Magyar Szó online
2004. október 29., péntek

Kettős állampolgárság: népszavazás december 5-én

Mádl Ferenc kitűzte a referendum időpontját

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök december 5-ére kitűzte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást -- tudatta az államfő hivatala tegnap közleményben az MTI-vel. A köztársasági elnök korábban szintén december 5-ére tűzte ki az egészségügyi privatizációról szóló, ugyancsak ügydöntő népszavazást.
"Így a választópolgároknak ezen a napon két kérdésben is joguk van dönteni" -- olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.
Az Országgyűlés szeptember 13-án rendelt el, egyhangú szavazással, ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárságról. Az Alkotmánybíróság keddi ülésén utasította el a kettős állampolgárság ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon a következő kérdésre kell válaszolni:"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással -- kérelmére -- magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Rámalláhban a palesztinok káosztól félnek

Rosszabbodott Jasszer Arafat egészségi állapota

Rámalláh központjában, néhány lépésre attól az épületkomplexumtól, ahol Jasszer Arafat palesztin elnököt ápolják állapotának hirtelen romlása óta, a lakosság attól tart, hogy káosz tör ki, ha vezetőjük meghal.
"Az emberek félnek a politikai bizonytalanságtól és azon tűnődnek, ki léphet Arafat örökébe" -- mondja Azíz Halava fűszerüzlete pénztáránál, ahol hosszú sor kígyózik. "Azt sem tudjuk, él-e még egyáltalán" -- teszi hozzá egyik alkalmazottja, Szadzsi. "Ha mindent tudni akartok, hallgassátok az izraeli rádiót, mert itt mindent eltitkolnak, amíg nem rendezik az utódlás kérdését -- mondja a hatvanéves Alia --, csak az a biztos, hogy már nem húzza sokáig." Rámalláhban sokan úgy vélik: jobb lenne, ha Arafat csak néhány hónap múlva halna meg, elsősorban azért, hogy legyen idő olyan politikai rendezésre, amellyel elkerülhető lenne a káosz.
Tovább...
Foto: Beta/AP

Máris gyászolják Arafatot

Elvégezték az újraboncolást

A belgrádi Igazságügyi Orvostudományi Intézet boncolóorvosai tegnap nem voltak hajlandóak nyilatkozni a topčideri laktanyánál életét vesztett Dragan Jakovljević katona holttestének újraboncolása után. Az újságíróknak nem akart nyilatkozni Vuk Tufegdžić katonai vizsgálóbíró sem, Božo Pelević, a független állami bizottság elnöke pedig korábban távozott a temetőből, ahol az újraboncolást végezték. A katona földi maradványait ezt követően ismét pap temette el. Jakovljević holttestének újraboncolását a Šabac környéki Bela Reka-i temetőben végezték el egy e célra felállított sátorban. Az újraboncolás 12 órakor kezdődött. A helyszínt a belügyminisztérium tagjai és a katonai rendőrök őrizték.
Dragan Jakovljević és Dražen Milovanović október 5-én vesztették életüket. Milovanović holttestének újraboncolását a múlt hétvégén végezték el, de az eredményekről még nem tájékoztatták a közvéleményt. (Beta)

