Magyar Szó online
2004. július 30., péntek

A tartomány szégyene

A reformisták és az Ellenállás követeli a cenzus eltörlését

– Szégyen, hogy azok a tartományi vezetők, akik folyton a kisebbségek problémáiról beszéltek, és ily módon építették politikai karrierjüket, most, amikor tettekkel is igazolniuk kellene, hogy védelmezik őket, személyes indítékaikat helyezik előtérbe. Köztársasági szinten megszületett a határozat, amely előirányozza, hogy a kisebbségi pártok esetében megszüntetik a választási küszöböt, de a tartományi választásokról szóló javaslatban ez nem szerepel – mondta Ratimir Svirčević, a Vajdasági Reformisták alelnöke, az Ellenállás párttal tartott tegnapi közös sajtótájékoztatójukon. Szerinte ez amiatt történhetett, mert a Vajdasági Magyar Szövetségnek nincs érdekében a cenzus csökkentése, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga pedig olyan helyzetbe került, hogy elveszítette a többségi nemzet polgárainak szavazatait, ezért a kisebbségiek voksaira számít. A reformisták és az Ellenállás azok mellé áll, akik nem értenek egyet ezzel a javaslattal. Követelik, hogy a Vajdasági Képviselőház a választási folyamat meghatározásakor rendeletben szabályozza a kisebbségi közösségek státusát, hogy azok képviselve lehessenek a tartomány parlamentben. Az Ellenállás és a reformista párt támogatja azokat a polgárokat, akik jogaikat úttorlaszokkal szeretnék kivívni. Mint Svirćević elmondta, sokkal nagyobb igazságtalanság érte azokat, akik a tüntetésnek ilyen változatát választották, mint akiknek a blokádok miatt várakozniuk kell. Szerinte mindenképpen fontos a kölcsönös megértés ebben a helyzetben. Szerinte a megállapodás lehetséges, és hozzátette: a legrosszabb megoldás az lenne, ha a helyzet rendezése érdekében a rendőrség reagálna, megakadályozva a tüntetéseket. Szerintük egyetlen kiút a tárgyalás, nem pedig az elégedetlen polgárok ignorálása. Jogosnak ítélik a tüntetés e formáját, hisz mint mondták, az újvidéki bíróságon illegális magánosítás és hivatali visszaélések miatt több feljelentést tettek a városi vezetők és a különböző intézmények igazgatói ellen, mint azok ellen a polgárok ellen, akik tilosban parkoltak. Éppen emiatt a reformisták és az Ellenállás pártja példátlannak tartja a vitát a tüntetés formájáról.

Zs. Zs.

VÍZÖZÖN SZAJÁNBAN ÉS MOKRINBAN

Katasztrófát okozó égi "áldás"

Szajánban hétfőtől csütörtök délig majd kétszáz liter csapadék hullott -- Tucatnyi gazdasági épület összedőlt, és félő, hogy száz épület lakhatatlanná válik -- Mokrinban valamelyest jobb a helyzet

Mint már megírtuk, hétfő hajnalán "megnyílt az ég" a nagykikindai község felett, és csupán három-négy óra alatt annyi eső hullott, mint máskor hónapokon át. Kellett a felfrissülés embernek, állatnak és növénynek, hiszen a talajban bokatörő repedések keletkeztek a nagy szárazság miatt. Ellenben a négyzetméterenként esett 100-150 liter csapadék semmiképp sem mondható "égi áldásnak".
Zuhogó esőre ébredtek a mokriniak, és a kora reggeli órákban mintegy száz liter csapadék zúdult a településre, ennek következtében a falu jelentős része járhatatlanná vált. Nemcsak a falu alacsonyabb részeit árasztotta el a víz, de a településen, a Csóka felé vezető úton is lelassult a forgalom. Zoran Kostić, a helyi közösség tanácsának tagja elmondta, hogy több üzletbe nem tudták elszállítani a kenyeret, és nemcsak a határ egy része úszik, de a lakóházakba is befolyt a víz. Az ingázó dolgozók többsége a munkahelyére sem tudott eljutni időben.
Szajánban sártengerré vált a falu, ott még nagyobb gondot okozott a víz. Hajnali három után kezdett esni, és reggel fél hétre közel másfélszáz liter csapadék zúdult a településre. A becslések szerint a víz kedden, a délelőtti órákban elárasztotta a falu jelentős részét, a környék szántóit, udvarait, gazdasági épületeit, több lakóházat. A polgárok riasztották a helybeli, majd a kikindai tűzoltóegyesületet, de kevésnek, gyengének bizonyultak a szivattyúk... Az eső pedig csak esett, esett...
A nagykikindai községi végrehajtó bizottság meghagyása alapján a Graditelj Rt. munkagépei szerdán is teljes bevetéssel dolgoztak a vízelvezető csatornarendszer megtisztításán. A csoportvezető szerint kétnapi munka után sikerült a faluban levő levezető csatornának a felét megtisztítani. Pavlica azt is elmondta, hogy nemcsak a falu árkai voltak elhanyagolva, hanem a DTD-csatorna irányába levezető csatorna is több helyen "eldugult". Tudni kell azt is, hogy ez amolyan elsősegély, jelentős munka hárul még a helyi közösségre és természetesen az önkormányzatra, hisz sok még itt a tennivaló...

