Marketing





Eupalyazat



Hungarian Human Rights Foundation
Magyar Sz online
2004. november 6., 7., szombat vasrnap


Az eldobott gyermek

 

Napjaink egyik forr tmja magyarmagyar vonalon vitathatatlanul az anyaorszg hatrain kvl lő magyarok kettős llampolgrsgnak krdse, s vrhatan az is marad mg legalbb egy hnapig, pontosabban december 5-ig, amikor Magyarorszg polgrai npszavazson nyilvntanak vlemnyt e krdsben.

A kettős llampolgrsg vajdasgi magyarok rszről val kvetelse nem szmt jszerű tletnek. Egy vtizeddel ezelőtt mr a trtnelmi VMDK is alapvető clkitűzsei egyikeknt jellte meg a vajdasgi magyarok hatrmdosts nlkli integrcijt. A tma igazbl tavaly jniusban prgtt fel, amikor Zoran ivković akkori szerb kormnyfő magyar kollgjval tallkozott Szabadkn, s egy jsgri krdsre vlaszolva kifejtette, hogy Szerbinak semmi ellenvetse sincs a kettős llampolgrsggal kapcsolatban. Ez hatalmas vihart kavart, s termszetesen a reakci sem maradt el. A Fidesz mint ellenzki prt kapott a lehetősgen, s felttel nlkli tmogatsrl biztostotta az rintetteket, a hatalmi oldalon pedig az SZDSZ mr akkor hatrozottan ellenezte a kettős llampolgrsgot, a szocialistk pedig magyarzkodtak, s kibvkat kerestek. Szab Vilmos, a Miniszterelnki Hivatal politikai llamtitkra pldul lapunknak a kvetkezőket nyilatkozta tavaly szeptemberben: A rendszervlts ta a jelenlegi kormny az első, amely alaposan megvizsglja a kettős llampolgrsg krdst mind politikai, mind szakmai szempontbl. A nemzetben val gondolkodst ez a magyar kormny felvllalta s gy cselekszik. Ezzel szemben ne felejtsk el, hogy az Orbn-kormny volt az, amely a sttustrvny megalkotsval s a magyarigazolvnyok kiadsval belevgott a szveg elejn megfogalmazott hatrmdosts nlkli nemzetegyestsbe, s Orbn azt is kimondta nyilvnosan, hogy a klhoni magyarsgnak csak krnie kell a kettős llampolgrsgot, s megkapja. A kormnyvlts miatt ezt az grett nem vlthatta be, sőt az j kormny a sttustrvny biztostotta jogokat is csorbtotta. A magyar kormny diplomciai offenzvjnak sikereknt knyvelhető el, hogy oktberi budapesti ltogatsa alkalmval ivković kormnyfő mr msknt fogalmazott, trtnetesen, azt mondta, hogy etnikai alapon sz sem lehet kettős llampolgrsgrl.

A tma felvetsnek hatsra az egymssal lland viszlyban lvő dlvidki magyar prtok, kpesek voltak arra, hogy flretegyk srelmeiket, klnbsgeiket, kzsen killtak az gy mellett, s tvenezer vajdasgi magyar alrssal elltott petcit juttattak el Medgyessy Pter miniszterelnkhz. Ennek ksznhetően a tavalyi v őszn egy szakrtői testlet alakult Budapesten, amelynek feladata volt a kettős llampolgrsg ltal felmerlő jogi, gazdasgi s migrcis jellegű problmk feltrsa s megoldsa. A testlet nhny havi munka utn egyszerűen megszűnt műkdni.

A nhny hnapos csendet a Magyarok Vilgszvetsge trte meg, amely az v elejn alrsgyűjtsbe fogott, annak rdekben, hogy Magyarorszgon, npszavazson dntsenek e krdsben. Ennek kirshoz 200 000 nagykor magyar llampolgr alrsra volt szksg, amit az MVSZ derekasan tlteljestett, ugyanis jlius 5-n tbb mint 320 000 alrst adott t az Orszgos Vlasztsi Irodnak. Az iroda pozitv dntse utn az Orszggyűls szeptemberben dnttt a npszavazs kirsrl, azonban ezt bizonyos magnszemlyek az Alkotmnybrsgnl megtmadtk, azzal a kifogssal, hogy az MVSZ nem tjkoztatta a tmogatkat a kezdemnyezs kvetkezmnyeiről. Az emltett szemlyek partiznakcija nem jrt sikerrel, a legfelsőbb igazsggyi szerv megerőstette a korbbi dntst, s kihirdettk az gydntő npszavazst a kvetkező krdsben: Akarja-e, hogy az Orszggyűls trvnyt alkosson arrl, hogy kedvezmnyes honostssal krelmre magyar llampolgrsgot kapjon az a magt magyar nemzetisgűnek vall, nem Magyarorszgon lak nem magyar llampolgr, aki magyar nemzetisgt magyarigazolvnnyal vagy a megalkotand trvnyben meghatrozott egyb mdon igazolja? Időkzben mg egy krdsben npszavazst rt ki a magyar kormnyzat, gy december 5-n Magyarorszg polgrai a krhzak privatizcijrl is vlemnyt nyilvntanak. Az, hogy a vlemnynyilvnts gydntő, annyit jelent, hogy az eredmny a parlamentre ktelező rvnyű lesz, amennyiben a szavazsra jogosult polgrok legalbb 25 szzalka igennel szavaz. Az ellenkező esetben a krdst kt vig nem tűzhetik napirendre.

A legfőbb talnyt esetnkben az kpezi, hogy mennyien nyilvntanak vlemnyt. Egyes rtkelsek szerint az, hogy a krhzak magnostsrl is szavaznak, emelheti a rszvteli arnyt. Patrubny Mikls, az MVSZ elnke szerint felmrseik alapjn a npessg 6065 szzalka szavazna igennel, a rszvteli arnyra pedig elengedhetetlenl rnyomja a blyegt, hogy mennyire csinlnak belőle prtcsatt a magyarorszgi szemben ll felek. A jelek azonban arra mutatnak, hogy azt teszik. A Fidesz teljes mellszlessggel killt az gy mellett s arra szltotta fel a polgrokat, hogy igennel szavazzanak, mg a kt kormnyprt klnbző mondvacsinlt kifogsokra hivatkozva nemmel szavazna. A rszvteli arnyra azonban sokkal inkbb rnyomja a blyegt egy msik tnyező, ez pedig a lakossg tjkozatlansga az gyben. Ezt a tjkozatlansgot hasznljk ki az gy ellenzői az emberek ijesztgetsre. Aczl Endre a Npszabadsgban a kvetkezőket rja: Tartozom-e n azzal az erdlyi magyarsg regjeinek, hogy ha frissen szletett magyar llampolgrknt ide tteleplnek, nem romn, hanem magyar sznvonal nyugdjat kapjanak (az n pnzemből)? Idzet vge. Bővebb magyarzatra nem szorul, mindannyian tudjuk, hogy senkinek sem jr pusztn az llampolgrsga utn nyugdj. De mg tucatszm idzhetnk az utbbi időszak magyar sajttermsből, amely a magyar polgrt a zsebn keresztl prblja elrettenteni, a bevndorl tmegekkel riogatva, akik elveszik a munkjt, a hzt, a pnzt, taln mg a magyar levegőt is elszvjk előle. Gyurcsny Ferenc az Orszggyűls előtt egy j Trianon kpt vettette elnk, de Kasza Jzsef a magyar miniszterelnknek rt levelben arra figyelmeztet, hogy a vajdasgi magyarsg lemorzsoldsa mr gy is egy javban zajl folyamatnak tekinthető, pontosan kiszmthat, mikor cskken llekszmunk ktszzezer al, amit mr a szrvnny vls s a beolvads kvetne. ppen emiatt a kettős llampolgrsg megtagadsa jelentene szmra/szmunkra egy feldolgozhatatlan lelki traumt.

A kettős llampolgrsg intzmnynek bevezetse ellenben leggyakrabban felhozott rv, hogy a trianoni trauma lekzdsnek receptje az rintett orszgok unis csatlakozsban rejlik, amivel gyakorlatilag megvalsul a nemzet hatrok nlkli integrcija. A Szlovkiban s Szlovniban lő magyarsg esetben ez mr valsg, s minden bizonnyal azz vlik 2007-ben Romnia s Horvtorszg esetben is. Ukrajna trvnyei tiltjk a kettős llampolgrsgot, Szerbia pedig jelenlegi politizlsval naprl napra tvolodik a hőn htott Eurptl, s a legoptimlisabb előrejelzsek is azt vettik előre, hogy ez 2012 előtt nem trtnik meg. Mindezekből kivilglik, hogy a npszavazsnak igazbl csak az alig hromszzezres vajdasgi magyarsg szmra van ttje. Minden bizonnyal vrmes politikai csatrozsok lesznek az anyaorszg vezető politikai tnyezői kztt, gy az eredmnyt ma mg teljesggel lehetetlen lenne megjsolni.

A krds krli sszmagyar megosztottsggal s elutastssal kapcsolatban egy idős bcsi a kvetkezőt mondta: Ez pontosan olyan, mint amikor egy anya eldobja a gyermekt. Elfogadhat magyarzat nincs r. Egy hnap mlva kiderl, kellnk-e az desanynknak.

BAJTAI Kornl

Tovbb a kitaposott ton

A kormnykoalci prtjait kzs clok vezrlik, hangslyozza lapunknak nyilatkozva dr. Korhecz Tams



Dr. Korhecz Tams
Az j sszettel Tartomnyi Vgrehajt Tancsban dr. Korhecz Tams tovbbra is a jogalkotsi, kzigazgatsi s nemzeti kisebbsgi titkr szerept tlti be. A TVT egyik alelnki posztjra is t vlasztottk meg, emellett tartomnyi kpvisel. Ennlfogva az elsknt felvetd krds arra vonatkozott, mennyire tud eleget tenni minden munkafeladatnak a kvetkez mandtumban.
-- Azt hiszem, ezek a tisztsgek valamelyest egymst ellegeztk. A tny, hogy egyni vlasztkerletben flnyesen gyztem a vlasztsokon, egyttal zenet, hogy lvezem a polgrok bizalmt. Taln ez jrult hozz, hogy a VMSZ-es kormnytagok kzl n lettem alelnk. Ktsgen kvl tbb tisztsgem van, mint eddig, viszont n nem tartozok azok kz a politikusok kz, akik tbb helyen is igazgatbizottsgi tagok, s egyb funkcikat tltenek be. A prtban sincs semilyen tisztsgem, ami szintn megknnyti azt, hogy hatkonyan ellsam a feladataimat. Abbl ereden, hogy kormnytag vagyok, nem vagyok s nem is lehetek egyetlen parlamenti bizottsg tagja sem. A kpviselhzban teht nincsenek kln ktelezettsgeim azon fell, hogy jelen legyek az lseken, s kvessem a trtnseket. Szmomra azonban ez is egyszerbb dolog, hiszen a legtbb anyag a vgrehajt tancsbl rkezik a kpviselhzba, teht jl ismerem azok tartalmt. Br valban tbb s nehezebb feladat eltt llok, megggyzdsem, hogy eleget tudok tenni azoknak. Az alelnki feladatkrm elssorban azokhoz a terletekhez fzdik, kiegsztve a biztonsgpolitikval s a munkaggyel, amelyeket egybknt is mint tartomnyi titkr elltok. Munkmat termszetesen az is knnyti, hogy az elmlt ngy v folyamn mr kitapostuk az utat, s most taln kevsb intenzv idszak kvetkezik. Ngy vvel ezeltt szinte a nullrl indultunk, ma viszont kidolgozott irnyvonal vezrel bennnket.