Mégis Kostreš

A tartományi választások végleges eredményeinek közzététele óta nem szűnnek a találgatások, hogyan is oszlanak majd meg a tisztségek a régi-új koalíción belül. Kezdettől fogva biztosra vehető volt, hogy a demokratikus tömb, elsősorban a DP, a VMSZ és a VK tárgyalásainak eredményei lesznek a mérvadóak. Ahhoz sem fért semmi kétség, hogy a TVT élén továbbra is demokrata párti ember fog állni, azzal, hogy Đorđe Đukićot Bojan Pajtić, a párt alelnöke váltja föl e tisztségben.
Annál több volt azonban a találgatás a képviselőház elnöki tisztségére vonatkozóan. Az első hírek arra engedtek következtetni, hogy Nenad Čanak megtarthatja az elnöki széket, de csak annak köszönhetően, hogy a hatalmi koalíció második legerősebb pártja, a VMSZ átengedte ezt a posztot a Ligának. Az elmúlt héten fordult a kocka, a demokraták központi vezetése ugyanis elfogadhatatlannak találta Čanakot, aki ezt követően kijelentette, nem is kívánt még egy mandátumban elnök maradni.
A VSZL Bojan Kostrešt, a párt főtitkárát javasolta erre a posztra, szerdán azonban ez is kérdésessé vált. Bár Čanak nem kívánt nyilatkozni a holnapra összehívott alakuló ülésről és az ezzel kapcsolatos káderkérdésekről, nem hivatalos, ám megbízható forrásaink szerint valóban ismét gondok merültek fel. A szerda esti tárgyalások során a tartományi demokraták mégis beleegyeztek abba, amit állítólag maga Tadić kifogásolt, így a Vajdasági Képviselőház elnöki posztját várhatóan a VSZL embere tölti majd be. Továbbra is Bojan Kostreš van opcióban, az utóbbi napok híre tehát időszerű marad.

O. K.

SZEMBESÜLÉS A MÚLTTAL

Hiányzik a politikai akarat

Čanak: Szerbiában 17 tömegsír van

Sonja Prostran, a belgrádi Kerületi Bíróság háborús bűnökkel megbízott tanácsának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Szerbiában nincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy szembesüljünk az elmúlt évtizedben elkövetett háborús bűncselekményekkel. A politikai akarat hiányában a bíróságnak meg van kötve a keze. A bíróság nem tud kimenni az utcára, és letartóztatni az embereket, nincsenek ilyen meghatalmazásaink -- mondta Prostran a Hágai Törvényszék -- a múlttal való szembesülés útja elnevezésű, szerdán este Újvidéken megtartott tribünön. Mint mondta, a bíróságnak kiváló technikai feltételei vannak a munkához, a bírók képzettek, de úgy értékelte, ez nem elegendő ahhoz, hogy sikeresen ítélkezzünk a háborús bűncselekmények felett. Minthogy nincs meg a politikai akarat, probléma, ahogyan a nyilvánosság a háborús bűnökhöz, valamint magához a bírósághoz viszonyul -- mondta Prostran.
Prostran a satótájékoztatón azzal vádolta a Szerbiai Belügyminisztériumot, hogy nem jár el a bíróságnak a hágai körözöttek letartóztatására vonatkozó meghagyása alapján, mint mondta, az utolsó letartóztatott Veselin Šljivančanin volt.
Nenad Čanak, a vajdasági parlament elnöke arról tájékoztatott, hogy Szerbiában 17 tömegsír van. A tribünön elmesélte, hogy Dušan Mihajlović egykori szerbiai belügyminiszter több mint három évvel ezelőtt tájékoztatta az SZDE elnökségét, hogy Szerbia területén, a hűtőkocsi-ügyön kívül még 17 tömegsír van. Mihajlović akkor úgy mondta, valamit el kell mondania, mert nem tud aludni, amióta tudja, hogy a hűtőkocsi-ügyön kívül Szerbiában még 17 tömegsír van. A szerbiai kormány egyik tagja fellázadt, és azt mondta, hogy ezt állami titoknak kell minősíteni, mert ellenkező esetben problémánk lesz a beruházásokkal -- mondta Čanak. Hozzátette, hogy az ülés után a hűtőkocsival és a tömegsírokkal kapcsolatos téma hirtelen tárgytalan lett. Szerinte gyorsírói jegyzet is van az SZDE elnökségének üléséről, amelyen Vojislav Koštunica, az SZDP vezetője elnökölt. A hágai törvényszékkel kapcsolatos együttműködésről szólva Čanak úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a hágai törvényszéket, mert véleménye szerint Szerbiának hazai ítélkezésre van szüksége. Amennyiben azonban a hazai ítélkezés hiánya miatt a bűnösök megmenekülnek a büntetésektől, akkor igenis a hágai törvényszék híve vagyok, mert még mindig jobb, hogy bármiféleképpen ítélkezzenek felettük, mintsem hogy megússzák a büntetést -- tette hozzá Čanak.
Az 1999. évi NATO-bombázásokkal kapcsolatban közölte, kezdetben azon tűnődött, miért volt Újvidék és Vajdaság a célpont, holott mindig is a háború- és Milošević-ellenességéről volt ismeret. Az Újvidékre ledobott minden egyes bombát technikailag a NATO-bombázók dobták le, de lényegében azoknak a kezéből hullottak, akik a belgrádi hidakon virággal kísérték ki és várták be a Vukovárt leromboló tankokat -- mondta Čanak. Mint mondta "az őrületet" Vukovárnál vagy Szarajevónál kellett volna leállítani. Visszatérünk az őrülethez, és adja Isten, hogy az, ami 1999-ben történt, soha többé ne történjen meg -- fűzte hozzá Čanak. (Beta)

