Múljék a fájdalom, szűnjék a feszültség

Temerinben Deutsch Tamás, a Fidesz -- Magyar Polgári Szövetség parlamenti alelnöke mondott beszédet a 1944-es áldozatok tömegsírjánál

Deutsch Tamás beszédét mondja a temerini tömegsírnál
Korábban, mint az előző években szoktak, emlékeztek szombaton Temerinben 1944 ártatlan magyar áldozataira. A megemlékező szentmise után, amelyet a plébániatemplomban tartottak, a Nyugati temető tömegsírjánál gyülekeztek az emlékező és gyászoló hozzátartozók.
Az idén 15. alkalommal emlékeztek a temeriniek nyíltan, titkolózás nélkül azokra a falubeliekre, akiknek ártatlanul kellett meghalniuk egy esztelen politikai és ideológiai terror áldozataiként. Egyúttal azokra a honvédáldozatokra is emlékeztek, akiket a partizánrazzia itt ért, és fejet hajtottak azon temeriniek emléke előtt is, akik nem ebben a tömegsírban nyugszanak, hanem a másik ötben, vagy valahol máshol, erdők mélyén, utak mentén, ismeretlen helyeken, vagy a Duna hullámsírjába kerültek. Ugyancsak lerótták kegyeletüket a temerini születésű 56-os forradalmár, Sörös Imre emléke előtt is, aki a legendás Corvin-közi csoport tagja volt.
A Himnusz eléneklése után ft. Szungyi László esperesplébános és Verebélyi Árpád diakónus gyászszertartást tartottak, majd megszentelték a tömegsírt, ahol hiányos adatok szerint mintegy nyolcvanan nyugszanak. Ezt követően a Fidesz -- Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Köztársaság belgrádi követsége, a helyi közösség, a helyi magyar pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el a sírnál a kegyelet koszorúit és virágait.
A több száz egybegyűlt előtt Deutsch Tamás, a Fidesz -- Magyar Polgári Szövetség parlamenti alelnöke mondott beszédet. Többek között ezt mondta: -- Nincsen olyan nemzeti közössége a Vajdaságnak, amelynek ne lenne panasza a többire. Tudjuk, hogy a múltban mi magyarok is felelősek voltunk sok mindenért. Ezért is kell minden erőnkkel arra törekednünk, hogy a múlt sebeit a tisztesség, a jóakarat, az igazság erejével begyógyítsuk, mindent megtegyünk azért, hogy soha többet ne ejtsünk sebeket egymáson.
Trianon legnagyobb átka és súlyos következménye talán nem a rettenetes területi, lélekszámbeli és gazdasági veszteség. A legnagyobb baj és tragédia az, hogy elszakítottak minket egymástól. Elszakítottak minket egymástól úgy, hogy nem tudtunk, nem tudhattunk egymás sorsáról sorsfordító pillanatokban sem. Kimaradt a történelem és a jelenkor sok-sok eseménye. Nem tudhattunk arról, hogy mi történt 1944-ben Vajdaságban, mint ahogyan nem tudhattunk semmit sem Márton Áronról, az 1956-os kolozsvári megmozdulásokról, amint allig hallottunk valamit Durai Miklósék bátor kiállásáról.
Most azt látjuk a világban, hogy a gyengék széthullanak, az erősek összefognak. Az erősek, a nagyon erősek is igyekeznek összefogni. Meg kell hát találnunk, nekünk magyaroknak is, az egymáshoz vezető utakat. Meg kell erősítenünk közösségeinket, mind lelki, mind szellemi, mind anyagi értelemben. Meg kell őriznünk közös múltunkat, hogy legyen közös jövőnk. Ezt kívánják tőlünk mindazok, akik előttünk jártak a magyar nemzet életének országútján, akikkel ma együtt megyünk, és azok, akik majd követnek minket. Ezt kívánják mindazok, akiknek sírjánál összegyűltünk, hogy emlékezzünk rájuk.
Nemsokára meggyújtjuk gyertyáinkat, hogy oszoljon a sötét, és ragyogjon a fény. A gyertya, miközben világít, elfogy, kicsit ahhoz hasonlóan, mint az életünk. Az ember élete túlságosan rövid ahhoz, hogy sötétségben éljünk. Amikor meggyújtjuk a gyertyáinkat, gondoljunk az előttünk járókra, gondoljunk azokra, akiket elvesztettünk, elsősorban azokra, akik ezekben a sírokban fekszenek, az ártatlan áldozatokra. Gondoljunk azokra is, akik ennek a rettenetes századnak az áldozataivá lettek itt a Vajdaságban, legyenek bármely nemzet leányai és fiai, hiszen szomszédaink, barátaink, embertársaink voltak ők. Gondoljunk rájuk is, hogy múljék a fájdalom, hogy szűnjön a feszültség, hogy tudjunk egymás mellett élni a mindennapokban. És emlékezzünk mindarra, ami itt történt, hogy soha, soha, soha többé ne ismétlődhessen meg.
A megemlékezésen közreműködött a fúvószenekar, a Juventus kórus, Aladics Mária, Horváth Ágota, Törteli László és Szabó Gabriella.