AKTV JOGALKOTSI SZEREP
Melyek lesznek az elsdleges feladatok, mi az, ami az adott krlmnyek kztt prioritst lvez?-- A megkezdett folyamatokat kt irnyban kell folytatni. A kisebbsgek jogllsnak terletn pontostani kell a kisebbsgi nemzeti tancsok hatskrnek s pnzelsnek krdst. Mindent meg kell tenni annak rdekben, hogy a szban forg tancsok valban az autonmia alapintzmnyv vljanak. Ehhez meg kell hozni a tancsok megvlasztsra, hatskrre s pnzelsre vonatkoz jogszablyt. Az eddigiekhez hasonlan a munka szakmai rszbe ezttal is aktvan bekapcsoldik titkrsgunk. Olyan nemzeti autonmira van szksg, amely felleli az oktats, a kultra, a tjkoztats terlett, s amely biztos pnzgyi alapokon nyugszik. Ami a kisebbsgi jogokat illeti, folytatni kell a hivatalos nyelvhasznlat tern beindult irnyvtelt. Az elmlt idszakban sikerlt thidalnunk a gyakorlat s a jogi normk kztt jelentkez szakadkot: tbbszz tbbnyelv tblt helyeztettnk ki, felgyeltk a kisebbsgi nyelvhasznlat vgrehajtst, szaknyelvi szeminriumokat szerveztnk, bevezettk a nyelvvizsgkat. A jl lefektetett alapokat mindenkppen tovbb kell fejleszteni, s meg kell teremteni a tbbnyelvsg anyagi feltteleit, vagyis a biztos anyagi forrst. A jogalkots terletn nem feledkezhetnk meg arrl, hogy Szerbinak vgre j alkotmnyt kell kapnia. Ezen bell Vajdasgnak olyan autonmit kell szavatolni, ami a polgrok rdekeit szolglja. E tren titkrsgunknak kulcsfontossg szerepe lesz, mikzben nagyon kell gyelni a rszletekre, hiszen a most megalkotott keret minden bizonnyal hossz idre meghatrozza a tartomny sttust. Pontosan meg kell hatrozni, mely terleteken valsul meg a trvnyhozsi hatskr, definilni kell a pnzforrsok nagysgt s milyensgt, s meghatrozni a tartomny vagyont. A kezdemnyezsnek tlnk kell erednie, neknk kell harcolni a tartomny szlesebb jogkreirt, hiszen kzismert dolog, milyen nehzkesen hagy jv a kztrsasgi parlament brmit is Vajdasgnak. Az elmondottak mellett termszetesen folytatjuk a tbbi eddigi tevkenysgnket is.


FEGYELMEZETTSGGEL A RADIKLISOK ELLEN
A nyilvnossgban vannak, akik lesen brljk az j sszettel tartomnyi kormnyt, hangslyozvn, hogy az kizrlag a politikai kereskedelem eredmnyeit tkrzi.-- A politikban nemcsak hogy lehetetlen, de termszetellenes is lenne kizrni a politikai kereskedelmet s az rdekrvnyestst. Ugyanakkor azonban azok, akik ezt a kormnyt elvszertlen koalcinak minstik, hangslyozvn, hogy programjaikban ellenttes prtok trsultak, ezt rosszindulatan teszik. A koalci tengelyt alkot hrom prt, a DP, a VMSZ s a VSZL, az elz mandtumban is hatalmi koalcit kpezett. Nagyobb megrzkdtatsok nlkl s botrnymentesen mkdtnk ngy ven t, alapvet nzeteink azonosak. Mindhrom prt elsdleges rdekknt kezeli az eurpai integrci krdst, mint ahogyan egyformn tekintnk a nemzetkzi kzssggel val egyttmkdsre, belertve a hgai trvnyszket is. Egyformn skraszllunk a miloevii rksggel val szaktsrt, mindannyian Vajdasg szles kr trvnyhozi s gazdasgi autonmijt szorgalmazzuk. A szilrd, kzs programclok cfoljk a klnfle vdakat. Ami a Szerbia Ereje prtot illeti, a kormny tmogatottsga nagyobb a szban forg prt ht szavazatnl. A Kari-fle prtot nehz politikailag definilni, mert igaz ugyan, hogy a prt elnke egy ellentmondsos millirdos, de j prtrl lvn sz, nem knny tletet mondani. Egybknt programcljaikat tekintve itt is prioritsknt szerepel az eurpai integrci s Vajdasg ers gazdasgi autonmija. Azok rszrl, akik a szocialistkkal lptek koalcira kztrsasgi szinten, valban kpmutat dolog megkrdjelezni a tartomnyi szint koalci demokratikussgt. Ha ltezik rdekkoalci, annak legkirvbb pldja ebben az orszgban ppen a kztrsasgi kormny. Ott nem Miloevi bartjval, hanem Miloevi prtjval szvetkeztek. A gyakorlat sorn derl majd ki, hogy az SZE mennyire tud majd azonosulni a kormnykoalci gerinct kpez prtok alaprtkeivel. Csak ezt kveten vetdhet fel a kormny esetleges feljtsnak krdse. Meggyzdsem, hogy mr az a tny, hogy most nem 14, hanem 4 prt alkotja a kormnykoalcit, szavatolja a stabilitst s a hatkonyabb munkt.
Az eddigi knyelmes parlamenti tbbsg jcskn leszklt, ami a kormnyjavaslatok elfogadsban is megmutatkozhat.-- Az lseket valban sokkal jobban el kell kszteni, mint eddig, s biztostani kell majd a javaslatok elfogadshoz szksges tbbsget. Nem lesz j, ha srgssgi eljrssal aznap terjesztjk be a napirendi pontokat, a rgtnzseknek a jvben nincs helyk. A radiklisok eszkze a destrukci, amit kizrlag minsges munkval s a hatalmi prtok tagjainak fegyelmezettsgvel lehet semlegesteni.

OROSZ Klra

Hullmz kzhangulat, ingatag jvő



A plaktok mennyisge nem felttlenl a npszerűsget tkrzi
A Strateki marketing legjabb kzvlemny-kutatsnak adatai szerint Szerbiban npszerűsg dolgban az első tz helyen sorrendben a kvetkező politikusok neve tallhat: Boris Tadić, Tomislav Nikolić, Aleksandar Vučić, Maja Gojković, Vojislav Kotunica, Bogoljub Karić, Slobodan Miloević, Mlađan Dinkić, Nenad Bogdanović s Miroljub Labus. A Tadić vezette Demokrata Prt a polgrok 30 szzalknak a tmogatst lvezi, eelj Radiklis Prtjt a vlasztknak ugyancsak 30 szzalka tmogatja, harmadik helyen Kotunica Szerbiai Demokrata Prtja van 11 szzalkkal, negyedik helyen Bogoljub Karić Szerbiai Erők Mozgalma 8 szzalkkal, tdik helyre Labus G17 Plusz prtja kerlt mindssze 3 szzalkkal, a tbbi prt viszont el sem rte a parlamenti kszbt, egyttvve azonban a vlasztk 18 szzalknak a tmogatst lvezi. Mit olvashatunk ki a kzhangulat imnti llsbl? Szerintem semmi jt. Termszetesen a szerbiai vlasztpolgrokra is rvnyes az a szably, hogy mintegy egynegyedk, egyharmaduk nem ktelezi el magt előre egyetlen prt mellett sem, s csak akkor ll valamelyikk mell, amikor az urnk el kerl. Ami pedig az gynevezett elktelezett vlasztpolgrokat illeti, a fenti adatok a kzhangulat szokatlanul nagy hullmzsrl tanskodnak. Jusson esznkbe, hogy Miloević buksa utn, a 2000 decemberi szerbiai parlamenti vlasztson mind a radiklisok, mind a szocialistk tmogatottsga 10 szzalk al szorult, s gy ltszott, hogy tvlatban szakadatlanul cskken majd. Amikor Kotunica Szerbiai Demokrata Prtja kivlt a Đinđić vezette Szerbiai Demokratikus Ellenzk koalcijbl, vratlan dolog trtnt: nemcsak Kotunica prtjnak a tmogatottsga nvekedett, hanem a eelj nevvel fmjelzett Radiklis Prt is. A tmogatk a Szocialista Prtbl meg a Szerb Megjhodsi Mozgalombl ramlottak feljk. Tavaly mr a eelj-prt tmogatottsga 20 szzalkos volt, az idn 30 szzalkra, sőt a fl is szktt. A kt prt kzl azta hol Kotunic előzi meg eeljt, hol eelj előzi meg Kotunict. Az elktelezett szerb nacionalista vlasztk szimptija az utbbi vekben t prt kztt hullmzik, olykor kiszmthatatlanul: Kotunica, eelj, Miloević, Draković s Karić nemrg alaptott prtja kztt. Ezek kzl Kotunica, Draković s Karić prtja szalonkpesnek szmt, a tbbi nem. Kotunica s Draković prtja kormnyhatalmon van, a tbbi ellenzket kpez. Tavaly mg Miloević prtjnak is meg Draković prtjnak is mintegy 8 szzalk krl mozgott a tmogatottsga, most mindkettő a parlamenti kszb al szorult. Draković azrt vesztette el vlasztinak tmogatst, mert klgyminiszterknt nyugatbart politikt folytatott: kemnyen killt a hbors bűnsk Hgnak trtnő kiszolgltatsa mellett; a szerbeket rszvtelre szltotta fel a kosovi parlamenti vlasztsokon. Miloević prtja ezttal azrt szorult a parlamenti kszb al, mert hazai korifeusai szntelen, haszonleső politikt folytatnak: az ellenzk soraibl tmogatjk Kotunica kisebbsgben levő kormnyt, amely sznleg olykor Nyugat fel is kacsintgat. A demokratnak szmt prtok tmogati krben is nagy a hullmzs. Ezek kz a prtok kz Tadić Demokrata Prtja, Labus G17 Plusz prtja s azoknak a trpeprtoknak a tmkelege tartozik, amelyek a Miloević uralmt megdntő Szerbiai Demokratikus Ellenzket kpeztk. Kzlk nmelyik -- miknt Mićunović Demokrata Kzpont nevű prtja vagy Svilanović Szerbiai Polgri Szvetsge -- gyakorlatilag beolvadt Tadić Demokrata Prtjba. A tbbi azok kztt a parlamenti kszb al szorult prtok kztt tallhat, amelyek egyttesen az elktelezett vlasztpolgrok mintegy egytdnek tmogatst lvezik. Meglepően magas ez az arnyszm. Az elktelezett demokrata vlasztk is szeszlyesen, ingatagon tmogatjk kiszemelt prtjukat. Labus hajdanban a Đinđić-prthoz tartozott. Miutn prtot alaptott, prtja tavaly egy ideig az orszg harmadik prtjnak szmtott, tmogatottsga 20 szzalk fl ugrott, mikzben a Đinđić-prt tmogatottsga 20 al szorult. Most Labus prtja 3 szzalkkal pphogy tlpte a parlamenti kszbt, Tadić prtja meg 30 szzalkkal az orszg legerősebb prtja lett. Labus a Kotunica-kormnyban gbekilt kompromisszumokat kttt, ezrt tmogatinak zme fakpnl hagyta, s visszaprtolt a most mr Tadić vezette Demokrata Prthoz. De vajon a Demokrata Prt pozcija most szilrdnak tekinthető-e? Korntsem. Tadić kt prton belli ellenzki csoporttal kzd, az egyik ivković, volt miniszterelnk, a msik Čeda Jovanović volt miniszter kr tmrlt. Jovanović bejelentette, hogy prton belli frakcit kvn szervezni, ami knnyen prtszakadshoz s a tmogatk cskkenshez vezethet.