Nenad Čanak

Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke a Betának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy 2001 elején az SZDE elnökségének ülésén Mihajlović beszélt a tömegsírokról, de nem tud visszaemlékezni arra, hogy 17 tömegsírról volt-e szó. Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség egykori vezetője szintén emlékszik arra, hogy volt ilyen ülés, de ő sem tudta megerősíteni, hogy Mihajlović 17 tömegsírt említett volna. Azon az ülésen Dušan Mihajlović közölte, hogy feltehetőleg hány személyt temettek a tömegsírokba. Valamennyien megdöbbentünk, és ő akkor elveszítette Koštunica elnök és Đinđić kormányfő részéről a kulcsfontosságú támogatást az ezzel kapcsolatos további eljáráshoz -- mondta Svilanović.

Kitoloncolták Toroczkait

A HVIM elnökét szabálysértésért megbüntették, majd állítása szerint meghurcolták -- Az országból kitiltott fiatalember a nemzetközi fórumokhoz fordul

A Hatvannégy Vármegye ifjúsági mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján, ellentétben a bejelentéssel, Toroczkai László, a Magyar Jelen hetilap főszerkesztője, a HVIM elnöke nem volt jelen. Mint megtudtuk, Toroczkait szerda délután kiutasították az országból.
A sajtótájékoztatón jelen volt Zagyva György, a HVIM alelnöke, Kispalkó Szilveszter, a HVIM délvidéki elnöke és Kiss Kornél, a mozgalom kishegyesi községi tanácsnoka. Toroczkai kitoloncolásával kapcsolatban maga az érintett juttatott el közleményt a sajtóhoz. Ebből kiderül, hogy a mozgalom elnökének Palicson történt incidense kapcsán bírósági eljárás indult ellene. Október 9-én, szombaton hajnalban verekedésbe keveredett Toroczkai és négy ismerőse a palicsi Jambo gyorsétkezde előtt. Toroczkai szerint egy 6-7 fős társaság nemzeti alapon sértegetni kezdte őket, miközben ő a társaságától elszakadva vásárolni ment. Először Zoran Šuica (1980) sértegette őt nemzeti alapon, majd Igor Piontek (1978) is társult hozzá, s ekkor midannyian nekiestek Toroczkainak, és megverték. Az esetnek egy arra járó járőrkocsi felbukkanása vetett véget. Később Toroczkaiék, arra számítva, hogy a támadókat a rendőrök elszállították a helyszínről, vissszamentek az üzlethez bevásárolni. A támadók azonban még mindig a helyszínen voltak. Ekkor ismét verekedtek, de mivel ekkor már Toroczkaiék öten voltak, sikerült megvédeniük magukat -- áll a HVIM elnökének közleményében.
Az eset kapcsán Toroczkai ellen is eljárás indult, aki ügyvédjén, dr. Nagy Csabán keresztül a múlt hét péntekén jelentkezett a szabadkai rendőrségen. A kihallgatásra azonban csak kedden és szerdán került sor.
-- Kedden reggel jelentkeztem az ügyvédemmel a rendőrségen, ahonnan később átszállítottak a kihágási bíróságra, és közölték, hogy gyorsított eljárásban ítélkeznek. Az útlevelemet elvették, a kihallgatás pedig kedden és szerdán egész nap folyt, étlen-szomjanültem ott. Meglepetésemre a HVIM szabadkai elnökét, Lavró Tihamért is beidézték a rendőrök, holott ő egyáltalán nem vett részt a verekedésben -- áll a közleményben.
