyamatosak voltak az elbocsátások, vesztességeik halmozódtak, elindult a csődeljárás. Ma a kilenc szerbiai hajógyár közül a nagybecskereki a legjobbak között van, új munkahelyeket nyitnak, folyamatosan növelik a termelést, a munkások újra használhatják a gyár étkezdéjét, és ami a leglényegesebb: dolgozóik decemberi átlagbére elérte a 23.000 dinárt. Mindez pedig egyértelműen a gyár privatizálásának, illetve az új tulajdonosnak, a hollandiai K. Damennak köszönhető. A holland cég családi vállalkozásból fejlődött ki, és szintén folyami hajókat építenek. Együttműködésük a nagybecskerekiekkel már több éve tart, és a holland megrendeléseknek köszönve élte túl a Begej a kilencvenes éveket.
A K. Damen irányítása alá oly módon jutott a nagybecskereki hajógyár, hogy a hollandok 8,8 millió euróért átvállalták a Begej valamivel több mint 15 millió eurós adósságát a Vajdasági Bank iránt. Ezzel pedig a kezükbe került a gyár vagyonának 96,41 százaléka. Társadalmi tulajdonban 3,5 százalék maradt, a vagyon többi része 335 kisrészvényesé. A Köztársasági Részvényügynökséggel kötött megállapodás értelmében a társadalmi tulajdon egyharmadát részvények formájában kiosztják a dolgozóik között, a többit pedig megpróbálják a részvényügynökségen értékesíteni. Hogy pedig nem találnak vevőre ekkor ezeket a részvényeket a K. Damen lesz köteles felvásárolni.
A Begej tavaly öt hajótörzset készített el, amiből négymillió eurós haszonra tett szert. Az idei évre tízmillió eurós jövedelmet remélnek, az úgyszintén kivitelre szánt hat hajóból.
Több mint egy évtized után ezeket újból a nagybecskereki hajógyárban fogják felszerelni. A termelés kibővítése miatt hegesztőket és szerelőket keresnek.

K. I.

Édességeket lopott

Az újvidéki Kerületi Bíróságon hivatali visszaélés miatt emeltek vádat a Gadafi ragadványnevű Zoran Petrović ellen. A 42 éves férfi 2002 tavaszán Mitrovicán vállalatot alapított, amelyet egy erdővégi (Erdevik) nem létező címen jelentett be. A Sremac trade cég igazgatójaként 2003 áprilisában és májusában becsapta az újvidéki Kondipromet Kft. illetékeseit, és 1 millió 977 ezer dinár értékű áru megvásárlásáról kötött szerződést. A édességet a Cirill és Metód utcai raktárába vitte, a Kondipromet vállalatnak pedig nem fizetett érte.
A vádlott hasonló módon még hét újvidéki, belgrádi és pancsovai vállalatot károsított meg, összesen 1 millió 65 ezer dinárral.

szb

Tartományi ombudsmaniroda Szabadkán is

Nőtt a szülők hozzájárulása a diákbérletek esetében -- Donátori értekezlet a kórház megsegítésére -- A végrehajtó bizottság üléséről

Állandó irodahelyiséget kap Szabadkán a tartományi ombudsman, állandó székhelye a Szabadegyetem második emeletén levő négyes számú iroda lesz. A községi végrehajtó bizottság tegnapi ülésén határozatot hozott a politikai pártok ideiglenes finanszírozásáról. Ennek értelmében a havonkénti 307.000 dinár harminc százalékát egyelő arányban kapják a képviselő-testületbe bejutott politikai pártok, a hetven százalékát a tanácstagok száma alapján osztják szét.
A községi kormány tagjai döntöttek a helyi közösségek működésére szánt eszközök odaitéléséről is: az ideiglenes költségvetés szerint három hónapra összesen 554 ezer dinárt utaltak át.
A testület tegnap egyebek között módosította az esküvők alkalmával fizetendő térítési díjról szóló határozatát. Az elfogadott javaslat szerint némi könnyítést jelent az érintetteknek, hogy a jövőben a korábbi nettóban meghatározott összeget, bruttóban számolják el, ez például a tévé-felvételért fizetett korábbi nettó 1500 dinár helyett a jövőben bruttó 1560 dinárt számolnak el, ami mintegy 15,15 százalékkal kerül majd kevesebbe. A testület arról is döntött, hogy február elsejétől 25 százalékkal nő az utazó diákok, illetve szüleik hozzájérulása a diákbérlet esetében. Az emelést az indokolta -- mint elhangzott -- hogy ugyanilyen arányban drágultak a buszjegyek. Mint Pintér Molnár Edit, az oktatással megbízott reszorfelelős kiemlete, az utazási támogatás nem kötelessége az önkormányzatnak, ennek ellenére eleget tettek a szülők kérésének, és a második félében két intővel is jogosult a diák erre a támogatára. A szülők ezen felbátorodva még több engedményt kértek. Mint kiemelte, jó lenne, ha a dikákok is megemberelnék magukat, és jobban tanulnának. Bebizonyítanák, hogy nem volt hiábavaló kiadni ennyi pénzt, tavaly ugyanis a község erre a célra 21 millió dinárt költött.
Papp Árpád, a végrehajtó bizottság elnöke a szabadkai korházban meghibásodott két ultrahangos készülék miatt előállt áldatlan helyzetre való tekintettel magára vállalta két új készülékek beszerzéséhez szüksége eszközök összegyűjtését. Mivel Szabadkán jelenleg nem végezhető ilyen vizsgálat, a várandós kismamákat kénytelenek Topolyára küldeni. Mint kiemelte, személyes felelősséget vállal azért, hogy mihamarabb előteremtsék a szükséges pénzt, mintetgy 650 ezer dinárt. A jövő héten egy községi szintű donátori értekezletet szerveznek, amelyre meghívják a közvállalatok, pénzintézeteket és gazdasági szervezeteket.
Az ülésen beszámoló hangzott el a tervezőirodákkal folytaott megbeszélés ereményéről is, megállapodtak abban, hogy az épületek legalizációjához szükséges tervek elkészítéséért az érintett magáncégek nem kérnek 3,5 eurónál többet négyzetméterenként. Tudni kell, hogy ebben az árban benne van a műszaki átvétel költsége is. A községi illetékes osztálya azt javasolja egyébként az érintetteknek, hogy a régi Városháza második emeletének 235-ös irodáján (ahol átadták a kérelmet) kifüggesztett tervezőirodák közül minél többet hívjanak fel, s a legkedvezőbb ajánlatot tett irodával kössenek megállapodást. Az építésügyi osztály a törvény által megszabott két hónapon túl, május 13-áig adott haladékot az érintetteknek.

S. K. Á.