A kacsaúsztató udvar -- az istálló már összedőlt

VESZÉLYBEN AZ EGÉSZ FALU
Szerda délelőtt jártunk Szajánban. Még mindig nagy volt a sürgés-forgás. Szinte még mindig talpon volt az egész falu, ásóval, lapáttal tüsténtkedett itt mindenki. Igaz, a víz jelentős része lefolyt, de még mindig sártengerre hasonlítanak az udvarok, melléképületek, a szántók. Több helyen az utakat kellett átvágni, mert mint mondták, menteni kellett a menthetőt. A helyszínen Nikola Stepanov, a községi vb. tagja is jelen volt, és hangsúlyozta, hogy még nem múlt el a veszély. Az elárasztott részekről levezették a vizet, ám egyelőre csak a falun kívül... Bizony újabb veszély fenyegeti a települést, ha nem szűnik meg az esőzés.
Több mint harminc családi házat árasztott el a víz, de ottjártunkkor csupán néhány volt még "víz alatt". Tény az is, hogy a gazdasági épületeken kívül a lakóházakat is megviselte az időjárás, főleg a vert falú, illetve vályogból épült objektumokat. A kár felbecslése csak ezután következik, de félő, hogy a régi épületek falai annyira eláztak, hogy több ház lakhatatlanná válik.
Zombori Gábornak, a helyi közösség tanácsa tagjának sincs ideje nyilatkozni, mondván: akad még olyan ház, ahol másfél nap után is áll a víz a szobában, vagy olyan gazdasági udvar, ahol a gazda nem tudja megközelíteni az istállóban, ólban levő jószágot.

Munkában gépek és emberek

Apró Kornél -- a falu polgármestere.

Tanuljatok meg úszni!

Apró Kornél, a helyi közösség tanácsának elnöke szavai szerint csütörtökön délig Szajánban és környékén átlagosan 170 liter csapadék hullott négyzetméterenként, de a település egyes részein talán meghaladta a négyzetméterenkénti 200 litert is.
-- Több mint harminc házat árasztott el a víz, de nemcsak ezek vannak veszélyben, hanem azok a vert falú, illetve vályogból épített objektumok is, amelyeket nem öntött el a víz, de a külső falaikat 20-50 centiméteres víz áztatta. Az emberek és a munkagépek segítségével a víz jelentős része lefolyt, de sártengert hagyott maga után. A gazdasági udvarokban levő objektumok közül már több összedőlt, de vannak olyan házak is, amelyeknek a tartófalai is "megindultak". Félő, hogy száz családi ház lakhatatlanná válik -- jegyezte meg a falu polgármestere.
-- Személyesen kértem segítséget a nagykikindai tűzoltóktól, és az ügyeletes Radivojac "úriember" kérésemre, hogy tegyenek valamit, mert úszik a fél falu, azt válaszolta: "Hát tanuljatok meg úszni!" Ez megengedhetetlen és elkeserítő... -- jegyezte meg a falu első embere.

FEKETE László

Megalakult a DV szabadkai községi bizottsága

2004. július 27-én Szabadkán megalakult a Demokratikus Vajdaság szabadkai községi bizottsága. Az alakuló ülésen a szervezet tagjai mellett az elnökség képviselői is jelen voltak. A jelenlevőket Jelica Rajačić-Čapaković elnök asszony köszöntötte -- áll a DV közleményében.
A DV szabadkai községi bizottságának elnöki tisztségét Lányi Izabellára ruházták, helyettese pedig Boros-Gyevi Srđan lett.
Csupán 4 hónap leforgása alatt ez a politikai szervezet egész Vajdaság területén alapított bizottságokat. Alakulófélben van ilyen bizottság többek között Sremska Mitrovicán, Karlócán, Rumán és Óbecsén is. Sikeres és energikus munkájának köszönhetően a DV mostanra fontossá vált a szerbiai politikai életben. Jelentős mértékben segítette a tartományi erőket a Vajdasági Szövetség Vajdaság Együtt elnevezésű választási koalíciójába való tömörülésben.