Két nap kihallgatás után Šuicát és Lavrót felmentették, Pionteket és Toroczkait fejenként 1000 dináros pénzbüntetésre ítélték. Az összeget a 2800 dináros tolmácsolási költséggel együtt Toroczkai az ítélethozatal után be is fizette -- tudtuk meg a közleményből.
-- Amikor az ügyvédemmel visszatértem a tárgyalóterembe, Tijana Tomić bírónő közölte, hogy az ügyet lezárta, és éppen vissza akarta adni az útlevelemet, amikor 3-4 rendkívül agresszív rendőr érkezett. Közölték velem, hogy az útlevelemet elveszik, engem pedig magukkal visznek. Sem a bírónő, sem az ügyvédem nem értették, mi történik. Kérdésükre a rendőrök csak annyit közöltek, hogy felső utasításra cselekszenek, hogy ez állambiztonsági ügy. Két civil ruhás férfi is a helyszíre érkezett, akik 2 órán keresztül tárgyaltak a bírónővel... Engem eközben két fegyveres rendőr őrzött a bíróság folyosólyán (az ügyvédem nem volt velem). Ez a két rendőr rendkívül erőszakosan viselkedett velem. Egy székre parancsoltak, provokáltak, és hacsak megmozdultam, élőrántották a gumibotot és ordítottak. A rendőrök mindvégig szerbül beszéltek, tolmácsot nem biztosítottak. Végül átszállítottak a szabadkai központi rendőrségre, ahol azonnali hatállyal kiutasítottak az országból.... A Magyar Köztársaság határáig szállítottak, ott visszaadták az útlevelemet, amelybe belepecsételték a kitiltást.
A velem történteket a jogállamiság és a demokrácia sárba tiprásaként értékelem. Emiatt nemzetközi jogászok bevonásával a nemzetközi fórumokhoz, a strasbourgi bírósághoz, a vajdasági, a magyarországi és az európai parlamenti képviselőkhöz fordulok -- áll Toroczkai közleményében.

víz

Valószínűleg megvolt rá az ok

A magyar külügyminisztérium reagálása Torockai kiutasítására

Bővebben...

Mi vár még ránk?

Médiatanácskozás a SEEMO és a Magyar Szó szervezésében

A kisebbségi sajtó problémáival foglalkozó kétnapos tanácskozás kezdődik ma Palicson a bécsi székhelyű Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) és a Magyar Szó szervezésében. Magyarország, Románia, Szlovákia és Vajdaság sajtójának tapasztalatait vitatják meg és cserélnek véleményt az említett országok lapjainak, rádió- és tévéházainak és hírügynökségeinek vezető képviselői. Tranzícióban levő, az európai integrálódás útjára lépő vagy ezt a szakaszt már befejezett országokról van szó, amelyekben a tájékoztatási eszközök igen hasonló gondokkal küzdenek/küzdöttek: tulajdonjog, privatizálás, pénzügyi és jogi helyzet, sajtószabadság, a kisebbségi média helye és szerepe, s mindez multietnikus környezetben -- ezek a témák, amelyekről a tanácskozáson szó esik. Nemzetközi médiakutató és -figyelő szervezetek is figyelemmel kísérik a munkát. (pm)

Ebben a késő őszi, gyönyörű napsütéses időben is gondolni kell a télre: be kell készíteni a savanyításra váró káposztát, a hagymát, a burgonyát. Az út menti káposztahegyeket hol is fényképezhette volna fotóriporterünk, ha nem a káposzta fővárosában, az Újvidékkel ma már szinte egybeépülő Futakon