G. B.

MEGEMLÉKEZÉSEK VAJDASÁG-SZERTE A MEGTORLÁSOK 60. ÉVFORDULÓJÁN

Jövőnkért vállaljuk múltunkat

Hiszek egy isteni, örök igazságban, 1944/45--2004 -- Kegyeletteljes tiszteletadás Csurogon

"Beszédeiket hallgatva, és látva a könnyes szemeket, a szívem tele lett szomorúsággal, mi, csurogi magyarok itt élünk Vajdaságban, apáink itt vannak eltemetve. Pár kilométerre lakom attól a helytől, ahonnan kiűztek bennünket, sajnos, mi a mai napig nem emlékezhetünk meg ezen a helyen hivatalosan. Úgy látszik, 60 év után sem vagyunk szívesen látott polgárok saját szülőföldünkön. Igaz, a Tartományi Képviselőház 2003-ban hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösséget, de ez mindaddig nem érvényes, amíg országos szinten meg nem erősítik." Az igazság egy napon bizonyosan kiderül, ezért a hozzátartozók a megbékélést, a megbocsátást szorgalmazzák -- tette hozzá Lukács István, akinek édesanyját és édesapját is halálra kínozták.
"Legyen csendes az álmuk, / mert nem haltak hiába. / -- Letarolt erdő fái -- / úgy fekszenek vigyázba. / Földtömte szájuk némán / kiált időtlen esküt. / Elvetett mag a rögben / a csontmeztelen testük. / Feldúlt sírjukon mécses, / október tűzvirága, / a holtak jogán kérdez, / választ már mit se várva. / Múltunkat elrabolták, / a sivár jelen hallgat. / Ők élik túl, -- a holtak, / a győztes forradalmat."Tollas Tibor Túlélők című verse Simon Zoltán egyetemista előadásában még meghittebbé tette az emlékezést. Csakúgy, mint a tóthfalusi Faragó Magdolna óvónő óvodása, Faragó Elák, aki Teleki Júlia Keresem az apám sírját című versét szavalta el.
A hivatalos szervek képviselői közül Óbecse község nevében dr. Páll Sándor (VMDK), a képviselő-testület elnöke, Tari István (VMDK) alpolgármester és Zoran Prodanov (SZRP), a községi tanács tagja koszorúzott, a VMSZ nevében Pál Károly és Bacskulin István, óbecsei szervezete nevében pedig Jakab Tibor helyezte el a megemlékezés koszorúit.
A megemlékezés végén a jelenlevők elénekelték a magyar nemzeti imát, a Himnuszt. A hozzátartozók egy nagyobb csoportja Csurogon felkereste a második világháború után lerombolt katolikus temetőt. A látvány ezúttal is elkeserítő volt: több helyen égett az idehordott szemét...