A "vagy-vagy" helyzetekről

A készülő munkaügyi törvény margójára

Az új munkaügyi törvényt minden valószínűség szerint szeptemberben tűzi napirendre a köztársasági parlament -- erősítette meg a minap Vukica Šćekić köztársasági munkaügyi, foglalkoztatásügyi és szociálpolitikai miniszterhelyettes. A törvény előtervezetét legkésőbb augusztus 15-éig véleményeznie kellene a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek is. Az európai és a nemzetközi mércékkel összhangban az új törvénnyel csökkenni fognak a különböző visszaélések lehetőségei a munkaadó részéről, továbbá teljes mértékben megszűnik a foglalkoztatottak diszkriminációja, hátrányos megkülönböztetése. Az általános és egyéni kollektív szerződések megkötését az eddiginél sokkal hatékonyabban szabályozza majd a törvény -- ígéri a miniszterhelyettes. Úgyszintén előírja a törvény, mely esetekben helyettesíthetőek a kollektív szerződések munkaügyi szabályzattal vagy munkaszerződéssel. A miniszterhelyettes szerint a jövőben hatékonyabb lesz a foglalkoztatottak védelme, főleg azok az előírások változnak, amelyek a munkaviszony megszüntetésére vonatkoznak. Külön szabályozza a törvény a technológiai felesleget. Erre minden kérdéses esetben külön szociális programot kell meghatározni. Ezeket a szakaszokat is egyeztették a vonatkozó EU-s előírásokkal. A mostani gyakorlathoz viszonyítva újdonságot jelent például, hogy a munkaerő-felesleg esetében kötelezően meg kell határozni a szociális program kritériumait is.
Noha a munkaügyi minisztérium szakemberei azt állítják, hogy a törvény előtervezetét egyeztessék a nemzetközi normákkal, ahhoz a szakszervezetek még sincsenek azonos véleményen, főleg ami a kollektív szerződések alkalmazására vonatkozik. Branislav Čanak, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek elnöke szerint a törvény még mindig terjengős, túl általános, és nem lenne jó, ha így fogadnák el. Szerinte nem fog átmenő osztályzatot kapni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél, már azért sem, mert nem határozza meg egyértelműen a szakszervezetek szerepét, és hogy egy vállalatban, intézményben több érdekvédelmi szervezet is működhet. A Függetlenség továbbra is szorgalmazza a szakszervezetek tevékenységére vonatkozó törvény meghozását is.
Ezzel ellentétben Milenko Smiljanić, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a mostanihoz viszonyítva előrelépést jelent az új törvény. Egy törvény sem nyújthat ideális megoldásokat, valószínűleg ez sem fog, mégis vitathatatlanul nagyobb biztonságot és védelmet szavatol majd a jelenleginél a dolgozóknak -- jelentette ki a minap Smiljanić. Még akkor is, ha bizonyos esetekben "vagy-vagy" helyzetbe kerülhetnek a dolgozók, főleg ami a kollektív szerződések alkalmazását illeti. A munkaadó szempontjából ugyanis a munkajogot, a munkaviszonyt kollektív szerződéssel, munkaügyi szabályzattal vagy munkaszerződéssel lehet szabályozni a törvény alapján.
Egyáltalán nem beszélhetünk új munkaügyi törvényről -- állítja Ranka Savić, az Önálló és Független Szakszervezetek Asszociációjának elnöke. Bármennyire is bizonygatják a munkaügyi minisztérium illetékesei, hogy a kollektív szerződések szerepe, az európai mércék szerint, meghatározó lesz a jövőben. Ha részletesen elemezzük a törvényt, láthatjuk, hogy nem így van. A készülő törvény nem mondja ki, hogy kötelezően alá kell írni az általános és az egyéni kollektív szerződéseket.
Anyagi vonatkozásban valamelyest mégis nagyobb biztonságot nyújt a foglalkoztatottaknak a készülő munkaügyi törvény, erősítették meg a három legerősebb szerbiai szakszervezet vezetői: a minimálbér a jövőben nem lehet alacsonyabb a köztársasági átlagkereset 50 százalékánál. A szociális programra vonatkozó rendelkezések is elfogadhatóak, viszont nem szabályozzák világosan a megvalósításra vonatkozó forrásokat. A kételyek elkerülése érdekében ezeket a rendelkezéseket pontosítani kell.