A kzvlemny-kutats a politikusok szemly szerinti npszerűsgvel kapcsolatban mg nagyobb meglepetssel szolglt. A demokrata politikusok kzl csak hrman kerltek fel a tzek listjra: az első s a kt utols helyre. A tz legnpszerűbb kz ht nacionalista politikus kerlt, s a ht kzl ngyen eelj Radiklis Prtjnak a tagjai. Ilyen mg nem volt. Az eset azrt is meghkkentő, mert hrom radiklis tmbszerűen foglalta el a msodik, a harmadik s a negyedik helyet. Ennl is nagyobb meglepets, hogy Miloević is megjelent a npszerűsgi listn, buksa ta első zben, mghozz az előkelő hatodik helyen. A nagykznsg most mr nem takargatja, nem is szgyenli, hogy hbors bűneit nem tekinti bűnnek. Azt a krlmnyt, hogy Dinkić s Labus felkerlt a lista kt utols helyre, de prtjuknak alig van tmogatottsga, azzal magyarzzuk, hogy a vlasztk elismerik szakminiszteri rtermettsgket, de prtpolitikusknt nem sokra becslik őket. Ugyan hova lettek a npszerűsgi listrl a hajdan oly harsny demokrata bajnokok: Mihailović, Čović, Batić s sokan msok? Prtjukkal egytt ott vrakoznak a parlamenti kszb előtt. Vagy alatt.

Mrmost, mirt aggdunk a kzvlemny fenti alakulsa miatt? Azrt, mert a mostani kormnynak nincs a parlamenti tbbsgben tmogatottsga, teht belthat időn bell parlamenti vlasztsokra szmthatunk. Ezzel a politikai elit is tisztban van. Egy rsze gy vli, hogy tavaszra minden bizonnyal sor kerl parlamenti vlasztsokra, egy rsze viszont azt sem zrja ki, hogy a kormny nem győzi addig. A kzvlemny meg ma ingatagabbnak ltszik, mint amilyen akkor volt, amikor a mai kormny ltrejtt. Mrpedig szilrdabb kormnyzatra ingatagabb kzvlemny kzreműkdsvel aligha szmthatunk.

Az ingatag kormnyzat egy helyben topog, semerre sem indul.

Tessk megkrdezni, mit hoz a jvő.

MAJOR Nndor

Ki mit vallott be?

 

A szerbiai prtok ktelező vagyonnyilatkozata mintegy kilenc hnapot ksik, a szerbiai parlament pnzgyi bizottsga viszont csak a mlt ht vgn reaglt a ksedelemre. A prtok finanszrozsrl szl trvny ez v janurjtl hatlyos, s előrja, hogy be kell szmolniuk vagyonukrl, s azt nyilvnossgra kell hozniuk a Hivatalos Kzlnyben, de ezt mg egyik prt sem tette meg. A Szerbiban regisztrlt 377 prt kzl alig tbb mint szz nyjtotta be teljes vagy hinyos bevallst a szerbiai parlament pnzgyi bizottsga el. 268 prt semmilyen jelentst nem tett, ezrt a mlt hten a parlamenti bizottsg gy dnttt, ellenk szablysrtsi feljelentst tesz. A bntets 200 ezer dinrtl egymilli dinrig terjedhet.

Annak ellenre, hogy a pnzgyi bizottsg a mlt hten gy hatrozott, a prtoknak minl előbb nyilvnossgra kell hozniuk vagyoni llapotukat a Hivatalos Kzlnyben, mgpedig sajt kltsgkre, mg nincsenek pontos adatok e tren. A Politika belgrdi napilap viszont nem hivatalos forrsok tjn hozzjutott egyes jelentsekhez, s ezeket a mlt htvgi szmban meg is jelentette.

A napilap adatai szerint a Szerbiai Demokrata Prt a leggazdagabb, jelentse szerint tbb mint 22 milli dinrral rendelkezik. Obren Joksimović, a prt igazgatja a Politiknak a kvetkezőket nyilatkozta: Igaz, hogy a leggazdagabbak vagyunk, de a legtisztessgesebbek is. Hozzteszi, hogy prtja mindent bejelentett, nem gy, mint msok, akik rettenetesen megszedtk magukat, de nem a prt nevre rattk a szerzett vagyont.

A Demokrata Prt 6 milli dinrral maradt le az első helyről, 16, 5 milli dinros vagyont jelentett be. Viszont nekik van a legtbb gpkocsijuk, az v elejn nyolc Skodt vsroltak lzingre. A Szerbiai Demokrata Prt vezetői is Skodval utaznak, de nekik csak t ilyen kocsijuk van.

A Demokrata Prtnak nincs semmilyen ingatlanja, ellenttben a hresztelsekkel, melyek szerint a Korona utcai villa az vk. A bevallsuk szerint a villt brlik, s havonta ktszzezer dinros lakbrt fizetnek rte.

Negyedik helyen a Szerb Radiklis Prt ll, amelynek 13 milli dinros vagyona van. A legkimertőbb jelentst ők ksztettek vagyonukrl, a szkeiket, de mg a golystollaikat is felsoroltk. A radiklisoknak van egy Chrysler Cherokee-jk, egy Audijuk, egy jugjuk s egy Zastavjuk.

A Szerb Megjhodsi Mozgalom 11 milli dinros vagyonnal rendelkezik, ebbe beleszmtottk az ingatlanok rtkt is, ezeket a prt tlnyomrszt ajndkul kapott. A prt a Ravna Gorn sajt emlkhzzal is rendelkezik.

A G17 Pluszrl, amita a pnzgyi rszleg gyeit kezbe vette, az a hr jrja, hogy a leggazdagabb a szerbiai prtok kztt. Pnzgyi jelentse alapjn viszont csak az tdik helyen ll, 9 milli dinrral. Nem rendelkeznek gpjrművel, bevallsuk szerint brelt kocsival kzlekednek.

Az j Szerbia nem rendelkezik sem ingatlannal, sem gpkocsival. A prt kzponti irodjt brlik, a vezetősg pedig vagy sajt kocsijval, vagy a vrosi busszal utazik.

A szocialistk a legrejtlyesebbek. Egyes becslsek szerint a Szerbiai Szocialista Prt vagyona 25 milli eur, mivel rjuk szllt a Kommunista Szvetsgnek, valamint a Dolgoz Np Szocialista Szvetsgnek a vagyona. Tbb brsgi per is folyik ppen ezzel a vagyonnal kapcsolatban, ezrt a pnzgyi bizottsg el nem tudtak komplett jelentst benyjtani. A szocialistk tbb j fekvsű ingatlant, drga gpkocsikat s rtkes műkincseket rkltek.

A Szerbia Ereje Mozgalom mg nem lltotta ssze a pnzgyi jelentst. A Politiknak azt nyilatkozta Dejan Milenković, a prt szvivője, hogy mg a prt szervezsi munkjt sem fejeztk be teljesen, s mg szkhelyk sincs. Ez mgsem akadlyozta meg őket abban, hogy kt vlasztson is rszt vegyenek.

Kt hnap mlva lejr a hatridő, hogy a szerbiai prtok leadjk ez vi vagyonnyilatkozatukat, de sokan mg az előző vit sem adtk t. A Politika napilap ltal kikrdezett prtok szerint, amelyek nem nyjtottk be jelentsket, a trvny nem egszen pontos, s ezrt nem tettek eleget ktelezettsgknek. Mg a pnzgyi bizottsg egyes tagjainak is ez a vlemnyk. Msok viszont a pnzgyi bizottsg felkszletlensgvel s szakavatatlansgval magyarzzk a ksst. Ivan Lalović, a korrupciellenes tancs volt tagja szerint ez a trvny a legfontosabb a korrupciellenes trvnyek kzl, de ezt alkalmazzk a legkevsb a gyakorlatban. Szerinte azrt nem adtk be idejben a prtok a vagyonnyilatkozatukat, mert ez igencsak megfelelt nekik. Ez nem is csoda, hiszen egymst ellenőrzik, a pnzgyi bizottsg tagjai a parlamenti prtokbl kerlnek ki, ami abszurdum lltja Lalović. Szerinte a bevallsok elbrlsra fggetlen bizottsgra lenne szksg.

Vladimir Goati, a pnzgyi bizottsg tagja viszont gy rtkeli, mr az is halads, hogy a prtok nyilvnossgra hozzk: mivel rendelkeznek. Szerinte a bevallsok kontrolllsa az ellenőrző szervek munkja lenne.

A politikai prtok finanszrozst eddig annak ellenre, hogy egy 1997-ben meghozott trvny szablyozza szinte teljes titok vezte, mindenfle ellenőrzs nlkl trtnt. Egyes szakrtők szerint orszgunkban a prtokon bell lehetett a legnagyobb mennyisgben pnzt mosni. Neboja Medojević, a Tranzcis Kzpont igazgatja szerint ez oktber tdike utn sem vltozott sokat. ppen ezrt nagyon fontos lps volt meghozni a prtok finanszrozsrl szl trvnyt, amely a korrupciellenes harc mrfldkve, de a legfontosabb mgis az lenne, ha a trvnyt be is tartank.

sszelltotta: Zs. Zs.