S. T. G.

TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ

Bojan Kostreš az elnök, Bojan Pajtić a kormányfő

Egyhetes késéssel megalakult a vajdasági parlament, s annak minden testületét megválasztották

A Tartományi Választási Bizottság egyik tagja is jelen volt az ülésen, Stojan Peček elmagyarázta, hogy a csere teljesen törvényes, semmit sem vétettek ezzel az előírások ellen. A radikálisok ebbe nehezen törődtek bele, de miután nem volt más választásuk, így azt a kibúvót találták, hogy saját házelnökjelöltet állítottak, s ily módon próbálták legyőzni a parlamenti demokratikus többség akaratát. Ez azonban nem járt sikerrel. A másik kifogásuk arra vonatkozott, hogy az Újvidéki Televízió nem közvetíti a parlamenti ülést. Ezen az ülés menete során változtattak, értesítették az Újvidéki Televízió illetékeseit, így délután két órától már a tv-nézők is láthatták mindazt, ami a parlamentben történik.
Miután az új házelnök, Bojan Kostreš letette az esküt, hamarosan az új parlamenti alelnökök is megtették ugyanezt, a Demokrata Pártból Borislav Novaković és Martin Zloh, Egeresi Sándor a VMSZ-ből és Đorđe Bašić a SZEM-ből lett a Tartományi Képviselőház négy új alelnöke. Ez ellen is kifogást emeltek az ellenzékiek, konkrétan a szocialisták és a Szerbiai Demokrata Párt, az nem tetszett nekik, hogy az ellenzék soraiból miért nem választottak képviselőházi alelnököket. Dragoslav Petrović, a Demokrata Párt frakcióvezetője nyomban választ adott erre, mondván, módosítani fogják a szabályzatot, s abban beiktatják azt, hogy a tartományi parlamentnek akár hat alelnöke is lehet. A továbbiak során megválasztották a parlamenti bizottságok tagjait és elnökeit, valamint a Tartományi Képviselőház titkárát.
A Tartományi Képviselőházba bekerült pártok a következő frakciókat alkották: az SZRP-nek 36 képviselője van, frakcióvezetőjük Milorad Mirčić, a Demokrata Párthoz csatlakozott néhány kisebb párt, így 39 képviselőt számlál ez a frakció, amelynek vezetője Dragoslav Petrović. A VMSZ 11 képviselőjét Jakab Tibor vezeti, a nyolc szocialista képviselő élén az SZSZP-beli Dušan Bajatović áll. A hét tagot számláló Együtt Vajdaságért koalíció irányítója Stevan Mišković, a szintén héttagú SZEM-nek Tihomir Simić, és az ugyancsak hét tagból álló SZDP-nek Velibor Radusinović a vezetője. A G17 Pluszhoz csatlakozott még néhány képviselő a polgárok csoportjából, így öttagú frakciót tudtak alkotni, amelynek az élére Jadranka Beljan Balaban került.
A parlamenti testületek megválasztása után újabb ülést hívtak össze, amelyen sor került a Tartományi Végrehajtó Tanács újabb összetételének elfogadására. Ezen az ülésen a Szerbiai Radikális Párt képviselői nem vettek részt, ők ugyanis, amikor kiderült, hogy az általuk házelnökjelöltnek ajánlott Goran Tajdić nem lehet befutó, sérelmüknek úgy adtak hangot, hogy tüntetően kivonultak a parlamentből. Egyetlenegy személy maradt bent közülük, a legidősebb képviselő, Milijan Popović, aki kénytelen volt az új házelnök megválasztásáig vezetni az ülést. Amint ennek a feladatának eleget tett, ő is elhagyta az egyébként színültig megtelt tartományi parlament üléstermét.

VARJÚ Márta

Születésnapi torta a Magyar Szónak

Befejeződött a SEEMO háromnapos palicsi tanácskozása

A születésnapi tortát Radomir Ličina, a SEEMO belgrádi irodájának elnöke adta át Mihók Rudolfnak, a Magyar Szó megbízott igazgatójának
Ezekre a kérdésekre keresték az egybegyűltek a választ úgy, hogy különböző országok tapasztalatait vetették egybe, és vonták le a következtetéseket, miszerint a társadalam demokratizálódása, illetve a toleranciaszint alapvetően befolyásolják a kisebbségi média helyzetét.
Oliver Vujović, a SEEMO főtitkára egy születésnapi tortával kedveskedett a hatvanéves Magyar Szónak. A bécsi székhelyű médiaszervezet képviselője megköszönte a Magyar Szónak, hogy tevékenyen hozzájárult a nemzetközi tanácskozás lebonyolításához.

K-k