S. T. G.

Uniós követelmény a törvény

A Tartományi Végrehajtó Tanács elfogadta a nemek egyenjogúságáról szóló határozatot

-- Többéves, fáradságot nem ismerő munka sikeres eredményének tekinthetjük, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács ülésén elfogadták a nemek egyenjogúságáról szóló deklarációt, határozatot, valamint a nemek egyenjogúsága tartományi intézetének megalakítására vonatkozó határozatot -- mondta Jelica Rajačić-Čapaković, az illetékes tartományi titkár.
A továbbiakban ismertette, hogy a titkárság a nőkkel kapcsolatos problémák megoldására törekedett.
Marijana Pajvančić, a deklarációt kidolgozó munkacsoport tagja elmondta, hogy a köztársasági parlament ülésén a Szerbiai Demokrata Párt képviselői tartózkodtak a nemek egyenjogúságáról szóló törvényjavaslat kidolgozása kapcsán, véleményük szerint csak módosítani a kell a meglevő törvények megkülönböztető rendelkezéseit. A Szerb Radikális Párt a kezdeményezés ellen szavazott, álláspontja, hogy más törvényekbe már bekerültek a témára vonatkozó elvek, és ezeket csak tovább kell tökéletesíteni és alkalmazni a nemzetközi rendelkezésekkel összhangban.
-- A fentebb közölt hozzáállások ellenére nyilvánvaló, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi a nemek egyenjogúságáról szóló törvény kidolgozását -- hangsúlyozta Jelica Rajačić-Čapaković. Az elmúlt néhány évben bebizonyítottuk, hogy a nők helyzetén javítani kell és lehet. Ki kell vívni például, hogy ne a szebbik nem képviseltesse magát az első elbocsátott dolgozók listáján, hogy a férfi kollégával azonos képesítésű nő ne kapjon alapcsonyabb fizetést, hogy a háztartásbeli is betegbiztosításban részesüljön, hogy a magánvállalkozó nő annyi esélyt kapjon, mint a férfi stb., stb.
A titkárság a mandátuma végéig a nők elleni erőszak elhárításán és az SOS-telefonos segélyszolgálat hálózatának szélesítésén dolgozik -- mondta végezetül a tartományi titkár.

k. b. l.

A médiumok jogszabályozása Európában

Az EBESZ és a Szabadkai Rádió tanácskozása

A médiumok helyzetét szabályozó törvényes rendelkezésekkel foglalkozott az a tegnapi szeminárium, amelynek társszervezői a Szabadkai Rádió és az EBESZ voltak. A szabadkai Városháza Kék Termében a vendégeket Biacsi Antal, a Szabadkai Rádió igazgatója üdvözölte, és sajnálattal állapította meg, hogy a tanácskozásra 15 helybeli médium képviselői kaptak meghívást -- mintegy kilencven újságíró --, ám sokkal kevesebben jelentek meg.
A községi Végrehajtó Tanács nevében Pintér Molnár Edit oktatási felelős szólalt fel, és a szabadkai újságírás dicső múltját méltatta. Elmondta, hogy a városban a XX. század elején három napilap működött, ma pedig, száz évvel később, egy sincs. Kiemelte, hogy a lakosok hisznek a helybeli médiának, ez az újságírókat arra kötelezi, hogy felelősséggel és hitelesen tájékoztassanak.
Jelena Surčulija, az EBESZ képviselője, az európai intézményrendszerről és a médiát rendszabályozó európai rendelkezésekről beszélt. Bemutatta az Európai Emberi Jogi Bíróságot, ehhez az intézményhez hazánk polgárai folyamodhatnak, ha úgy érzik, az állam veszélyezteti az európai emberi jogi egyezmény által szavatolt jogaikat. Ezzel kapcsolatban fontos feltétel, hogy a bírósághoz csakis olyan ügyekkel fordulhatnak a sértettek, amelyek esetében a bírósági döntés az Európa Tanács-beli tagságot ratifikáló parlamenti döntés utáni időszakban született.
Surčulija a médiumok szemszögéből külön kiemelte ennek az egyezménynek a 10. szakaszát, amely a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságára vonatkozik, ugyanis ennek megsértése miatt a kelet-európai országok polgárai számos üggyel fordultak a bírósághoz. Az előadó röviden bemutatta még az EBESZ-t és a SEEMO-t (a Délkelet-európai Médiumok Szervezetét), illetve szót ejtett az Európa Tanács ajánlásairól, amelyek az újságírók jogait és kötelezettségeit taglalják.
A tanácskozás folytatásában a résztvevők a műsorszórást és a tömegtájékoztatást szabályozó törvényekkel, valamint a helyi rádió- és televízióállomások helyzetével foglalkoztak.