Hatvan v fotsai s foti



Nmeth Mtys: Pillants a gangrl

jraszabtk a rgi kntst

A tartomnyi parlamentnek s a kormnynak sikerlt megriznie a folyamatossgot


Foto: tos Andrs
Az j sszettel parlament

Nmi bonyodalom, egyeztet trgyalsok sokasga utn egyhetes ksssel, a mlt szombaton sikerlt megalaktani a Tartomnyi Kpviselhzat. Nem volt hibaval a halogats, ugyanis sikerlt a demokratikus belltottsg prtoknak kiegyeznik, gy ltrejhetett a demokratikus tbbsg. Noha szmbelileg a Szerbiai Radiklis Prt szerzett legtbb mandtumot a 120 tagot szmll Vajdasgi Kpviselhzban, s sszesen 36 hellyel rendelkeznek, mgis az eredetileg 36 mandtumhoz jutott Demokrata Prt kerekedett fell. Ez oly mdon trtnt, hogy a demokratkhoz csatlakoztak a polgrok csoportjainak jelltjeiknt bekerl kpviselk, s ennek az lett az eredmnye, hogy a Demokrata Prt frakcija 39-re duzzadt. Velk tartott a Vajdasgi Magyar Szvetsg 11 kpviselje, valamint az Egytt Vajdasgrt koalci 7 kpviselje, s mg befogadtk soraikba a szintn 7 kpviselt szmll Szerbia Ereje Mozgalmat, s ezzel megteremtdtt a tbbsgben lev demokratikus blokk. A tmbn bell lev prtok fellltsbl mr kvetkeztetni lehet arra, hogy az j Tartomnyi Kpviselhzban s az j Tartomnyi Vgrehajt Tancsba azok a prtok jutnak vezet szerephez, amelyek az elz mandtum idejn is ezt lvezhettk. Konkrtan: a Demokrata Prt, a VMSZ s a Vajdasgi Szocildemokrata Liga. Ebbl addik, hogy a tartomnyi parlamentnek s a kormnynak sikerlt az, amit kztrsasgi s nkormnyzati, de mg llamkzssgi szinten sem tudtak megvalstani, azaz a tartomnyiak megriztk a folyamatossgot.
A mi szempontunkbl ez bizonyra rezteti majd kedvez hatst, azzal viszont mindenkppen szmolnia kell a tartomnyi hatalomnak, hogy a parlamentbe bekerlt 39 radiklis s 8 szocialista megkeserti majd az letket. Azzal is szmolni kell, hogy a Szerbiai Demokrata Prt ht kpviselje sem trekszik majd arra, hogy megknnytse a tartomnyi vezetsg helyzett, s a G17 Plusz frakcijhoz tartoz 5 mandtummal rendelkez kpvisel jvendbeli szerepe szmunkra egyelre rejtly.
A parlament lre a Vajdasgi Szocldemokrata Liga ftitkrt, Bojan Kostret vlasztottk meg szombaton, sszesen 64 szavazattal. Ez a szm magrt beszl, bizonytk arra, hogy a jvben ennyi lesz a biztosnak nevezhet kpviselhzi tbbsg. A fiatal hzelnk autonmiaprtisgrl tett tanbizonysgot, lapunknak adott interjjbl kiderl, hogy a korbbi parlamenti elnk, Nenad anak nyomdokaiba lp, s hatrozottan visszakveteli Szerbitl Vajdasg autonmijt. Bszkn vallja magrl, hogy igenis autonmiaprti, s minden erejvel azon lesz, hogy ezt a szndkt a kszl alkotmnyba is belefoglaltassa. Az igazi vajdasgiak krben biztos sok kvetre tall. Kostre ngy helyettest vlasztott: Egeresi Sndor (VMSZ), ore Bai (SZEM), Borislav Novakovi s Martin Zloh (DP) tltik majd be ezt a tisztsget. Az alelnkk kilte krl az alakul lsen nmi bonyodalom tmadt, ugyanis az ellenzkiek hatrozottan kveteltk, hogy kzlk is kerljn ki valaki, vagy akr kt szemly is, az alelnkk soraiba. Feltettk a krdst, vajon mrt ne lehetne a kztrsasgi parlament mintjra a Vajdasgi Kpviselhznak is akr hat alelnke. A kedlyek megnyugtatsa vgett Dragoslav Petrovi, a Demokrata Prt parlamenti frakcivezetje kijelentette, hogy hamarosan mrlegelni fogjk a felvetett javaslatot, s minden bizonnyal rvid idn bell jabb alelnkket neveznek majd ki. A radiklisokat ez a vlasz nem elgtette ki, de korbban mr azon is felindultak, hogy az ltaluk javasolt hzelnkjellt nem kapott elg szavazatot, gy nemtetszsket oly mdon nyilvntottk ki, hogy kivonultak az lsterembl. Mondhatni, hogy a parlamenti munknak ez jt tett, hiszen nem voltak akadkoskodk. Mg az is lehet, hogy a jvre nzve ez lehetne a sikeresen mkd Tartomnyi Kpviselhz egyik megoldsa.
A szban forg alakul lsen az j Tartomnyi Vgrehajt Tancs is megformldott, s lre a fiatal demokrata Bojan Pajti kerlt. Pajtinak hatrozott elkpzelse van arrl, hogy miknt lehetne Vajdasgot fellendteni, s az expozjban ezt gy tette kzz: "Ha meg tudjuk teremteni a feltteleket ahhoz, hogy Vajdasg polgrai az eurpai modern rgiban jobban ljenek, akkor bszkn llthatom, hogy lesz mivel dicsekednnk. Ha ez nem sikerl, akkor viszont minden lpsnk sikertelensgnek minsl majd. A kormny minden tagjnak kzs feladata, hogy Vajdasg polgrai szmra tbb munkt, nagyobb fizetst s a termels fellendlshez szksges feltteleket megteremtse. Ebbe beletartozik mindenkppen a mezgazdasg feltmasztsa s felerstse, s az is, hogy bks lgkrben tudjon a lakossg dolgozni, termelni s lni. Tisztban vagyunk azzal, hogy a mi hatskrnk korltozott, fogalmazhatnk gy is, hogy elenysz, de ennek ellenre kitztt cljaink nagyratrek, s mi valamennyien megvalstsukon fradozunk majd." A "valamennyi"-n Bojan Pajti a kormnytagokat rtette, ngy alelnkt vlasztott magnak: Tihomir Simi (SZEM), dr. Korhecz Tams (VMSZ), Duan Jakovljev (VSZL) s dr. Ldi Gbor (DP) tltik be ezt a tisztsget. A megalakult Tartomnyi Vgrehajt Tancsnak 17 miniszteri trcja van, s valamennyi trcavezet a Demokrata Prt, a Vajdasgi Magyar Szvetsg, a Vajdasgi Szocildemokrata Liga s a Szerbia Ereje Mozgalom soraibl kerlt ki. Amikor az j tartomnyi titkrok a Vgrehajt Tancs pletben elhelyezkedtek az j munkahelykn, tbben kzlk nem elszr ismerkedtek a teendikkel, hiszen a folyamatossg elve a tartomnyi kormny esetben messzemenen rvnyeslt. A rgi fellls TVT-tagok kzl ismt miniszteri trchoz jutott: Korhecz Tams, Duan Jakovljev, Psztor Istvn, Igor Kurjaki, Bunyik Zoltn, Emil Fejzulahi, Sneana Lakievi-Stojai, Novka Moji s Predrag Grgi. gy mltn llthatjuk, hogy jraszabtk a tartomny rgi kntst.

VARJ Mrta

Igazgat r, nem lehettek volna elnzőbbek?

Harminckt v utn Tth Krolyt elbocstotta az jvidki posta



Tth Kroly

Amikor kzhez kapta a felmondsra vonatkoz vgzst, Tth Kroly lerogyott a szkre. Elvesztette eszmlett, mentők vittk haza, miutn jobban lett. A diagnzis: ideg-sszeroppans. Ez kt vvel ezelőtt trtnt azzal a Tth Krollyal, aki 32 vet tlttt el az jvidki postn, akinek az desapja 40 vig viselte ugyanennek s ms vajdasgi postknak az egyenruhjt. s akinek a fivre ma is posts valahol Szerbiban.

Azrt rgtk ki, mert lltlag felhatalmazs nlkl klttt el 27 190 dinrt.

Remeg a keze, amikor lapozza a sok paprt, amit a postn, brsgon kapott. A kzsgi brsg ngy gpelt oldalon foglalta ssze, mirt utastotta el Tth Krolynak a posta elleni pert. Szz sznak is egy a vge: a brsg szerint a munkaad jogosan tette ki az utcra olyan sok szolglati v utn a szerencstlen embert.

Az akkor illetkes igazgatm azzal bzott meg, hogy az jvidken megrendezsre kerlő jgkorong-vilgbajnoksg alkalmbl szervezzem meg 200 ezer emlkbortk, 300 darab alkalmi postablyeg kiadst, s intzzem el egy 50 s t 20 rra szl ingyenes internetjegy tadst a nemzetkzi szervezőcsoportnak. Ezekkel a legjobb versenyzőket jutalmaztk. Mindezt a munkt elvgeztem slyos időzavarban is, s lm, az lett a jutalmam, hogy elbocstottak.

risi igazsgtalansgnak tartja Tth Kroly az elbocstst, a brsgi tletet. Nagyot csaldott nhny munkatrsban, akik mostk a kezeiket, amikor tanskodni kellett a brsgon. Sőt, meg sem jelentek a trgyalson. Akik megbztk a krdses feladatokkal, nem emlkeznek, mi trtnt kt vvel ezelőtt. Hiba krte ki a szakszervezet vlemnyt is. Az gy tallta: az elbocsts tl szigor megtorls azrt, amit a brsg megllaptott, vagyis amirt ő knnyelműen, felelőtlenl vgezte dolgt. Tekintettel a krlmnyekre, hrom vtizedes munkaviszonyra, a megrovs, a fizetslevons, esetleg a lefokozs, az thelyezs is elegendő lett volna.

Magyarn: egy kis megrtssel munkahelyn vrhatta volna be Tth Kroly a nyugdjaztatst. Csak egy kiss tbb embersget tanstottak volna vele szemben, ma nem kilincselne mr kt ve, nem fizetn az gyvdet, mert a felsőbb brsgnl fellebbez. Minden pnzt elklttte, felesge tartja el meg, a csald ms tagjai.

Ennek az embersgnek a hinyrl szerettnk volna beszlgetni a msik fllel is, pldul a posta igazgatjval. Tth Kroly nem krostotta meg a postt, egy fityinget sem vgott zsebre, anyagilag nem is terhelik. Mirt nem lehettek vele elnzőbbek? Persze, papron minden rendben van: a munkaszerződs előirnyozza, hogy olyan esetekben, ha valaki felelőtlenl vgzi a munkjt (br ezt Tth Kroly cfolja), elbocstssal is lehet bntetni. Ha lehet, akkor mirt kellett a legslyosabb bntetst vlasztani?

Nos, tz napot vrtunk, mg az igazgatval is beszlhettnk. Hromszori-ngyszeri unszolsra amelynek sorn az igazgat egyszer sem volt vonalban, hanem csak a titkrnőjvel beszlhettnk cstrtkn azt zente: forduljunk a posta belgrdi igazgatsgnak sajtfelelőshez. Szget ttt a fejnkbe: Belgrdban tbbet tudnnak Tth Kroly elbocstsrl, mint munkahelyn, az jvidki postn? Az ottani sajtfőnk fogja neknk megmondani, mirt bntak el ilyen kegyetlenl egy munksukkal jvidken? Semmi mst, csak ezt szerettk volna megkrdezni az elbocstott ember igazgatjtl vagy ms felelős szemlytől. Mivel kerltk a velnk val tallkozst, ezton zenjk : Igazgat r! Csak azt szerettk volna megkrdezni ntől, nem lehetett volna elnzőbb Tth Krollyal szemben?    