bajk

Anyaországi szigor

Szerbiában macerálnak, Magyarországról pedig kinéznek bennünket, két hazával is rendelkező vajdasági magyarokat. A bejelentett vízumszigorítással, még egy lépéssel "közelebb" kerültünk az anyaországhoz, és látogatási szándékunk bejelentésekor már nem elég indokként azt felhozni, hogy szeretnénk meglátogatni magyarországi rokonainkat és barátainkat, hanem bankszámla kivonattal azt is igazolni, hogy odaérkezésünk után nem megyünk azonnal az ingyen konyhára, vagy állunk ki a sarokra kéregetni.
Az tény, hogy túléltük a vízum bevezetésének tragédiáját, és valószínűleg túléljük ezt -- az immár, egy kissé megalázó szigorítást is, amely talán nem is esne ilyen rosszul, ha nem az anyaországunkról lenne szó. Persze, tudjuk, hogy Schengen az fontosabb, csak úgy mint Szerbia számára a háborús bűnösök is fontosabbak Európánál. Lényegében egy természetes folyamatról van szó, amelyről tudtuk, hogy előbb-utóbb teljes egészében megvalósul. Megértjük azt is, hogy a szerb államnak fontosabb a körözött háborús bűnösök, immár nyilvánvaló rejtegetése és szöktetése, mint a szomszédos országokkal és az Európai Unióval való kapcsolatok ápolása, bővítése. Az anyaországnak talán azt róhatnánk fel, természetesen jóindulatúan, hogy miért azokat az intézkedéseket igyekszik rekord gyorsasággal alkalmazni, amelyek a határokon túl rekedt kisebbségi magyarokat is érintik? Legalább ebben az esetben, húzhatta volna egy kicsit az időt, hogy közben mi is feltaláljuk valahogy magunkat, és bátrabban rendezzük az ittmaradás kérdését is. Így az a benyomásunk, hogy mindenki rajtunk veri el a port, és gyakorolja a jogállam szigorát. És sajnos, ezért kell Washingtonba menni panaszkodni a vajdasági magyaroknak, és tőlük kérni védelmet.
Egyelőre nem is tudnék többet mondani. Nem azért, mert ideges és dühös vagyok, hanem azért, mert szégyellem magam. Azért, mert mi senkinek sem kellünk, esetleg csak poénszerzés céljából időnként a politikusoknak. Mégis igyekszem illendően elköszönni. Tehát: maradunk tisztelettel mi, Nándorfehérvár védői, és láncos kutyák -- vajdasági magyarok.

NAGY Nándor

Nemzetközi eszperantó találkozó Kishegyesen

Július 31-e és augusztus 8-a között kerül sor Kishegyesen az eszperantó családok XXV. nemzetközi találkozójára, amelynek a kishegyesi Kátai-tanya ad otthont.
-- A találkozóra tíz európai országból érkeznek családok, azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben tudjuk alkalmazni és minél nagyobb gyakorlati jelentőséget tulajdonítsunk az eszperantó nyelv használatának. A nyolcnapos találkozó programjában az ismerkedésen, barátkozáson kívül kulturális rendezvényekre is sor kerül, illetve a mintegy száz fős csoportnak kirándulásokat is szervezünk, hogy a külföldi vendégeink jobban megismerjék Vajdaságot és az itt élő embereket -- nyilatkozta Csőke András, a találkozó fő szervezője.