POLYVS Jzsef

Vlaszt -- meneklni a pokolbl


Foto: Dvid Csilla
Milan orevi


Foto: Dvid Csilla
Kanazir hzaspr


Foto: Dvid Csilla
Saa Ivanovi


Foto: Dvid Csilla
Stevan a mhelyben rzi jl magt

Kbtszer-lvezs, szenvedlybetegsg. A drog csaldokat tesz tnkre, ngyilkossgra, bnzsre knyszert. A leszoks testi-lelki knokkal jr, de a Vlasztban szakemberek segtsgvel sikeres lehet. Az t ve mkd droggellenes kzpont nem csodt mvel, csak "mankt" ad a ztonyra futott fiataloknak, hogy jra jrni tudjanak.
jvidken, az utbbi tz vben, egyre tbb fiatal vlik kbtszer-fggv, mr az ltalnos iskolk dikjai is veszlyeztetettek. Vgs ideje meghzni a vszharangot. Errl tjkoztatnak naponta bennnket az jsgokban, tvben. Hangoztatjk, mennyire fontos a felvilgosts, s a mr kialakult fggsg esetn a megfelel segtsg felkutatsa. Saa Ivanovityal, a Teen Chalenge nemzetkzi keresztny szervezet Vlaszt (Raskre) nev jvidki tagozatnak elnkvel hrom vvel ezeltt beszlgettem a tmrl. Mr akkor elmondta, hogy kiskzpontjukban a fggsgtl megszabadulni vgy fiatalokkal foglalkoznak. Az jvidki irodban napi foglalkozsra jrnak a rszorulk, Rakovacon pedig izolcis programot szerveztek a fik szmra.
Saa Ivanovi arrl is beszmolt, hogy a szenvedlybetegekkel a Teen Chalenge kikpzsben rszt vett szakemberek foglalkoznak. Valamennyien teolgusok, s a teolgiai egyetem hallgati. Nem hivatalos informcik szerint, akkor azt rebesgettk, hogy a vrosi vgrehajt tancs azrt fkezi Saa Ivanovi s a Vlaszt terveinek valra vltst -- egy nagyobb kapacits rehabilitcis kzpont kiptst --, mert keresztny szervezet tmogatja s pnzeli ket.
-- jvidknek s krnyknek nagyon nagy szksge van egy ilyen intzmnyre, hihetetlen mreteket lttt a drogfogyaszts -- emlkszem az igazgat szavaira.


A TERVEK VALRA VLTAK
Akrhogy is, be kell vallani, a Vlaszt sikeresen mkdik. Fennllsa ta t v telt el, s ez id alatt harminc fiatalt "szoktattak" itt le a drogrl. Terveiket az akadlyok ellenre is valra vltottk. Karnyjtsnyira jvidktl, a cseneji hatrban hrom hektros telket vsroltak, s a nagy-britanniai nagykvetsg, hazai s klfldi civil szervezetek, egynek s a vdencek szlei segtsgvel felptettk a tervezett rehalibitcis kzpontot, ahol jelenleg nyolc drogfgg tartzkodik. A komplexum vgleges befejezsvel a kzpont negyven frhelyes lesz.
Az eurpai szint ltestmny megnyitsn jra tallkoztam Saa Ivanovityal.
-- Emlkszel mirl beszlgettnk 2001-ben? me valra vlt!
A megnyitn jelen volt Tom Bremer, az eurpai Teen Chalenge elnke, aki bevallotta, hogy a 72 meglv kzpont kzl a cseneji a legszebb.
Valsznleg igaza van, krljrtuk az pletet, lthattuk mennyire szp, tgas s funkcionlis. Az igazgat elmondsa szerint kvetkez lps a lnyok szmra kipteni egy hasonl kzpontot. A telek mr megvan. A tervek szerint tavaszra megkezdik az ptkezst.
jdonsg, hangslyozta Ivanovi, de nem felttel, hogy a programba lpknek a havi ramfogyasztst s lelmiszer kltsgeit meg kell trtenik. Felmrsk szerint ez 11 ezer dinr havonta fejenknt. A kapacitst idvel bvteni kell, hiszen egyre tbb nv szerepel a vrlistn. Itt emlti meg Saa, hogy jvidken tezer regisztrlt kbtszer-lvezt tartanak nyilvn, a hozzrtk jl tudjk, hogy relis szmuk ennek a tbbszrse. A rehabilitcis hz ajtaja mindenki eltt nyitva van, jelenleg egy pulai lnyt vrnak. Szerbia s Montenegr terletrl sszesen hromszzan jelentkeztek eddig.


KATONS FEGYELEM KTELEZ
-- Naponta bekopogtatnak hozznk a rszorulk. Ismerkeds szempontjbl minden kedden gynevezett Coffee House trsalgsokat szerveznk a belvrosi irodnkban. Az els tallkozson csak puhatoldzom. Nagyon fontos a fggsghez vezet okok tisztzsa, az rzelmi, indulati tnyezk megismerse. A beteg feszltsg- s kudarctr kpessgnek megerstse szintn elengedhetetlen. Erre szolglnak a csoportos llekgygyt foglalkozsok, az imk, a trningek. A knz lemondsi tnetek enyhtsre termszetes gygymdokat keresnk, alkalmazunk. Nem mondom, hogy fizikailag s fleg lelkileg knny az itt-tartzkods, de a srcok a szigor katons kvetelmnyek ellenre sem adjk fel.
Az breszt 6 ra 45-kor van, s 22 ra 45 percig tevkenykednek. Kartondobozokat gyrtanak, a szabad fldterleten meleggyakat terveznk, gymlcsfkat ltetnk majd. Fontos, hogy a fiatalok el legyenek foglalva.
Az els hnap itt a legnehezebb. Nincs ltogats, telefon, cigaretta. Csak kemny fegyelem s rend.
-- Msknt nem megy -- mondja Saa, aki egy pillanatig sem titkolja, hogy jmaga is heroinlvez volt. Tbbhnapos erfesztssel rte el, hogy jra vidm s optimista legyen, csaldot alaptson s msokon segtsen.


NEM VOLT KZE A VALS LETHEZ
Hasonlan vlekedik Milan orevi, aki drog-karrierjt 11 ves korban kezdte.
-- Elvlt szlk, szeretethiny, zlltt trsasg. Ennyi elg volt ahhoz, hogy a heroin rvnybe zuhanjak. tkzben valahol tudat alatt felfogtam, hogy le kell szoknom a drogrl, mert klnben meghalok, de nem tudtam kihez forduljak segtsgrt. Hat zben fekdtem a pszichitrin, megblyegeztek, menthetetlennek minstettek. Vletlenl hallottam a Vlasztrl. Utols ermbl kapaszkodtam a lehetsgbe. Msfl vig tart izollt program utn kimondhatom, jj szlettem. A knszenveds mr a mlt. Befejeztem a tanulmnyaimat, megnsltem, normlis letet lek.
-- Akinek gyereke nem szenvedte t a szenvedlybetegsg klvrijt, az szerintem nem tudja, mi a pokol -- fzte hozz Radovan Kanazir. A fiam knyrgs, szids, rbeszls ellenre sem tudott parancsolni magnak. Otthon llt a bl, az anyja az idegsszeroppans hatrn, meg a fellegekben, kbulatban, ahol teljesen mindegy volt mr minden. gy ment ez mindaddig, amg t nem lptk a Vlaszt kszbt. Elmlt a krzis, a szorongsi idszak. Meggygyultunk. A fiunk is, s vele egytt mi is.
Csenejrl kombival tvoztunk. A kormnykerknl Stevan lt. Hat hnapja van a kzpontban.
-- Bizalommal kezelnek -- mondta --, rm bzhatjk a jrmt, holott tudjk, hogy nem is olyan rgen a heroinrt megloptam sajt szleimet is. Nlunk nem volt valami harmnia. Aki gyerekkortl kezdve tlsgosan kevs szeretetet kapott, frusztrldott, biztosan gy rzi, hogy taln nincs is szksg azokra a knyvekben elhangzott nagy rzelmekre. A heroin miatt mindenki elhagyott. A lny is, akit imdtam. Azt mondta, vlasszak. Nem voltam hajland abbahagyni. Tl ers volt mr akkor nlam a fggsg, ms vilgban ltem, nem volt kzm a vals lethez. Mr nem gondolok a mltra, a jvmet sem tervezem. Egyetlen clom a gygyuls. gy rzem, az er bennem van.

BKA Ldia

jra Radnti-szobor Borban

Varga Imre vilghr szobrszmvsz ellopott alkotsnak jralltst a magyar kormny tmogatta



Az ellopott Radnti-szobor
Kt vvel ezeltt a Bori t partjrl ismeretlen tettesek elloptk Radnti Mikls egsz alakos bronzszobrt. A csaknem kt mter magas s 600 kilogramm sly szobrot egyszeren lefrszeltk talapzatrl. A Magyar Sz folyamatos tjkoztatsval felhvta a figyelmet a vandl cselekedetre. Kasza Jzsef, a VMSZ elnke tavalyi bori ltogatsa sorn idtvnyozta, hogy amennyiben lehetsges a klt hallnak 60. vforduljn lltsk jra a Radnti-szobrot a bnyavrosban, hiszen Dl-Szerbiban ez volt az egyetlen szobor, amely a magyar irodalmi szemlyisgnek llt emlket. A bori nkormnyzat rmmel vette az indtvnyt, Kasza Jzsef pedig a magyar kormnyhoz fordult a kezdemnyezssel. A megbeszlseket tettek kvettk.
Az idn mjusban Varga Imre szobrszmvsz elutazott Borba, hogy j helyet keressen a fellltand szobornak. A szobrszmvsz ugyanis elmondta, hogy a krdses Radnti-szoborbl eddig ngyet ntttek ki, s lltottak fel. A nemzetkzi elrsok rtelmben egyedi alkotsnak szmt, ha t darabot ntenek ki egy meghatrozott szoborbl, teht akadlya nincs, hogy az ellopott szoborral azonos, mvszi alkots kerljn ismt Borba, abba a vrosba, ahol a klt letnek utols hnapjait tlttte.
A magyar kormny rszrl, a Magyar Kulturlis rksg Minisztriuma, illetve a Nemzeti Kulturlis Alapprogram vllalta a szobor kintsnek kltsgeit, Kasza Jzsef pedig a MOL-tl s az OTP-tl krt tmogatst a mvsz tiszteletdjnak fedezsre, a bori nkormnyzat vllalta a szobor krnyzetnek kialaktst s fellltsi kltsgeinek viselst.
A szoboravats -- amelyre meghvst kaptak a magyar s a szerb kormny kpviseli, valamint kiemelked magyarorszgi, vajdasgi s szerbiai szemlyisgek s intzmnyek kpviseli --, htfn dleltt 11 rakor lesz, a bori egszsghz eltti tren.
A szervezk meghvtk Radntin Gyarmati Fannit is, a klt felesgt, aki egszsggyi okok miatt nem vehet rszt az nnepsgen. A 94 ves Radntinvel a Magyar Sz a klt hallnak 60. vfordulja, illetve a szoborllts appropjn interjt szeretett volna kszteni, m a 94 ves hlgy felkrsnkre azt vlaszolta, megtisztel szmra a megkeress, de vek ta nem vllal nyilvnossgot.

K-k

Magyarorszgra szlltjk a vajdasgi paprikt

 


tos Andrs
Duan Hajdin

tos Andrs
Telek Jzsef

tos Andrs
Pelka Rbert

tos Andrs
Paprikahegyek

Az szak-bcskai paprikafeldolgoz zemek komoly nyersanyaggondokkal kzdenek, sőt a kisebbek a csőd szlre jutottak a nyers paprika hinya miatt. A paprikatermesztők ahelyett, hogy itthon adnk le az rut, inkbb a nhny kilomterre levő orszghatron t, Magyarorszgra viszik. A magyar viszonteladk a piros aranyrt jval tbbet fizetnek, mint a szerbiai feldolgozk, annl is inkbb, mivel Magyarorszgon hiny mutatkozott a paprikatermelsben. A szerb paprika ze, szne s aromja olyan, mint a magyar paprik, s ami a legfontosabb, nem tartalmaz mrgező anyagokat. A rkkeltő aflatoxin nyomokban sincs benne! A magyar vllalkozknak pedig mg inkbb a kezre jtszik, hogy a klfldi rurt az eddigi 42,5 szzalk helyett mindssze 5 szzalk vmot kell fizetnik. Az unis vmelőrsok rtelmben a vdővmot, amellyel a klfldi paprika tjt elzrtk Magyarorszg fel, az orszgnak meg kellett szntetnie.

Az szak-bcskai Martonos a vajdasgi pirospaprika-termels Mekkja. A teleplsen szinte minden csald a piros arany termesztsvel vagy feldolgozsval foglalkozik. Szeptember vgtől oktber vgig az utckat paprikval megrakott teherautk s traktorok znlik el, az udvarokat pedig elrasztja a paprikatenger. Az idn Vajdasgban klnsen bősges volt a terms, ennek ellenre az t martonosi feldolgoz kiszem, sőt a szomszdsgban lvő horgosi gyr, a Vitamin paprikafeldolgoz zemt, nyersanyaghiny miatt a csőd fenyegeti. A termelők nem a hazai feldolgozzemeknek adtk el a termst, hanem a fldekről egyenesen Magyarorszgra szlltottk a paprikt. A mindssze nhny kilomterre lvő hatron tl ugyanis 105 forintos kilnknti ron adhattk el, ami 9 dinrral, illetve majd 45 forinttal tbb, mint a 13 dinros szerbiai szavatolt r.

Duan Hajdin, kt maronosi vllalat vezetője 20 ve foglalkozik a biznisszel, s mint mondja, ilyen mg nem fordult elő, hogy a termelőkkel leszerződtt paprikt nem kapja meg, vagy csak a minősgileg jval rosszabb, msodik illetve harmadik szedskor.

-- A termelőket n s a tbbi feldolgoz, februr ta maggal, műtrgyval, permetezőkkel segtettk ki, nyron a kaplsra pnzt adtunk nekik --, mondja Hajdin --, s br a terms klnsen gazdag volt, egy bizonyos mennyisget mg mindig nem adtak le!

Telek Jzsef zemben 650 tonnnyi őrlt paprikt llt elő vente. A terms egy rszt sajt fldjn takartja be, msik rszt pedig a krnyk termelőivel kttt szerződs ltal biztostja.

-- Az ember igyekszik a termelőket megfelelőkpp segteni, hogy a terms minl jobb minősgű s minl nagyobb legyen, s ekkor megjelentek magyarorszgi pnzekkel hazai kereskedő cgek, amelyek felvsroltk a paprikt, mgpedig az első szedsi paprikt s megszegnytettk a mi piacunkat. Az első osztly papriknak egy rszt elvesztettk!

Telek Jzsef a szoksos paprikatermelsnek egynegyedt vesztette el. A vesztesget tbben is megrzik, br kzvetlenl elsősorban őt rinti. 150 munksnak alacsonyabb breket fizethetett, s mivel termkeit 90%-ban klfldre szlltja, az elmaradt export miatt, devizajvedelemről maradt le amiből az orszgnak is kra szrmazik.

Hogy az idei jelensg ne vljon gyakorlatt, s a vajdasgi paprikafeldolgozs ne haljon ki, Telek r a tbbi feldolgozzem tulajdonosval egytt a piaci felgyelősghez s a minisztriumhoz fordult azzal a kvetelssel, hogy azonnal lltsk le a vajdasgi nyers paprika exportjt.

-- Megprbltunk valamit tenni annak rdekben, hogy a nyers fűszerpaprika ne tudjon kimenni az orszgbl. Időbe tellett mire a minisztrium reaglt!...Mire a minisztrium valamilyen szinten a vmhatsgokkal sszeszedte a szlakat elmlt 2 ht, s kt ht alatt a terms egynegyedt exportltk. lltlag ez nem fog gyakorlatt vlni,... majd megltjuk! Mi azt mondjuk, hogy flksz termket, azt igen,... az mr elhagyhatja az orszgot, teht paprika szrtott, de nem őrlt formban! Abban van mr a mi munknkbl is, rbl a munksainkat is kifizethetjk, meg az llamnak is adt fizethetnk, s vgl jut paprika a mi vsrlink szmra is!

Hajdin r, aki maga is szrtott paprikt szllt Magyarorszgra, megvizsgltatta termkt s bszkn mutatja az SDS-vizsglat eredmnyt. Sem alfatoxint, sem ochratoxint nem talltak paprikjban.

A rszkei hatrtkelőtől mindssze nhny kilomterre levő Martonos, a mrgezett s a dl-amerikai paprikval pancsolt magyar paprika miatt a sz szoros rtelmben is aranybnyv vlt az itt előlltott szűztiszta paprika rvn.

-- A parcellkon nincs sem rohadt, sem penszes paprika, mondja Duan Hajdin. Az aflatoxingomba egy trpusi penszgomba, s ezen a vidken nem honos!

Br a martonosiak mr vek ta klfldre exportlnak, ezt az llam Hajdin r szerint mgsem becsli meg.

- Szinte semmilyen segtsget nem kapunk, pedig a paprika 80-90%-a klfldn kerl piacra! Ezltal elg szp devizasszeg jn be az orszgba, s elvrnnk, hogy egy kis tmogatst kapjunk a kormnytl!

A feldolgozk egyhang vlemnye, hogy a szerb llamnak sztnznie kellene a paprikatermelst, hiszen olyan termkről van sz, amely minősge a vilghrű szegedi paprikval vetekszik, messzefldn ismert s mg semmifle botrny sem csorbtotta hrnevt.

-- A vajdasgi paprika ugyanolyan j, mint a szegedi paprika. A tjkrzete ugyanaz, hogy a hatr most itt van, vagy msutt..., azt egyszerűen gy hztk meg, hogy itt van kzttnk -- mondja Telek Jzsef. -- Ngy kilomterre vagyunk most a rszkei hatrtkelőtől. Nem mondhatjuk, hogy messze vagyunk! Ez a paprika is ugyanaz, csak hogy szerintem mi megfelelően gondoskodunk rla, s nem csupn az ipart ltjuk benne! Rengeteget dolgoznak kzzel az emberek rajta! Megbecslik a paprikt, vigyznak a tisztasgra..., n gy tanultam, az n nagyapm is paprikval foglalkozott, s desapm is!

A termelők klnbzőkppen vlekednek. Br a szerződs ktelezi őket s j ha van biztos vevő a termkkre, de nagyon nehz ellenllni, ha a hatron tli konkurencia tbbet fizet, s rgtn a kuncsaft markba teszi a pnzt.

Az idein az trtnt -- mondja Pelka Rbert termelő --, hogy a szabad piacon jobban rtkesthető a paprika, de ez előfordulhatott volna fordtva is! A szerződtt r is lehetett volna magasabb mint a szabadpiaci r, akkor a szerződs a feldolgozt kti. Mindkt flnek tiszteletben kell tartania az alrt feltteleket!

A vajdasgi paprikatermelsben a helyzet jvőre sem grkezik jobbnak. Sokan azok kzl is, akik lojlisak maradtak a hazai feldolgozkhoz, az alacsony rakra panaszkodnak. Horvth Berta fl lnc fldről mindssze 26 ezer dinrt kapott a paprikrt.

-- Mi mr jvőre biztosan nem termelnk paprikt!

-- Mirt?

-- Nagyon kevs a pnz amit rte kapunk. Sokkal jobb volt az ra rgebben. Most a boltban minden drgbb lett, s ez a pnz mind kevesebbet r! Azt grtk, gy lesz minden mint rgen volt, de nem gy lett! Tavaly mr rosszabb volt mint tavalyelőtt, az idn mg lejjebb cssztunk, jvőre mr nem rdemes vele foglalkozni, nem ri meg a sok befektetett munkt s nyersanyagot!

A paprikaszretnek vge, s szak-Bcskban minden szem paprika elkelt, ennek ellenre senki sem elgedett! A feldolgozknak a gazdag terms nagy rsznek kivitele miatt alig akadt dolguk! Lemaradtak a jvedelemről s a szerződsek megszegse miatt a termelőket perindtssal fenyegetik. A szemfles eladk, akik az idn a j pnz remnyben a hatron tl rtkestettk az rut, nem biztos, hogy ezt jvőre is megtehetik! Ha Magyarorszgon is nagyobb lesz a termshozam, paprikjuk mr nem fog kelleni, a hazai feldolgozknak pedig nehz lesz majd jra a szembe nzni. A hűsges termelők pedig, az alacsony rak miatt elgedetlenek. A kis pnz, amit rujukrt kaptak, alig fedte a befektetett munkt s a termelsi kltsgeket. Ha az llam nem lp kzbe, s szigor vmszablyokkal nem vdi a hazai termket, a vajdasgi paprikt, akkor nincs kizrva, hogy jvőre mr export helyett importlni fogjk a piros aranyat Vajdasgba.

HBSCH va

Rdi s tv a fnyrzkeny redőnyk mgtt

Elektronikus tjkoztats a Muravidken


tos Andrs
A vgszoba

tos Andrs
Az alagsorban van a tv-stdi

tos Andrs
Zver Ilona a tv s Vgi Jzsef a rdi szerkesztősgnek főnke

Irigykedve jrtuk be Lendvn a muravidki magyarok elektronikus mdijnak szerkesztősgeit. Igaz, ott-tartzkodsunk idejn tbb minden adott irigykedsre okot, akkor is, ha az ember eleve gy indul Szlovniba, az egykori Jugoszlvia legfejlettebb tagkztrsasgba, most az Eurpai Uni tagllamba, hogy ott sokkal jobbak az jsgrkollgk munkafelttelei.

Lendva Fő utcjn van a szeptember 18-n nneplyesen tadott muravidki magyar rdi s televzi j szerkesztősge, melynek helyisgeiben kszsgesen kalauzolt bennnket Vgi Jzsef, a Muravidki Magyar Rdi főszerkesztője. Ő meslte azt a rszletet is, hogy a rdi s televzi rszre talaktott plet ablakain fnyrzkeny redőnyk vannak, magyarn ha dlutnonknt best a nap a stdiba, akkor gombot sem kell nyomni, az ablak klső keretn lvő fnyrzkelő adja az utastst s automatikusan ereszkedik le a redőny. Br kzbeszlt a Murphy-trvny, s a fnyrzkelőt egy fa rnykba tettk a szerelők De ahol ilyen redőnyk vannak, ott nem kell rszletezni, hogy milyen a műszaki felszerels.

A Muravidki Magyar Rdi ma napi 13 ra 15 perc műsort sugroz. Kzszolglati rdi lvn programjban a politikai, elsősorban a magyarsgot rintő politikai esemnyeket kvetik, kulturlis, trtnelmi, gazdasgi, mezőgazdasgi s ms tmj műsorok mellett van gyermek- s ifjsgi műsor s a zenei hanganyag is elsősorban a magyar zene vilgbl val: szrakoztat s npzent, operettet, ntkat, csrdsokat sugroznak a szlovniai magyar hallgatknak a 87,6 MHz-en s a 648 kHz-en.
A Szlovniban lő magyar nemzeti kzssgnek 1958. november 29-től van sajt rdiműsora. (Az egykori orszgot idző dtum ugye nem vletlen!). Igaz, akkoriban ez hangszalagra rgztett 10 percnyi hranyagot jelentett, heti hrom alkalommal s szervezetileg a ljubljanai kzponti rdihoz tartozott a szerkesztősg Radio Murska Sobota nven. 1983-ban megplt a lendvai stdi s a magyar nyelvű műsor teljes egszben itt kszlt.
A technikai flttelek korntsem voltak optimlisak, elavult volt a technikai felszerels. A műsort csupn kt jsgr s egy technikus ksztette. A műsoridő ksőbb vltozott előbb napi 5,5, majd napi nyolc rra bővlt. 1996. janur elsejtől a Muravidki Magyar Rdi jra szerves rsze lett a Szlovn RTV-nek s 1999-ben megteremtődtek a felttelek, hogy munkanapokon 11,5 rra bővtse műsoridejt. Egy vvel ksőbb pedig a ht minden napjn reggel 5.45-től 19.00-ig szl a hallgatkhoz. s gy van ez ma is. A rdinak 14 főlls munkatrsa s 12 klmunkatrsa van.
A szlovniai magyaroknak 1978-ban kzvettett előszr magyar műsort a szlovn tv. Majd 1983-tl kt vig Hidak/Mostovi/Ponti nven szerepelt s a magyar mellett az olasz kisebbsg lett mutatta be hrom nyelven, ugyanis szlovn felirattal sugroztk a kisebbsgi műsorokat. Ez a megolds nem bizonyult a legjobbnak, gy a tv vezetősge hamarosan ismt visszatrt az eredeti tlethez, a Hidak/Mostovi ktnyelvű adshoz. A szerkesztősg kezdetben Ljubljanban műkdtt, majd Muraszombatba kltztt, s vgl 1992-ben megalakult a lendvai szerkesztősg, ahol jelenleg 9 főlls munkatrs dolgozik, azzal, hogy a műsorok ksztsbe tbb klső munkatrs is besegt, hallottuk Zver Ilona felelős szerkesztőtől. A heti ktszer sugrzott flrs magyar műsor Szlovnia egsz terletn vtelezhető, mert az llami szlovn televzi I. csatornjn lthat. Elsődleges feladata a nemzeti kzssg anyanyelven trtnő tjkoztatsa s nemzeti ntudatnak erőstse. De emellett, kzvetett szerepe is van: kpet alkotni a Szlovniban lő magyarok letről, eredmnyeiről s gondjairl a tbbsgi nemzet szmra. Az utbbi időben pedig egyre tbbszr kerl sor hatrokon tli kitekintsre is, amit a jvőben nvelni szeretnnek. Mrfldkőnek szmt a lendvai tvstdi letben, hogy 2000 decemberben elkszlt az első magyar ifjsgi jtkfilm s azta tbb tfog, nprajzi jellegű sszelltst ksztettek, dokumentumfilmeket a magyar vonatkozs muravidki műemlkekről. A regionlis frekvencia megszerzsvel nhny ven bell meg szeretnk valstani a nemzeti kzssg szmra trvnnyel megszabott napi flrs anyanyelvi tjkoztatst is.

SZNT Mrta

letműdj Knydi Sndornak



Knydi Sndor

letműdjat adott t az Erdly Magyar Irodalmrt Alaptvny (EMIA) a 75. letvt nneplő Knydi Sndornak. A Szkelyudvarhelyi Polgrmesteri Hivatal Szent Istvn Termben megtartott nnepsgen Hdverő djat kapott mg Ilia Mihly szegedi irodalomtrtnsz, akinek jelentős szerepe volt az erdlyi magyar, illetve anyaorszgi irodalmi csoportok egyttműkdsben. Djaztk Egyed kost, aki szakmai krkben nemcsak trtnszknt, hanem rknt is elismert. Az elismersben rszeslő rk mellett jeles erdlyi, illetve magyarorszgi meghvottak emeltk az esemny sznvonalt: Pomogts Bla irodalomtrtnsz, Kalsz Mrton, a Magyar rszvetsg elnke, Glfalvi Zsolt kritikus.

Az alaptvnyi tagok a 75. szletsnapjukat nneplő rkat kszntttk, illetve djban rszestettk. A Szkelyudvarhelyi Polgrmesteri Hivatal Szent Istvn Termben kerlt sor a djtadsra, Lőrincz Gyrgy hzigazda mellett foglaltak helyet a meghvottak, azaz Ilia Mihly, Pomogts Bla, Kalsz Mrton, Knydi Sndor s Egyed kos. Az esemny bensősgessgt a laudcik bizalmas, barti jellege erőstette, a djazottak meghatott hang ksznetmondsa a hallgatsgot is megillette tudst az Udvarhelyi Hrad.

Az letműdj tadsra a rendezvny vgn kerlt sor, Knydi Sndorrl Glfalvi Zsolt beszlt. A laudci nyomn Knydi megjegyezte, hogy a piedesztlrl, amelyre Glfalvi felemelte, most le kell kszldni zes beszdvel visszafogott, szerny ember mdjra igencsak a kzemberhez hasonltott. Nagy tetszst aratott felolvasott verseivel, virgcsokorral vonultak nmelyek hozz a főasztalhoz. Aztn nhny vicces trtnetet is elmeslt Knydi, az első sorokban lők nevettek, nhnyan a hts sorokban is mosolyogtak a trfn, pedig ott mr nem lehetett hallani szinte semmit: mindenki gyermetegen rlt, hogy lthatja a nagy kltőt, viszont lesttte a szemt, amikor Knydi Sndor finoman s mosolyogva utalt a meg nem jelent nagyrdeműre.

 

Nem a hagyomnypols a feladatunk

A szkelyudvarhelyi Tomcsa Sndor Sznhz trekvseiről Szab K. Istvn igazgatval beszlgettnk

 



Szab K. Istvn


A Vsott klykk egyik jelenete

A hatodik vadjt kezdő fiatal erdlyi trsulat negyedszer mutatkozott be Budapesten a mlt ht kzepn. A Thlia sznpadn Csehov Sirlyt s a Jean Cocteau regnye nyomn rt Forgch Andrs-darabot, a Vsott klykket jtszottk kt este. Megmrettets volt a sznszek szmra az előads, hiszen j krnyezetben s ismeretlen kznsg előtt lptek sznpadra.

Igazbl repertor sznhz a mink mondja Szab K. Istvn igazgat , amelynek azonban van ms sajtossga is, hiszen nem a hagyomnypolst tartjuk feladatunknak. gy teht klasszikus rtelemben vett repertor sznhzi hagyomnyokhoz igazodunk, de ugyanakkor a sznhz ksrleti jellegt is vllaljuk. Műsorunkat gy ptjk fel, hogy megvan benne az gynevezett kznsgorientltsg s a művszsznhzi trekvs egyarnt.

Nemcsak a sznhz, a trsulat letkora is fiatal. Gondolom, hogy ez is jelent valamit. Tudatosan vlogatta a sznszeket?

Ez rendkvl sokat jelent. Megvan az a lehetősgnk, hogy dinamikusan s merszebben fogjunk neki a sznhzcsinlsnak. Sokkal nyitottabban s tbbflekppen is kiprbljk magukat a fiatalok. Ilyen rtelemben tudatosan alaktottuk a trsulatot. Ugyanakkor hinyoznak az regek, mert ők hatrozzk meg egy sznhz hangulatt, trtnelmet tudnak teremteni. Ezt igyeksznk ptolni azzal a fiatalos varzzsal, ami adott szmunkra.

Erdlyben milyen a fogadtatsa az nk sznhznak?

Egyre jobb. J tz vvel ezelőtt, a forradalom utn, nagyon megcsappant a sznhzak ltogatottsga. j vilg trt be Romniba, gy Erdlyben is

mdiauralom kezdődtt, s a sznhzak ltogatottsga hirtelen zuhant le. Most mr lassan egyre tbben jnnek be a sznhzi előadsokra. Mi pedig igazi rekordot jegyznk, hiszen egy harmincnyolcezer lakos vrosban huszonegy-kt ezer ember rendszeresen sznhzba jr. A Tomcsa Sndor Sznhznak vi t bemutatja van, s ebből hrom-ngy sznpadi mű, egy vagy kettő stdi előads.

Szkelyudvarhelynek tbb sznhza van. A repertor kialaktsakor odafigyelnek erre?

Udvarhelynek van sznhzi hagyomnya, ami vtizedeken keresztl egszen komoly npsznhzi profilt jelentett. Figyelnk erre. De mi sajtos utat jrunk. Az az elkpzelsnk, hogy olyan valamit teremtsnk, ami megklnbztet bennnket msoktl, mert ugye ettől vlunk egyediv. Azt kell mondanom, hogy jelenleg nagyobb az zsink romn sznhzi krnyezetben. Felfigyeltek rnk a fesztivlokon, s ott jegyzik a sznhzunkat a nagy mlt Kolozsvri llami Magyar Sznhz s a Sepsiszentgyrgyi Tamsi ron Sznhz mellett. Ez a negyedik vendgjtkunk volt Budapesten, ez is jelentős a szmunkra, hiszen meg vagyok győződve arrl, hogy nem a kznsg elvrsnak megfelelő előadsokat kell bemutatni, mert a sznhz kznsgforml erővel br, s rvid vagy hossz tvon az zlsre is hatni fog.

A szakmai elismersek, djak megerőstettk nt abban, hogy sznhzrl gy is lehet gondolkodni?

Most mr vente kt előadssal jelennk meg klnbző fesztivlokon, s ngy v alatt sszesen nyolc nagydjat kaptunk. Az idn a Sirly elnyerte a marosvsrhelyi XI. Nemzetkzi Ltvnysznhz Fesztivl legjobb rendezsrt jr djt (Sorin Militaru). Szalma Hajnalka a bukaresti XII. UNITER Gln a legjobb plyakezdő sznsznek jr djat, a kisvrdai Hatron Tli Magyar Sznhzak XVI. Fesztivljn pedig Teplnszky-djat kapott. Ez erőt ad a munkhoz.

Harminchoz kzeliek vagyunk mindannyian, gy termszetes az, hogy ennek a kornak megfelelő problmakrből vlasztunk darabokat. Minden előadsunkban valamilyen szinten magunkrl igyeksznk szlni, valamilyen szinten a krnyezetnkről, s valamilyen szinten lmainkrl, vgyainkrl s ugyanakkor tehetetlensgnkről s kudarcainkrl is beszlnk. Emberekről mesl a sznhzunk, a trtnetet pedig akinek van szeme, az ltja, akinek van fle, az hallja.

Mennyire szlnak ezek a trtnetek az nk kzvetlen krnyezetről, s felvllaljk-e az erdlyi kzssg gondjt-bajt?

Azt hiszem, hogy egy erős emberi trtnsről van inkbb sz. Ez megtallhat Kzp-Kelet-Eurpban s Nyugaton br azt nem ismerem tapasztalatbl egyarnt. De itt egyre inkbb rzkelem azt a fajta csaldi tragdit, ami a szlők eltvelyedstől a gyerek hontalansgig, talajtalansgig vezet. Nagy ltalnossgban ez rdekes politikai jtszma lehet, viszont egynekre, kisemberi problmkra lebontva mly drmknak lehetnk tani. Rendkvl sokan lnek kzttnk, akik nem talljk a helyket, nem kpesek meghatrozni feladatukat abban a szocilis hlban, amelyben lteznek. s azltal, hogy ez a szocilis hl nem tudja megfogni őket, nem tudja meghatrozni pontos feladatrendszerket, megszletik a kosz. Szerintem Kzp-Kelet-Eurpban egyre nagyobb a kosz.

Kp s szveg: GRUIK Ibolya

Szerelmem, Afrika

Szabadkai orvos a trpusi őserdőben



A lambarni dr. Albert Schweitzer krhz


Csoportkp bannlevllel (jobbrl az tdik Horvth-Militicsi Szabolcs)


Az cen partjn


Megemlkezs dr. Schweitzer szletsnapjrl

Horvth-Militicsi Szabolcs belgygysz a szabadkai krhzban. Nem ezrt ltnk azonban le egy beszlgets erejig, hanem azrt, mert szeptemberben trt haza Gabonbl, ahol kt vet tlttt Lambarnban, a Schweitzer-krhzban. Bevezetőknt arrl beszlt, hogyan kerlt el oda.

Azt mondjk, hogy az ember visszatr oda, ahol jl rezte magt. Minden előzmny ugyanis oda vezethető vissza, hogy nem előszr jrtam Afrikban mondja. desapm is orvos, s annak idejn kivitte a csaldot Marokkba, hromtl tzves koromig ott tltttem a gyerekkoromat. Aztn ksőbb mg t vet dolgozott Lbiban, ebből egyet n is vele voltam. Nem volt ht szmomra ismeretlen Afrika, előtletek nlkl, rdeklődssel indultam.

Az orvosi hivats magtl addott, mindig krhz mellett laktak, Afrikban is, itthon is. Belgygysz szakorvos lett, s apja pldjt kvetve kilenc vvel ezelőtt megplyzott egy munkahelyet Gabonban, de a nagy rdeklőds miatt akkor kimaradt. Aztn kt ve teljesen vratlanul rte a flkrs, hogy flszabadult egy hely, ha vllalja, mehet. Kapva kapott rajta.

Szabadkn dolgoztam, amikor ez a lehetősg addott. Előtte mr tbbszr krtem, hogy kldjenek tovbbkpzsre, de mindig az volt a vlasz, hogy nincs pnz. Ekkor is rkrdeztem, mert gy voltam vele, ha mehetek tovbbkpzsre, azt vlasztom. Mivel nem tudtak semmit knlni, gy vltem, hogy meg kell ragadnom ezt az alkalmat. 2002. szeptember 19-n ltem replőre, s 20-n elkezdtem dolgozni. Hrom hnap volt a prbaidő, de egy hnap utn alrhattam a szerződst kt vre.

Gabon egyenltői orszg. Fele akkora a terlete, mint Franciaorszg, de csak mintegy egymilli lakosa van. Fővrosa Libreville, s tőle mintegy hromszz kilomterre nyugatra, mr az őserdő fel van Lambarn. Horvth doktor szavaival lve rdekes, hogy az emberek tudjk, hol van Lambarn, de nem tudjk, hol van Gabon.

A hrek tele vannak borzaszt dolgokkal, s azokat az orszgokat ismerjk, ahol baj van: hbor, betegsg, katasztrfk. Gabonban vtizedek ta bke van, gy nem hallunk rla. Az első dolog, amire az embernek gondolnia kell vele kapcsolatban, az rintetlen termszet. Olvastam rla, mielőtt elindultam, mgis megilletődtem attl, ami fogadott. A hatalmas őserdő rsze a kongi nagy őserdőnek. Ez a Fldnek a msodik tdeje: Nyugat-Afrika s a Guineai-bl trsgben. Annyira feldertetlen, hogy mg ma is időről időre jabb llatfajokat fedeznek fel. Mg nem rasztottk el a turistk, mert ahol ők megjelennek, ott krt szenved a termszet. Trpusi vidk. Meglepődtem, mert rosszabbat vrtam, rettentő hősget. Kzben van egy felső hatr, 3841 fok fl nem emelkedik a hőmrsklet, olyan nagy a pratartalom. Az esős vszak szeptembertől mrciusig tart.

A krhzat kilencven vvel ezelőtt alaptotta Albert Schweitzer, misszionrius orvosknt, nger betegek gygytsra.

Schweitzer doktor gynyrű pldja annak, milyen az igazi orvos; misszit tlttt be, s mi is, akik elkerltnk oda, kldetsnek rezzk. rmmel vllaltam. Megismerkedtem a trpusi betegsgekkel s a belgygyszati betegsgekkel trpusi viszonyok kztt. De az is hatalmas lmny, hogy a vilg minden tjrl sszesereglett orvosokkal kerltem kapcsolatba, nem akrkikkel, mert aki oda elmegy, abban van egyfajta elszntsg, akarat Az ember elcsodlkozik azon, hogy Amerikbl, Kanadbl, Franciaorszgbl, Svjcbl rkezettek szmra fantasztikus lmny, mert mit lthatnak itt jobbat, fejlettebbet, mint otthon? Mgis gy rzik, hogy ilyen tapasztalatokhoz otthon nehezen jutnnak. A műkds alapelveit Albert Schweitzer fogalmazta meg: azt tancsolta munkatrsainak, hogy ne helyezzk a technolgit a tuds, a tapasztalat, a gondolkods, az egyttrzs fl. Taln ez a titka. Bcszskor ltalban elmondjk, hogy gy lik meg ezt a helyet, hogy letkben lesz egy Schweitzer-krhz előtti s egy utni szakasz. Ami igazn megfogott, az a csapatmunka: nagyon szoros az egyttműkds, megbeszlsek, konstruktv vitk egy-egy eset kapcsn.

Hogy a maga szmra mit jelent a Schweitzer előtti s utni idő, rviden gy foglalta ssze, hogy egy olyan krnyezetben az orvos tartja magt egy sznvonalhoz, s van mdja bizonytani, maga előtt is.

Kaptam egy rendelőt, az ajtra magyarul rtk ki a nevemet, s naponta 3035 beteget fogadtam. Rendkvl bartsgos emberek, sokat meslnek, rengeteget tanultam tőlk. Hasznosnak rezhettem magam. Az elgedettsg egyik forrsa, ha az ember hasznosnak rzi magt. n gy rzem, hogy tudtam segteni az embereken, s sikerlt regbtenem a krhz hrnevt.

Gabonban tbb mint hatvan etnikum l, mindnek megvan a maga nyelve, s nem rtik egymst. Nmelyik kzlk mr kihalflben van. A kzs nyelv a francia. Iskolban csak a francit tanuljk meg valamelyik vilgnyelvet.

Lambarn kereskedelmi csompont, gy sok etnikum fut ssze. n a leggyakoribb nyelvekből ksztettem magamnak egy kis sztrt, gy legalbb szavak szintjn tudtam velk kommuniklni. Kellemesen meglepődtek, s rtkeltk erőfesztsemet, hogy egy fehr ember ezt fontosnak tartja. Afrikrl az embernek ltalban az hnsg jut eszbe. Itt, Nyugat-Afrikban azonban annyira nő minden, hogy aki semmit sem dolgozik, annak is van mit ennie. Az őserdő tele van gymlccsel, a folyk hallal, rkkal, s ott az cen is. Az emberek halsznak, vadsznak, az ltetvnyeiket gondozzk. Elsősorban bannt termelnek, van legalbb 30 fajta, aztn van anansz, papaja, sok egyb. Vltozatos s gazdag a nvny- s az llatvilg is, tiszta a vz, a levegő, nincs, ami szennyezze. A vrosban erős a kereskedelem, s sok a taxis. Jelentős meglhetsi forrs a fakitermels, s szintn jl jvedelmez a munka a kőolajfuratokon. Sok a kőolaj, de svnykincsekben is gazdag, van arany, urnium, mangn, egyb. Francia gyarmat volt, s ez rezhető. A legtbb turista francia, a legtbb telepes is az, de vannak nmet-hollandok is.

A civilizcival az emberek elknyelmesednek, elhagyjk a kultrjukat. A mobiltelefon ott is sttusszimblum.

Hogy milyenek az emberek? J kedlyűek, kedvesek. Tbbsgk egszen stten fekete, de ettől visszafel szinte minden rnyalat megtallhat. Lezser ruht viselnek, ami szellős, beissza az izzadsgot. Gyapotbl kszl, az szaki szomszd, Kamerun, nagy gyapottermelő. Szeretik a sznes ruhkat, s szeretnek nnepelni. Nagyobb kzssgi nnepek alkalmval egyforma ruht varratnak. Nekem is ezt kellett tennem. Nagy nnepk nekik is a karcsony, a hsvt, a pnksd. Nagyon vallsosak. Istentiszteleten is jrtam. Nagyon rdekes. Sokkal mozgalmasabb, lnkebb, mint nlunk. Mise alatt tncolnak, tncmozdulatokra imdkoznak. Mindig tele van a templom. A legtbbjk katolikus meg protestns, mintegy az egy szzalkuk muzulmn, de terjednek az egyb vallsok is. Jl megvannak egymssal, sokan egyszerre kt egyhzhoz is tartoznak.

Az pletek a legklnflbbek. A fővrosban fantasztikusan szp, impozns pletek vannak: a parlament, a brsg plete, a rezidencik mind klnleges pletek, eredeti megoldsok. rdekes az ptkezsi kultrjuk. Fl tudnak pteni egy hzat egyetlen szg, madzag nlkl. Teljesen termszetes anyagbl kszl, nem zik be, s olyan nvnyeket vlogatnak ssze, hogy elűzi a sznyogokat. A hagyomnyos hz bambuszbl kszl, egy helyisgből ll, ezt aztn flosztjk. Az ilyen falon tjr a levegő. Ma mr nemigen ptkeznek gy, de a faluban legalbb egy ilyen plet van, ltalban ez a falubeliek gylekezőhelye. Ez az a hely, ahol gy rzik, kapcsolatba kerlnek az őskkel. Itt fehr embernek nem szabad fnykpeznie. Nekem azrt sikerlt. Annyira megfogott, gy reztem, kell, hogy emlkem maradjon rla. Az ősi vallsuk animista. Rengeteg a hiedelem. Az ottani orvosoknl is tapasztaltam ezt. Vannak varzslik.

Egyszval rdekes, idegen, de vonz vilgot ismert meg Horvth doktor kt v alatt. Gaboni lmnyeiről hamarosan riportsorozatot kzlnk tollbl.

FAJTNER MARTONOSI Ldia






Cmoldal  |   Klfld  |   Kitekint  |   Belfld  |   Kzletnk  |   Kzelkp  |   Mvelds  |   Kalauz  |   Sport  |   Mozaik  |   Lapzrta  |   Htvge  |   Dokumentumok