Sz-a

Minden polgár érezze magát biztonságban

Bemutatkozott a nyugat-bácskai rendőrfőnök

Dragan Jočić belügyminiszter határozata alapján változás történt a nyugat-bácskai rendőrség berkeiben, a zombori belügyi titkárság élére Dane Alinićet nevezte ki július 7-én. Az új rendőrfőnök tegnap mutatkozott be Zombor, Apatin, Hódság és Kúla község meghívott újságíróinak.
A Zombor melletti Csonoplyán született 1956-ban, elvégezte Kamenicán a belügyi szolgálati középiskolát, majd Belgrádban diplomált a katonai akadémián, ezredesi rangja van. A belügyben és a zombori katonai ügyosztályon dolgozott, az ezredesből kilenc esztendővel ezelőtt magánvállalat tulajdonosa és alapítója lett Zomborban.
A párton kívüli újdonsült rendőrfőnök az eddigiekhez hasonlóan ezentúl is azon lesz, hogy a belügyi szolgálat a polgárok valóságos szervizévé váljon, ne kelljen rettegniük a rendőrségtől, legyenek a rend őrei politikamentesek, semmi közük ne legyen a bűnözéshez. -- Arra törekszünk, hogy minden polgár érezze magát biztonságban, legyenek egyenrangúak a törvény előtt, tekintet nélkül nemzetiségi, vallási, politikai és egyéb hovatartozásukra. Nagyobb megbecsülést fogunk szerezni a rendőrségnek, amit a polgárok bizalmának megszerzésével igyekszünk elérni elfogulatlanságukkal, magatartásukkal, professzionalizmusunkkal, a törvénybe vetett hitünkkel -- mondta az új rendőrfőnök.
Minden lényeges eseményről tájékoztatni fogja a közvéleményt a belügyi titkárság a tájékoztatási eszközök által -- hangzott el egyebek között a tegnapi munkajellegű sajtótájékoztatón.

H. Á.

Joguk van a nyugalomra

Egy kishegyesi és egy bácsfeketehegyi vendéglátóipari létesítmény munkájára tettek megjegyzést a polgárok, és ezekkel a beadványokkal foglalkozva a községi végrehajtó bizottság megállapította, hogy a polgárok megjegyzései indokoltak. A vendéglátó-ipari létesítmények sok esetben nem tartják magukat a községi határozatokban megszabott nyitvatartási időhöz és rendszerint túl hangosak is, és nem tartják tiszteletben a polgárok jogát a nyugalomra -- hangzott el tegnap a kishegyesi községi végrehajtó bizottság Pál Károly elnökletével megtartott ülésén.
A nyitvatartási idő ellenőrzése a községi felügyelők hatáskörébe tartozik, és ha szükségesnek látják, kérhetik a rendőrség segítségét a határozatok érvényesítése érdekében. A kocsmai zaj esetében a rendőrség illetékes és a megjegyzést tevő polgárok faggatása és kikérdezése helyett a rendőrségnek azt kellene vizsgálnia, hogy valóban nagyobb-e a zaj a kelleténél, vagyis elsősorban a polgárok nyugalmát kellene szavatolniuk.
A bizottság tárgyalt a gyakran előforduló áramkiesésekről is. Ezzel kapcsolatban az áramszolgáltató képviselői elmondták, hogy a tavasszal tűz volt a bácsfeketehegyi áramelosztó állomáson és ennek a tűznek a következményeit teljes egészében még nem sikerült elhárítani, ezért jelentkeznek az áramkiesések. Az áramszolgáltató szakemberei szerint azonban a tervek szerint augusztus végéig rendeződik a helyzet és a polgárok ellátásába havonta legfeljebb 1-2 kiesés várható.

P. I.

Apróhirdetések a Telekomról és a Mobtelről

Szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét, hogy SMS-ben is feladhatja apróhirdetését, a 064-es és a 063-as hálózatról is! Ingyenes apróhirdetésünk eddig sem volt ingyenes, hiszen ahhoz, hogy viszontlássa hirdetését az újságban, meg kellett vennie a lapot, ki kellett töltenie a szelvényt és postán visszaküldeni, ami szintén pénzbe került. Az ingyenes apróhirdetés tehát több mint 30 dinárba került, meg némi utánajárással járt.
Természetesen továbbra is fogadjuk a postán érkező apróhirdetéseket is. Azoknak pedig, akik rendelkeznek mobiltelefonnal és 064-es vagy 063-as hálózattal, egy kicsit egyszerűbbé tesszük az apróhirdetés feladását. A 4646-os számra küldheti el a 160 karakternél nem hosszabb apróhirdetést (kb. 10 szó), méghozzá az alábbi módon: írja be a HIR betűket, szóköz, és utána jöhet a hirdetés szövege (ékezet nélküli betűkkel).
Az SMS ára 30 dinár + adó, tehát ugyanannyiba kerül, mint a hagyományos ingyenes apróhirdetés, ráadásul jóval kényelmesebb. Ha 12 óráig elküldi hirdetését, azt már másnap megjelentetjük az újságban. Ajánlatunk a csütörtöki és a hétvégi számra nem vonatkozik.
Együttműködő partnereink: