Marketing





Eupalyazat



Hungarian Human Rights Foundation
Magyar Sz online
2005. janur 22., 23., szombat vasrnap

zenetek

A Vajdasgban trtnt etnikai incidensek internacionalizlsnak kvetkezmnyeivel kapcsolatban a minap Belgrdban, a Mdiakzpontban a kvetkez megllapts hangzott el: noha az internacionalizlst kveten jelentsen cskkent az incidensek szma Vajdasgban, mgis komolyan kell venni egyes jelzsek zenett. Ezt egyarnt hangslyoztk a Mdiakzpont vendgei: dr. Vladimir Ili, a Civil Trsadalom Fejlesztsi Kzpont (CTFK) vgrehajt igazgatja, dr. Duko Radosavljevi, a kzpont munkatrsa s dr. Korhecz Tams, a Tartomnyi Vgrehajt Tancs alelnke, tartomnyi kisebbsgi titkr. Tny az is, hogy az internacionalizls hozzjrult az llami szervek, az llamvezetk viszonyulsnak a megvltoztatshoz. Bizonyos rtelemben munkjuk vgzsre knyszertette ket. A jv szempontjbl legfontosabb krdsrl, a gyerekek, a fiatalok nevelsrl, oktatsrl azonban mg mindig kevs sz esik. A lappang, megannyi kihvst jelent problmt felismerve a Tartomnyi Vgrehajt Tancs hamarosan kln programokat hirdet, amelyeknek clja a mssg megismerse, a tolerns letmd, letvitel, a multikulturalizmus, a multikonfesszinalizmus hirdetse. Korhecz szerint a tolerancia hinyt egyre inkbb a fiataloknl tapasztaljuk, s ezen intzmnyesen kell vltoztatni.
Az incidensek figyelmes, mindenre kiterjed vizsglatval eljutunk a lehetsges okokhoz is. Mindezt azonban nagyon vatosan kell tenni, mert sszetett krdsrl van sz. Vigyzva, nehogy mdszertani csapdba essnk, valamint hogy ne trtnjk politikai visszals az etnikai incidensek kapcsn -- mutatott r Ili. A Civil Trsadalom Fejlesztsi Kzponban megfigyeltk azt is, hogy minden eddigi etnikai incidenssorozatot valamilyen politikai esemny kvetett. Orszgos viszonylatban meglehet, hogy Vajdasg "kisebb" problmnak tnik, mgis, amikor a megoldsi lehetsgeket vzoljk, clszer lenne megksrelni mskpp viszonyulni Vajdasghoz. Az llamvezetknek is nagyobb figyelmet kellene fordtaniuk az etnikai incidensekre, hogy ne a viszonyok kilezst eredmnyezze a nemzetkzi kzssg fel, hanem a megoldst sugallja. Nemcsak Vajdasgban, hanem orszgos viszonylatban is. Noha a mrciusban Kosovban trtnt erszakhullm kigyrzse az ellenkezjt szerette volna elhitetni a kzvlemnnyel. A fejlesztsi kzpont szerint ppen az incidensek sszehasonlt elemzse utn jutunk arra a kvetkeztetsre, hogy Vajdasg nem jabb teher, hanem Szerbia jabb eslye ms problmk megoldsra. Annl inkbb, mivel Vajdasg helyzete rendezsnek szksgessgt komolyan veszi a nemzetkzi kzssg, s mert hatkonyan viszonyul az etnikai krdsekhez a tartomnyi hatalom: a Vgrehajt Tancs s a parlament. Mindez j alap lehet az orszgos rendezsi tervek elksztshez. Vajdasg teht a megolds, Szerbia demokratikus eslynek kulcsa lehet. Minl elbb felismerik ezt a lehetsget Belgrdban, annl jobb lesz az orszg npre nzve.
A jv ht vgn, janur 29-n kezdi meg az Eurpai Parlament tnyfeltr bizottsga a helysznelst Szerbiban. A CTFK rszletes, az etnikai kilengseket is feldolgoz elemzse megllaptja azt is, hogy Magyarorszg kormnynak tjkoztat felhvsa utn intervenilt Eurpa, mire Szerbia kormnya s az illetkes szervek is vgre megtettk a szksges lpseket. A biztonsgi szervek, a rendrsg s a brsg csak ezt kveten kezdtek el hatkonyabban dolgozni az esetek feltrsn. Megltjuk, milyen eredmnnyel. Radosavljevi szerint mg korntsem lehetnk elgedettek, pldaknt az jvidken tavaly mrciusban trtnt esemnyeket emltette. Szmos felvtel kszlt az iszlm kzssg, az jvidki Sznhz, az albn pksgek, cukrszdk ablakainak betrsrl, a randalrozsrl, a kosovi menekltek, az askli, a roma kzssgek elleni szlssges incidensekrl, jl felismerhetek az elkvetk, de a szervezk is, kztk a Svetozar Mileti szerb nemzeti mozgalom tagjai. Mindmig azonban mgsem indtottak hivatalosan eljrst ellenk. Nem kellene minimalizlni a nagyszm verblis s ms "apr, alattomos jelleg" kilengs jelentsgt sem, mert tovbbra is naponta tlik a polgrok az autbuszban, az utcn, de hivatalos helyeken is, csak ezeket nem jelentik be a rendrsgen.
Szerbia j alkotmnya kapcsn egyes prtok ismtelten prhuzamot prbltak vonni Kosovo s Vajdasg kztt, s azonos rendezst javasoltak. Mg a vajdasgi magyar prtoknak is megoszlik errl a vlemnyk. A CTFK szerint a VMSZ kvetkezetesen kill a magyarok kulturlis autonmija mellett, mg a VMDP a vajdasgi magyarok helyzetnek rendezsre azonos mdszereket kvetel, mint a kosovi szerbek esetben. A CTFK szerint nem lehet Vajdasgot kiegyenlteni Kosovval. A kztrsasgi kormnynak pedig tbb hajlandsgot kellene mutatnia a kisebbsgi jogok rvnyestsre. Radosavljevi ezt a magyar s a romn fakults megalaptsnak megkrdjelezsvel tmasztotta al. A tartomnyi hatrozat lehetv tette ezt, a szerbiai kormny azonban az Alkotmnybrsggal szeretne ezt hatlyon kvl helyeztetni, mikzben igyekszik megkerlni az Eurpa Tancs vonatkoz ajnlst.
sszegezve: a vlasztsok utn mrskldtek a nyilvnos etnikai feszltsgek Vajdasgban. Tartomnyi szinten, ha megvltozott erviszonyok kzepette is, de hatalmon maradt a demokratikus opci. Sokat kell tenni azonban azrt, hogy megmaradjon a tbbnemzeti, tbbvalls, tbb kultrj kzssg. Ebben kldetsszeren egyarnt rszt kell vllalniuk az llami s a civil szervezeteknek, de a mdiumoknak is. Egyes kzsgekben mris figyelmeztet jelzsek vannak Radosavljevi szerint. Ott nyilvnul meg ez mind kifejezbben, ahol hatalmi koalciban vannak a radiklisok s egyes magyar prtok.
A jvt illeten nmi optimizmust jelent Vuk Drakovinak, Szerbia s Montenegr klgyminiszternek minapi kijelentse Budapesten. "Nem szabad, hogy a Szerbiban l magyarok s a Magyarorszgon l szerbek brmifle kisebbsgi rzssel ljenek. Teljes kr, abszolt egyenjogsgot kell szavatolni szmukra s azt, hogy teljes egszben meglhessk nemzeti, politikai, kulturlis s szellemi jogaikat." Remnyt is kifejezte, hogy "tbb nem trtnnek Vajdasgban magyarellenes kilengsek. Szereztnk bizonyos tapasztalatot abban, hogy a kilengsek izollt, egyedi eseteire idejekorn s hatrozottan kell reaglni. Az ilyen incidensek semmiflekppen nem ronthattk meg a hagyomnyosan j kapcsolatokat a magyarok s a szerbek kztt Vajdasgban."

STANY TTH Gizella

A felelssg maradt

Milorad uri tartomnyi tjkoztatsi titkr nyilatkozik lapunknak


Foto: Dvid Csilla
Milorad uri


Foto: Dvid Csilla
A tjkoztatsi titkr munkatrsunkkal
Tbb mint kt hnapja j ember ll a TVT tjkoztatsi titkrsgnak az ln. Milorad urinak, aki eldjhez hasonlan a DP tagja, azta volt ideje megismerkedni a vajdasgi tjkoztatsban uralkod helyzettel. Ahogyan beszlgetsnk kezdetn fogalmazott, tisztban van azzal, hogy cseppet sem lesz knny dolga, hiszen a mdiumok szinte mindegyikben slyos gondokkal kzdenek.
-- A vajdasgi tjkoztatsi helyzetkp sszetett, s bizonyos rtelemben rendezetlennek mondhat. Ez elssorban az idevg trvnyek hinyval vagy a meglev elrsok alkalmazsnak elmaradsval magyarzhat. Vajdasgban tbb mint 200 mdium mkdik, s ez mr magban vve is utal arra, mennyire sszetett krdskrrl van sz. Bizonyos rtelemben a tartomnyi kormny s a kpviselhz helyzett bonyoltja a tny, hogy a kisebbsgi sajt alapti jogt truhztk a nemzeti tancsokra, hiszen annak ellenre, hogy tbb nem mi vagyunk az alaptk, tovbbra is felelssget rznk a kisebbsgi nyelveken megjelen lapok helyzete irnt. Titkrsgunk elsdleges feladata a lehet legjobb mdon rendezni a tjkoztatsban uralkod helyzetet, s ehhez mindenkppen j egyttmkdsre van szksg az illetkes kztrsasgi minisztriummal.


ROSSZ STTUS
A legnagyobb problmk egyike Milorad uri szerint mindenkppen az jvidki RTV helyzete. Az jvidki rdi s a televzi egyre rosszabb krlmnyek kztt dolgozik, ennek oka a Szerbia RTV-n belli kedveztlen sttusuk. A 2003-ban elkszlt bontmrleg nem kerlt be a kpviselhzi eljrsba, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag j bontmrleget kell kszteni. A belgrdi s az jvidki RTV csak ezt kveten alakulhat t kzszolglati mdiumm. Krdsnkre, hogyan kommentlja a tnyt, hogy a korbbi kztrsasgi hatalom hrom ven t nem volt kpes rendezni ezt a krdskrt, a titkr a kvetkezkppen vlaszolt: -- Valban rthetelen, mirt nem kerlt erre sor, fknt, ha tudjuk, hogy az emltett idszakban kztrsasgi s tartomnyi szinten alapjban egyforma sszettel volt az uralkod koalci. Marad a tny, hogy ez a feladat most rnk vr, mgpedig nehezebb politikai lgkrben. Biztat, hogy tallkozsunk alkalmval a kztrsasgi miniszter hajlandsgot mutatott a folyamat felgyorstsra. Az idszer problmkrl a kzeljvben trgyalsokat folytatunk a Szerbiai RTV igazgatjval, szem eltt tartva a tnyt, hogy nem tartjk tiszteletben a pnzeszkzk bels megosztsra vonatkoz megegyezst. Remlhetleg megkezdi munkjt a kztrsasgi msorszrsi tancs, s megszletnek a mdiahelyzet rendezst szolgl, hinyz normatv elfelttelek.


JELENTS LPS
A nyomtatott sajtrl beszlve uri kiemelte, jelents lpsnek mondhat a kisebbsgi lapok fltti alapti jogok truhzsa a nemzeti tancsokra.
-- Ez mindenkppen jelents lps volt, az viszont mr sszetettebb krds, hogy a kpviselhz tavalyi dntse milyen eredmnnyel jr, vagyis hogy jobb vagy rosszabb lesz-e a kisebbsgi nyelven trtn tjkoztats. A 2005 prilisra megszabott hatrid srgette egy ilyen hatrozat meghozatalt, mivel a trvny rtelmben ezt kveten az llam nem lehet tbb alapt. Igaz, a trvny azt is elirnyozza, hogy nem lehet alapt egyetlen olyan szerv sem, melyet tlnyomrszt a kltsgvetsbl finanszroznak. A nemzeti tancsok ugyan kapnak pnzt a kltsgvetsbl, de ms bevteleik is vannak. Teht azoknak, akik ilyen szempontbl brljk az alapti jogok truhzst, bizonytkokkal kell altmasztaniuk, hogy a nemzeti tancsok bevtelnek tbb mint a fele a kltsgbetsbl szrmazik. Vajdasg Autonm Tartomny lemondott az alapti jogokrl, a kisebbsgi nemzeti tancsokra ruhzta t ket, s ez logikus megoldsnak tekinthet. Termszetesen ez a megolds kihvst s egyben ktelessget is jelent a nemzeti tancsok szmra, hiszen kzs nevezre kell jutniuk a szerkesztsgekkel. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy e tren kisebb-nagyobb problmk merltek fel, egyes szerkesztsgekben meglehetsen elmrgesedtek a viszonyok. Nem mindenkinl tallt megrtsre a nemzeti tancsok trsadalmi jelentsge, s nem mindenki rti valdi szerepket. Ez mindkt flre, teht a szerkesztsgek, de a nemzeti tancsok tagjaira is vonatkozik. Az eddigi trgyalsok sorn igyekeztem arra utalni, hogy mindkt flre nagy felelssg hrul. J lett volna taln bepteni egy vdelmi mechanizmust, ennek ksznheten az igazgatbizottsgokban nagyobb mrtkben juthatna kifejezsre a szerkesztsgek akarata. A tjkoztatsi titkrsg a jvben is figyelemmel ksri, miknt valsul meg az alapti jogok gyakorlsa, s termszetesen anyagilag segtjk a szban forg lapok megjelenst. Bizonyos rtelemben ellentmondsos helyzet alakult ki: egyrszt tovbbra is segtjk a kisebbsgi lapok megjelenst, hiszen nllan nem tudnnak megmaradni a piacon, msrszt viszont nincs semmilyen hatskrnk. Rsznkrl megvan a jindulat, segteni kvnjuk a kisebbsgi lapokat, mind anyagilag, mind a menet kzben felmerl problmk megoldsban. Ez utbbiak egybknt gyakran perszonlis jellegek, ezrt is hvom fel a figyelmet a felelssg s az rettsg krdsre.


NEMCSAK JOGOK -- FELELSSG IS
Nem engedhetjk meg, hogy bizonyos perszonlis megoldsok miatt krdsess vljon egy-egy kisebbsgi lap megjelense. Hangslyozom: a nemzeti tancsok nem csupn jogokat szereztek meg, hanem hatalmas felelssget is, s remlem, ennek tudatban cselekszenek. A nemzeti tancsok mindenkppen ktelesek pteszkzkrl gondoskodni, nem tmaszkodhatnak csupn arra, hogy a volt alapt finanszrozza az jsgok megjelenst. Az ltalunk nyjtand segly nem elegend a mszaki fejlesztsre, sem a dolgozk anyagi helyzetnek javtsra. A lapok fnnmaradsnak elfelttele, hogy mindhrom fl, teht a TVT, de a nemzeti tancsok, valamint a kiadhzak vezetsge is elvgezze a rhrul feladatokat. Mi a jvben jobban odafigyelnk, mire is kltik el a kapott pnzt.
Tekintettel arra, hogy a nyilvnossgban egyre tbbet beszlnek a tjkoztatsi eszkzk magnostsrl, errl is kikrtk az illetkes titkr vlemnyt.
-- Az idei v prilisa nem a privatizcira vonatkoz hatrid. A nyomtatott sajt esetben nincs mg ugyan olyan rszletesen szablyozva a magnosts krdse, mint az elektronikus mdira vonatkozan, azt azonban biztosan llthatom, hogy 2005 prilist a trvny olyan rtelemben emlti, hogy azt kveten az llami szervek nem lehetnek alaptk. A magnostst egybknt akr most is vgre lehet hajtani brmelyik lapnl, ha megfelel partnert tallnak. Ez ltalnos rvny szably, br gyakran mi is tolmcsolsrt fordulunk az illetkes kztrsasgi minisztriumhoz. A legfontosab tiszteletben tartani a trvnyes rendelkezseket, mikzben fontos tudni, miknt is van bejegyezve egy vllalat, kit illet meg a vagyonjogi tulajdon. A tjkoztats krdse magban vve is nagyon rzkeny terlet, ht mg ha ennyi gonddal kell szembeslni! Beszlgetsnk sorn csupn a problmk egy rszt rintettk, mikzben nem trtnk ki az jsgri munkval jr felelssgrl, az etikai kdex alkalmazsnak szksgessgrl. Mi partnerek vagyunk a modern trsadalom kiptsben, hiszen nyilvnossg nlkl nem ltezik politika, s fordtva. ppen ezrt a szabad jsgrs a legfontosabb, a szerkesztspolitikba senkinek sem kellene beavatkoznia. Ha a nemzeti tancsok valamelyike mgis ezt tenn, akkor logikus lenne, hogy az adott kisebbsg felvesse az rvnyes sszettel nemzeti tancs rettsgnek a krdst -- mondta vgezetl Milorad uri.

OROSZ Klra

EU kpviselők az atrocitsokrl

A tnyfeltr bizottsg szombaton Szabadkn kezdi munkjt Az Eurpai Parlament hivatalos dokumentumnak minőslő jelents bekerl Szerbia dosszijba

 

A jvő ht vgn hrom napot tlt Szerbiban az Eurpai Parlament tnyfeltr bizottsga, amely a kisebbsgek elleni jogsrtseket hivatott kivizsglni. A vizsglbizottsg megalaktsra azok utn kerlt sor, hogy a magyarorszgi europarlamenti kpviselők előterjesztettk a vajdasgi magyarsg ellen elkvetett sorozatos kilengseket. A dlvidki kisebbsgek elleni tmadsok nem j keletűek, mgis lendletet, illetve az eddigieknl nagyobb nyilvnossgot tavaly kaptak. Szeptemberre mr a nemzetkzi szntrre kerlt a problma. Az Eurpai Parlament klgyi bizottsgnl tbb magyar EU kpviselő kezdemnyezte, vizsgljk ki a Dlvidken trtnt esemnyeket. Az Eurpai Parlament szeptemberben srgőssgi hatrozatot hozott egy tnyfeltr bizottsg megalaktsrl.

Becsey Zsolt, a Fidesz Eurpai Parlament-i kpviselője is tagja a jvő hten Szerbiba rkező tnyfeltr bizottsgnak. A vizsglbizottsg programjnak előksztsekor a Dlszlv Delegci egyetlen teljes jog magyar tagjaknt ő fogadtatta el, hogy a tnyfeltr bizottsg munkja ne rekedjen meg Belgrdban, illetve ne korltozdjon az llamvezetssel folytatand megbeszlsekre, hanem terjedjen ki a kisebbsgellenes atrocitsok helyszneinek nmelyikre is: Szabadkra, Temerinre s jvidkre. Becsey Zsolt kpviselőt brsszeli irodjban hvtuk fel telefonon, hogy a dlvidki vizsglds mikntjről s cljrl rdeklődjnk

* Kik lesznek ennek a bizottsgnak a tagjai?

--- A Eurpa Parlament szeptemberi plenris lsn hozott srgőssgi hatrozat rtelmben alakult meg a tnyfeltr bizottsg, amely janur utols napjaiban ltogat el Szerbia- Montenegrba. E hatrozat megszletsben dntő szerepk volt a magyar eurokpviselőknek. A Dlszlv Delegci tagjaibl ll ssze a vizsglbizottsg , teht olyan emberek alkotjk, akik az Eurpai Parlamentben Szerbia-Montenegrval, Koszovval, Bosznival s Albnival foglalkoznak. A bizottsg jelentősgre utal az, hogy ln Doris Pack, a Dlszlv Delegci elnke ll. risi eredmnynek tartom , hogy kt magyar kpviselő is helyet kapott ebben a bizottsgban, nevezetesen rajtam kvl mg Hegyi Gyula MSZP-s kpviselő, tovbb a szlovn liberlis Jelko Kacin valamint az osztrk Hannes Szwoboda, aki a bizottsg alelnke.

* Hogyan vgzik a helyszni vizsglatokat?

--- A program sszelltsakor alapul a tudomnyos, vallsi, kzigazgatsi, politikai s civil szervezetekkel polt kapcsolatok szolgltak, melyeket egyrszt szegedi irodm, msrszt a Vajdasgbl elszrmazott titkrom rvn tartok fnn. Ezekkel a szervezetekkel a tnyfeltr bizottsg tallkozni fog, s dokumentumaikat felhasznlja munkja sorn. A beszlgetseket Szabadkn kezdjk, majd Temerin s jvidk kvetkezik s csak munknk utols napjn tallkozunk az llamvezetssel, kztk Vojislav Kostunica miniszterelnkkel s felttelezhetően Boris Tadić kztrsasgi elnkkel valamint tbb miniszterrel is.

*gy tudom , nem csak a magyarellenes kilengseket vizsgljk.

-- Valban gy van, minden olyan tmads rdekel bennnket, amely a vajdasgi kisebbsgek ellen irnyult az utbbi msfl vben. A magyarok mellett a vajdasgi horvtok s szlovkok kpviselőivel is tallkozunk majd. Nem csak hivatalos szemlyekkel, hanem civil szervezetekkel s az ldozatokkal is. Meg szeretnnk vizsglni a kisebbsgek elleni tmadsok httert. Ugyanakkor a bizottsg egyenslyra trekszik a tartomnyi, kztrsasgi, szvetsgi s helyi szintek vizsglatakor. Meg szeretnnk ismerni a tmbben lő magyarsg helyzett ppgy, mint a szrvnymagyarsgt. A kisebbsgek ellen elkvetett tmadsok indtkra vagyunk kvncsiak, azok okaira, szociolgiai hatsra. Megvizsgljuk azt is, trtnt-e vltozs a hatsg, a rendőrsg munkjban.

* Mit vrnak a vizsgldstl?

-- Arra vagyunk kvncsiak, hogy valban nemzeti indttats tmadsok voltak-e ezek, vagy - ahogyan a szerbiai hivatalos szervek lltjk - egyedi esetekről van sz. Szeretnm hangslyozni, hogy a bizottsg trekszik a lehető legtrgyilagosabban kezelni a tmt. Ezrt pldul a vajdasgi ltogatsunk sorn a bizottsg tagjai nem adnak interjt, ez az elnkasszony, Doris Pack joga. A megbeszlsek termszetesen zrt ajtk mgtt folynak.

* Kinek szmolnak majd be munkjuk eredmnyről?

-- A vizsglbizottsg Brsszelbe val visszatrse utn jelentst kszt . Ezzel egyfelől beszmol az Eurpai Parlament Klgyi Bizottsgnak, msfelől rsos jelentst is kszt, amely az Eurpai Parlament hivatalos dokumentuma lesz, s ami bekerl majd, hogy gy mondjam, Szerbia s Montenegr eurounis dosszijba.

* Szerbira nzve milyen kvetkezmnye lehet egy negatv jelentsnek ?

-- Nem kell semmilyen ltvnyos eredmnyt vrni. A vizsglbizottsg munkjnak folyomnyaknt arra kell szmtani, hogy amikor Szerbia s Montenegr esetben azt a felttelrendszert vizsgljk, amelyet ennek az orszgnak teljestenie kell az unis csatlakozs előtt, akkor a kisebbsgek helyzetnek krdse is ott lesz, hiszen ez a jelents bekerl a dossziba. Ugyangy szmon krik Szerbia s Montenegrtl, hogy milyen a kisebbsgek helyzete , mint ahogyan a belső demokratikus reformokat vgre kell hajtania, a hgai vdlottak krdst meg kell oldania, a vmuni előrsaival ssze kell hangolnia sajt előrsait. Teht minden esetben ezekre a dolgokra rkrdeznek, ezrt mondom, hogy csodra nem kell szmtani, a bizottsg nem hozza el a csodt, de a krlmnyekhez kpest prblunk segteni.

KABK Erika

Mg egy lehetsg a haldokl cgeknek

Februr msodikn hatlyba lp az j csdtrvny, amely szmos kedvezmnyt gr a tnk szlre kerlt vllalatoknak

A gazdasg mkdst, a fellendlst s a reformok megvalstst egyrtelmen gtoljk azok a vllalatok, cgek, amelyek a tnk szlre jutottak, s vek ta ppen hogy csak lteznek. Ezt az llapotot slyosbtotta a korbbi csdtrvny, amelyet mg a rgi nagy Jugoszlvia, a JSZSZK idejn, 1989-ben fogadtak el, s mind a mai napig hatlyos volt. E krds megoldsa s a gazdasg felpezsdtse serkentette a trvnyalkotkat, hogy egy korszerbb s hasznlhatbb csdtrvnyt fogadjanak el. Nos, ez megtrtnt, s februr 2-n lp hatlyba az j jogszably. Alkalmazstl kezdve nem fordulhat el tbb, hogy a csdbe jutott cgek esetben a csdeljrs akr tz vig is elhzdhat. Nlunk eddig arra volt plda, hogy egy-egy csdeljrs ttl tz vig tartott, ennyi ideig haldoklott egy-egy vgkpp tnkrement vllalat. Az j jogszably rtelmben ez a folyamat egy vnl hosszabb nem lehet, m oly mdon fogalmaztk meg az j csdtrvnyt, hogy mg a legrosszabbul ll cgeknek is adnak lehetsget arra, hogy fenn tudjanak maradni, ha letkpesek. Ezt gy oldottk meg, hogy ha csdt jelent egy vllalat, a csdeljrs sorn kt trvnyes md ltezik arra, hogy lezruljon ez a szakasz az rintett cg letben. Az egyik a teljes csd -- ez a vllalat megsznshez, azaz az eladsodott felszmolshoz vezet --, a msik, az gynevezett utols szalmaszl pedig az tszervezsbl llna.
A vgs csd esetben klasszikus mdon gyorstott csdeljrst folytatnak, ennek sorn a cg eladsbl befoly sszeggel rendezni kell a felhalmozdott adssgot. A msik md szerint a csdeljrs megkezdsekor be kell jelenteni, mondjuk, a kezdemnyeznek, hogy az tszervezsi mdot vlasztjk. Ebben az esetben a csdeljrs kezdete egyltaln nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatottak elvesztik munkahelyket, teht ez egyfajta vdelmet nyjt a dolgozknak. St, mi tbb, maguk a dolgozk is kezdemnyezk lehetnek, teht nemcsak az eladsodott vezetsg, hanem a munksok is krhetik az tszervezs megkezdst. Persze ez az idszak nem tarthat tl sokig, a trvny hrom-ngy hnapot irnyoz el arra, hogy meghozzk az tszervezsi tervet, s megvalstshoz hozzkezdjenek, mert ha erre nem kerl sor, akkor bizony rjuk nzve sincs ms megolds, mint a vgs csdbe juts. A jogszably rtelmben 25 fle intzkedst irnyoznak el az tszervezsre, ilyen pldul a profilvlts, az j beruhzsok, a klcsnk, a tmogatsok felvtele, a vesztesges vllalatrszek felszmolsa, az adssg ttemezse, st mi tbb, kztk szerepel az adssg lersa is. Persze ez az utbbi azon mlik, hogy vannak-e kell kapcsolatai a szban forg csd eltt ll cg irnytinak.
Mieltt a trvny megszletett volna, az illetkes gazdasgi miniszter arra hivatkozott, hogy a jogszabllyal prbltk elrni, hogy kedvez beruhzsi lgkr alakuljon ki Szerbiban, s igyekeztek olyan feltteleket teremteni, hogy az esetleges beruhzkat az csbtsa, s ezt az tszervezsre is rtettk. A trvny alkalmazst elssorban a trsadalmi vllalatokra szabtk, mghozz azokra, amelyek esetben sikertelennek bizonyult a privatizci, mondjuk meg szintn, olyan cgekrl van sz, amelyek eladsodsuk miatt senkinek sem kellettek, egyetlenegy vev sem rdekldtt irntuk. gy a most hatlyba lp trvnyt az jabb csdesetekre alkalmazzk, s azokra a cgekre, amelyek esetben a csdeljrs megkezddtt ugyan, de a vllalat vagyonnak legfeljebb csak a fele kelt el.
Az j trvnyben a csdgondnok szerepe is trtkeldtt, elssorban azt tartottk fontosnak, hogy a csdgondnokokat kellkppen kikpezzk, gy valban szakszeren lthatjk el feladataikat. Korbban az volt a helyzet, hogy egy-egy csdbe jutott cg esetben az odahelyezett csdgondnok nem azt tartotta legfbb feladatnak, hogy a krdst mielbb megoldja, ha lehet, a vllalatot zemkpess tegye, ha pedig nem, akkor a legrvidebb idn bell felszmolja, hanem sajnos az volt a jellemz, hogy hzta az idt, s a helyzet mit sem vltozott. Ez februr msodika utn tbb nem lesz gy. Elssorban nagyobb teret kapnak a csdgondnokok, de ezzel fokozottabb felelssg is jr. Oda kell figyelnik minden lpskre, s szakrtelemmel, gazdasgi hozzrtssel kell kezelnik a rjuk bzott cget, vakodva attl, hogy esetleg jabb krt okozzonak a rjuk bzott vllalatnak. Ha netaln ez mgis megtrtnne, akkor bizony az ltaluk elidzett anyagi krt a csdgondnokoknak a sajt zsebkbl kell megtrteni. Magyarn, a szemlyes vagyonukkal felelnek az elidzett krrt. Nlunk annyi a csd szlre sodrdott vllalat, hogy bizonyra keresett foglalkozss vlik a csdgondnoki tevkenysg, egyelre ktszz jl kikpzett csdgondnok ll a veszlybe sodrdott cgek rendelkezsre. Majd megltjuk, hogy miknt tudnak megbirkzni a feladattal, hiszen akad majd dolguk, s bizonyra nem gyzik majd a sok munkt, mert egyes adatok szerint jelenleg az orszgban legalbb tzezerre tehet azoknak a cgeknek a szma, amelyek felszmols eltt llnak.

VARJ Mrta

Aki a bank, az a termfld is

A vajdasgi bankok, az energetikai szektor s a vrosi kzvllalatok magnostsbl tbb millird eur folyik majd be az llamkasszba



Ki lesz a termfld?
A magnostsrl szl trvny meghozataltl (2001 jliustl) kezdve Vajdasgban 779 vllalatban kezddtt meg a privatizci, 505-ben mr befejezdtt az eljrs. A tulajdonjogi talakuls a tartomnyban korntsem fejezdtt be, hiszen a bejelentsek szerint csak ezutn kerl sor a vajdasgi bankok, az energetikai szektor s a vrosi kzvlalatok magnostsra. Tbb millird eurs vagyonrl van sz.
A bankok eladst megelz rszletek csak nehezen szivrognak ki. Nem csoda, hisz hatalmas gazdagsg sszpontosul ezeknek az j hatalmi kzpontoknak a kezben. A krds klnsen knyes azrt is, mert egyes bankok (elssorban a Vajdasgi Bank) jelzlogjogot formltak vajdasgi mezgazdasgi birtokok termfldjre, s ez automatikusan azt jelenti, hogy a fld az lesz, aki a bank. A kiltsok pedig olyanok, hogy a bankokat klfldi pnzintzmnyek fogjk megvenni. Tudjuk, milyen a tranzciban lev orszgok gyakorlata e tren. Szlovniban pldul 1991-ben trvnnyel iktattk t a termfldet llami tulajdonba. Ugyanez ismtldtt meg a kt Nmetorszg jraegyestse utn, mert a Kelet-Nmetorszgban lev mezgazdasgi birtokokat nem privatizltk, hanem llamostottk. A tartomnyi privatizcis titkrsg szmtsa szerint az eladott vajdasgi vllalatok sszrtke 22,5 millird dinr, de ebbl az sszegbl a tartomnyi kltsgvetsbe csak 2,26 millird dinr folyt be. Legutbb most janurban fizetett be a Kztrsasgi Pnzgyminisztrium 39 milli dinrt a vajdasgi kasszba, habr adssga mintegy 400 millit tesz ki. Senki sem tudja ugyanis, hogy Belgrd pontosan mennyivel tartozik, annyit csppent, amennyit akar, habr a trvny hatrozottan kimondja: az itteni cgekrt kapott pnznek az 50 szzalka a tartomnyt illeti meg, tovbbi 5 szzalka azoknak az nkormnyzatoknak jr, melyeknek terletn tallhat a magnostott vllalat szkhelye, s 5 szzalka az egykor nacionalizlt vagyon rtknek a megtrtsre fordtand. A tbbi a kztrsasg (nem tudni, milyen jogon). Belgrd jvidkhez val viszonyulsrl hen tanskodik az a tny is, hogy a magnostsrl szl trvny februrban esedkes mdostsnak rszleteirl a tartomnyi kpviselk semmit sem tudnak.
Azokban a vajdasgi vllalatokban, amelyek elindultak a privatizci tjn, 107.000 munks dolgozott. Eddig senki nem ksztett kimutatst arrl, hogy kzlk hnyan maradtak munka nlkl, miutn az j gazdk tvettk a cgek irnytst. Val igaz, hogy jelenleg Vajdasgban 260.000 munkanlkli van, s a bejelentsek szerint ez a szm az idn tovbbi 20 szzalkkal fog nvekedni. A privatizci sorn munka nlkl maradtak szmnak pontostsa azrt is fontos, mert ezltal betekintst nyerhetnk abba, mennyire volt sikeres a magnosts. Az eddig lezajlott privatizcira rossz fnyt vet, hogy az j tulajdonosok szmos vllalatban nem voltak hajlandak tartani magukat a vllalt ktelezettsgeikhez, megvalstani a szocilis programot s befektetni. Sok helytt ppen ennek az ellenkezje trtnt, az j gazda, miutn tvette a cget, nyomban eladta a vllalat ingsgt, ingatlanait, termeleszkzeit, a munksokat viszont elbocstotta, habr az els vben a vllalat alapeszkzei 10 szzalknak az eladsra jogosult.
Azok, akik most res zsebbel szemllik, hogy msok hogyan gazdagodnak, visszasrjk az elz privaticis modellt, mely szerint szmos sikeres cgben a munksok is rszvnyhez jutottak, s amikor eladsra kerlt a vllatuk, tbb tzezer eurt kaptak. J plda erre az apatini srgyr. Termszetesen a klfldi befektet azrt jn, hogy profitot szerezzen, minden befektetett eurra 3 eurs nyeresget szmol s visz el. Az apatini srgyr tavaly 24 milli eurs profitot valstott meg, ezt a pnzt azonban mr nem az itteni bankokban kamatoztatja az j tulajdonos, hanem Belgiumban, ahonnan jtt. A Privatizcis gynksg adatai szerint eddig 1 145 szerzdst ktttek meg a szerbiai vllalatok privatizlsa sorn. Ebbl mindssze 106 szerzdst bontott fel az gynksg. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sokkal tbb szerzdst kellett volna semmiss nyilvntani, de a kereskedelmi brsgok lassan dolgoznak, az eljrst tbb hnapon t hzzk-halasztjk, ez alatt az id alatt pedig a vllalatok llnak, a munksok nem kapnak fizetst, a cgekben tallhat ru, nyersanyag viszont tnkremegy. Hogy a brsgok nem vgzik dolgukat, bizonytja a kzelmltban trtnt jvidki eset is, amikor a Agrovojvodina -- Tehnohemija kereskedelmi vllalat dolgozi, akik a cg rszvnyeinek 55,4 szzalkt tudhatjk maguknak, az utcra kerltek. Hiba fordultak rendrsghez, brsghoz, azzal az alapos gyanval, hogy az igazgatn meghamistotta a cgjegyzkbe leadott adatokat, s szndkosan viszi a vllalatot csdbe. Ha ugyanis ez sikerlne neki, akkor a kisrszvnyesek nem gyakorolhatnk jogaikat, azaz nem nyerhetnnek betekintst a vllalat anyagi helyzetbe. A helyzet pattansig feszlt, amikor az igazgatn felbrelte valamelyik rz-vd szolglat embereit, hogy akadlyozzk meg a munksok belpst a gyrba.

VARGA Attila

Hatvan v fotsai s foti



Lennert Gza: Ervonalak

PLYZATI FIGYELŐ

Ragadd meg a lehetősget!

 

A mai vilgban, amikor egyre kevesebb llami tmogats jut az oktats s a kultra fejlesztsre, az iskolk vezetőinek s a civil szervezetek kpviselőinek tallkonysgn mlik, hogy megragadjk-e a knlkoz lehetősgeket.

Felnk is egyre inkbb Eurpai Unis szelek fjnak, egyre tbb az olyan plyzat, amely az itteni intzmnyeknek, civil szervezeteknek knl lehetősget arra, hogy kzvetlen krnyezetk letsznvonaln javthassanak. Most indul, lland rovatunk rvn, abban szeretnnk segteni, hogy ezeket a lehetősgeket feltrjuk, a plyzatokra felhvjuk a figyelmet. Az ppen aktulis felhvsokrl, a hazai tmogatsokrl, az anyaorszgi illetve klfldi plyzati lehetősgekről htvgi lapunkban szmolunk majd be.

Ezen a hten egy janur 31-ig nyitott s egy folyamatos plyzatra hvjuk fel a figyelmet.

A vajdasgi jogszablygyi, kzigazgatsi s kisebbsggyi titkrsg plyzata a tartomnyi nemzeti kisebbsgi szervezetek idei els flvi anyagi szksgt tmogatja. A jelentkezsi hatrid janur 31-e., ezrt is fontos, hogy aki mg nem figyelt fel erre a lehetősgre , mielőbb keresse meg a www.vojvodina.sr.gov.yu honlapon. A tartomnyi tjkoztatsi titkrsg kzlemnye szerint a pnz a rendes tevkenysg, projektumok s rendezvnyek trspnzelsre, illetve felszerels beszerzsre szolgl.

Az Illys Kzalaptvny a hatron tli magyar szervezeteknek egyszeri, vissza nem trtendő tmogatst nyjt olyan projektek megvalstshoz, amelyek az Eurpai Unihoz val csatlakozs feltteleihez ktttek. A plyzatok elbrlsnl előnyben rszeslnek a megvalstshoz minl nagyobb nerőt igazol kezdemnyezsek, tbb rdekelt szervezet egyeztetett kzs plyzatai, valamint a tbb hatron tli rgit fellelő programok. A kzalaptvny nem tmogat a műkdsi kltsgekhez val hozzjrulsra irnyul plyzatokat.

Plyzni rsos formban, kt eredeti pldnyban, magyar nyelven, a Kzalaptvnyi Iroda 2004. vre kiadott plyzati adatlapjn lehet. A plyzati űrlapokat az Illys Kzalaptvny internetes honlapjn , a www.ika.hu cmen talljk meg, ahol rszletesen olvashatnak a plyzat feltteleiről is. A plyzat folyamatos, nincs hatridő.

A plyzatokat a kvetkező cmre kell bekldeni: Illys Kzalaptvny, 1241 Budapest, Postafik 102.

Veszlyes osztlytermek

A topolyai kzsgben tbb iskolban hullik a vakolat-- Szerencsre eddig nem trtnt komolyabb baleset



A lehullott vakolat


Bezik a menyezet

Az iskola gyermekeink msodik otthona. Mindannyian szeretnnk, hogy jl rezzk ott magukat, s legfőkppen, hogy a tuds alapjainak megszerzse mellett biztonsgban tltsk el munkaidejket. Jelenlegi krlmnyeink kztt irrelis dolog lenne maximlis knyelmet krni, de ahol tbb szz gyerek li mindennapjait, a biztonsg nem lehet msodlagos szempont. Br az elmlt vekben sok pozitv pldrl is hrt adtunk, akr kzsgi beruhzsrl , akr nll plyzaton elrt tmogatsokbl feljtott szaktantermekről, tornatermekről, szmtgpek rkezsről, emellett időnknt hideg tantermek, fertőztt ivvz, rendezetlen illemhelyek, huzatos ablakok, bez mennyezet, a megfelelő felszerels hinya is gondot okoz. A szegnysg lenyomata mg kzzel tapinthat valsg.

Az utbbi hnapokban a topolyai iskolkban a hull vakolat lett a tma. Pnikra nincs ok, mondjk elsősorban azok, akiknek gyereke nem az illető iskolk valamelyikben tlt naponta 5-6 rt.

 

HELYZTEJELENTS TOPOLYRL

A topolyai Cski Lajos ltalnos Iskola a kzsg legnagyobb iskolja, mintegy ezer dik jr a nagy mlt iskola pletbe, amely 2002-ben nnepelte fennllsnak kilencvenedik vforduljt. A malteros keverk azonban nem az egykori polgri iskola pletben, hanem a krlbell tvenves, hozzptett j szrnyban potyog. Tth Ida igazgatnő gy emlkezett a december eleji dlelőttre:

- Egy angolra kzepn az j pletszrny msodik emeletn a 19-es tanteremben leszakadt a plafon bortsa. Szerencse, hogy a tanterem vgben trtnt mindez, az utols padsorban nem lt senki, de a htul lő tanulkat aprbb darabok rtk. Komolyabb testi srls nem trtnt. Azonnal jeleztk a biztostnak s az ptszeti felgyelőnek a bajt, hogy szakvlemnyt kapjunk a tanterem tovbbi biztonsgos hasznlatt illetően. Ő egy jelentsben lerta a tapasztaltakat, s a szanls első lpseknt lefejtettk a mg bizonytalan rszeket. gy, jelenleg 3-4 ngyzetmternyi felletről hinyzik a vakolat. Sajnos nem tudhatjuk előre, hogy a terem msik rszben, vagy egy msik teremben mikor trtnik hasonl eset.. A gyerekeinkről van sz, az aggodalom eltlzsrl teht nem beszlhetnk.

- Az iskolban kt vltsban dolgozunk, s gy is olyan szűksen vagyunk, hogy nem tudunk egy tantermet sem mellőzni. A dlelőtti vltsban ezt a termet is hasznljuk, s a gyerekek olyan helyre lnek, ahol kisebb a valsznűsge annak, hogy valami trtnjen, br az is meglehet, hogy clszerűbb lenne ppen a srlt rsz al lni...Eddig nem kaptunk hatrozott szakvlemnyt senkitől arrl, hogy biztonsgosak-e az osztlytermeink. Azt szeretnm, ha egy alapos, szakrtőkből ll bizottsg felmrst ksztene, s valban, a szakmai tudsuk birtokban egy hatrozott jelzst adnnak a tetőszerkezet s a mennyezet llapotrl.hallottuk az iskola igazgatnőjtől, aki remnykedve vrja az illetkes kzsgi bizottsg ltogatst.

 

HELYZETJELENTS PACSRRL

A pacsri Mosa Pijade iskola első ltsra igazi gyngyszem-mondjk azok, akik egy-egy alkalomra rkeznek az szak-bcskai kis faluba: rendezett előkert, tgas udvar, feljtott tornaterem, tiszta illemhelyek, cipősszekrnyek. A harminc vvel ezelőtt plt tanintzmny jelenlegi igazgatja, Nmeth Tibor azonban hrom hnapja nagy aggodalommal figyeli a tantermek mennyezett, s kzben a kzsgi reaglst srgeti. Itt legutbb novemberben, az elsősk tantermben a dlutni takartst kvetően 8 ngyzetmternyi fellet zuhant a padokra, szkekre, s a nhol 3 s fl centimter vastagsg vakolat egy knyvespolcot sszetrt. Az pletben tartzkod takartnők nagyon megijedtek, s az odarkező igazgat is, s első reaglsknt hamarjban megjavttattk a mennyezetet, hogy az oktats folyamatos lehessen. Kzben az ptkezsi vllalat elvgzett egy felmrst, mely szerint az iskola ngy tantermnek mennyezete kritikus, t viszont nagyon rossz llapotban van. Ekkor az igazgat a kzsg polgrmesterhez fordult segtsgrt, s kzben az iskolaszket is tjkoztatta a helyzetről. Sajnos december vgig, de a tli sznidőben sem trtnt semmi, gy janur 14-re ismt sszehvta az iskolaszk lst, melyen az intzmny bezrst javasolta. Az iskolaszk ezt nem fogadta el, hanem egy kompromisszumos megoldsra kerlt sor. Miutn az iskolaszk elnke, Breznyk Jnos, az intzmny dolgozival tzetesen tvizsglta a krdses felleteket, gy tlte meg, hogy hrom szaktantermet, a kpzőművszet, a zene s a biolgia termet -- ez utbbiban egybknt mr vekkel ezelőtt ppen a tanr srlt meg komolyabban a vakolat-hullsban --lezrnak a tovbbiakig a dikok elől. Az iskolaszk elnke krsnkre elmondta, hogy valjban egy ptszeti hibrl van sz, az elregeds folyamn a hidroszkpikus tulajdonsgokkal rendelkező vakolat magba szvja a nedvessget, s amikor az nslya nagyobb lesz, mint az sszetart erő, akkor levlik a mennyezetről. Hogy mikor, hol s mekkora lesz a kvetkező zuhans, nem lehet tudni.

-Kisebb-nagyobb vakolatpotyogsok vek ta előfordulnak az iskolban, a valsznűsgszmts azonban ilyen esetben megengedhetetlen -- mondja az igazgat. -- A kialakult helyzet miatt a pacsri dikok kt vltsban knytelenek iskolba jrni, ami viszont igen megnveli a fűts kltsgeit.

Nmeth Tibor egybknt gondosan őrizgeti a november ta hzd gy dokumentumait, hiszen a felelőssg terht egyelőre csak ő viseli.

- Az plet a kzsg tulajdona, a rendes karbantarts a kzsg feladata, de a gyerekek a mieink. Biztonsgukrt n felelek. Iskolnk nem zik be, rendezett a vizesgc, a fűtssel sincs nagyobb gond. A nyron egyik tantermnkben kzsgi segtsggel feljtottuk a padlt, multimedilis tantermet ltestettnk. A mennyezet llapota azonban , gy rzem, gyors s hatrozott lpseket kvetelne, s mindenekelőtt egy komoly szakrtői kivizsglst, hivatalos llsfoglalst a tantermek llapotrl.

 

A BAJSAI ESET

rteslseink szerint az utbbi hnapokban a bajsai iskolban is trtnt hasonl eset, ők a folyosn drthlt voltak knytelenek kifeszteni, hogy csak egszen apr darabok hullhassanak a dikok nyakba. Preradović Radivoj igazgat rtl telefonon rdeklődtnk a helyzetről:

- Iskolnkban komoly ptkezs folyik, remnyeink szerint 2-3 hnapon bell hrom j tanteremmel bővl intzmnynk. Az őszi nagy esőzsek idejn, amikor az j szrnyon mg nem volt tetőszerkezet, hullani kezdett a rgi szrny folyosjn a vakolat, nhol 5 cm vastagsg volt a malter. A balesetek elhrtsa vgett sűrű drthlt fesztettnk ki az első flv vgig a folyos mennyezetre. Mestereink azta helyrehoztk a 2-3 ngyzetmternyi terletet. Remljk, a tantermeinkben lthat hajszlrepedsek nem ilyen jellegűek. A szakrtői felmrs mindenkppen jl jn, nlunk egybknt az ablakok llapota is lehangol. Szellőztetni egyltaln nem kell, a fggnyk a legkisebb lgmozgst is jelzik...

 

A LEGJABB FEJLEMNYEK

A topolyai kzsgi tancs a hten megtartott lsn bizottsgot nevezett ki a kzsgben tallhat 13 tanintzmny llapotnak kivizsglsra, melyet kt hten bell elvgez s előre meghatrozott pontrendszer szerint hatrozza meg a prioritsokat. A ngytag bizottsg cstrtkn dlelőtt Pacsron jrt, vizsgldsainak eredmnyt, illetve javaslatait a jvő ht elejn terjeszti az illetkes kzsgi szervek el.

HERCEG Elizabetta

Faritkasgok s műanyag dinoszaurusz

Az adai Adica dlőkzpontban mr a nyri idnyre kszlnek Tth Jnos uszodaigazgat mjusi nyugdjaztatsra kszlődik, de ekzben jabb tervek megvalstsn tri a fejt


Csincsik Zsolt
Tth Jnos

Azt hinn az ember, hogy a nyr elmltval res, kihalt az uszoda. Valjban nagy a nyzsgs az Adicn, az ott dolgozk szmra csak ilyenkor kezdődik a munka java: a terep rendezse s a kisebb-nagyobb javtsok elvgzse, a pzsit, a virggysok feljtsa s a facsemetk teleptse. Szűkebb s tgabb ptrinkban medenciről s parkerdejnek szpsgről, valamint rendezettsgről mltn hres az adai uszoda. Tth Jnos, a vllalat igazgatja elmondta, hogy a kitart s tervszerű munknak ksznhetően az uszoda krli parkerdő napjainkra arbortum jelleget lt. Az ősz folyamn jabb facsemetket teleptettek az dlőkzpont terletn:

- A nyri idny befejezse utn teljes lendlettel lttunk munkhoz: minden alkalmazott a fstsi program vgrehajtsn dolgozott. Ugyanis a nyr folyamn sikerlt olyan lelkes adai s vidki embereket tallnom, akik vllaltk, hogy pnzelik a krnyknkn nvnyritkasgnak szmt facsemetk vsrlst. A vllalat fnnllsa ta előszr sikerlt doncis szerződsekkel 120 000 dinrt sszegyűjteni fateleptsre s a virggysok feljtsra. A facsemetket Magyarorszg legnagyobb faiskoljban, Szombathelyen vsroltuk meg, mivel ezeket a nvnyeket Szerbiban nem termesztik. Ezek a fafajtk gesztenye-, galagonya-, juhar- s bkk-flk a Krpt-medencben honosak, de krnyknkn ritkasgnak szmtanak. A mlt v november 5-n megkaptam a mezőgazdasgi minisztrium engedlyt a 15 fa behozatalra. Kt htre r meg is rkeztek a fk, melyek msnapra mr fldbe kerltek az olimpiai medence keleti oldaln. Előre elksztettk a terepet, mivel ezek a fk 5-6 mter magasak, egyes egyedek trzsnek kerlete elri a 15-20 centimtert, s 300 kilgrammos fldlabdval rkeztek. A 8,5 tonns tehergpkocsirl is villstargoncval szedtk le őket, majd gy szlltottuk el kistraktorral a telepts helysznre. A telepts előksztsnl nagy mennyisgű homokot, humuszt s fldet mozgattunk meg, ebben az időszakban gy nzett ki az uszoda, mint egy ptkezsi terlet nyilatkozta Tth Jnos

 

NJELLT SZPONZOROK

Az igazgat elmondta, hogy a fatelepts alkalmval szponzori tmogatssal feljtottk a nyugdjas medence dli oldaln tallhat virggysokat:

- A hsz mter hossz s hrom s fl mter szles gyst ngy szektorra osztottuk, melyekbe 32 klnbző fajta rkzld dszcserjt ltetnk. Az idny kezdetre ezeket az gysokat 40-50 centi magas dszkertssel bekertjk. A virggysok feljtst kztiszteletnek rvendő helybeli s vidki magnszemlyek s cgek vllaltk fel, tbbek kztt Sterbik rpd vlogatott kzilabdakapus, Kerekes Zsombor labdarg.

- A kzeljvőben elkszl az jonnan kialaktott zldterlet nvnytani trkpe, amelyet egy jl lthat helyen fellltunk. A nvny megnevezst tartalmaz jellő tblkon pedig a fateleptst s a virggysok feljtst tmogat dontorok nevt is feltntetjk. Tbben kzlk jeleztk, hogy szeretnk, ha az ltaluk megvsrolt nvny jellő tbljra felkerlhetne egy-egy versidzet. Ennek n semmilyen akadlyt sem ltom, sőt tmogatom.

Tth Jnos hozzfűzte, hogy a tmogatk a szponzori szerződsek rvn megvsroltk a nvnyeket, a vllalat pedig ezek gondjt viseli, gy mindenki jl jr.

 

A DINOSZAURUSZ S A SZECSUNI ŐSFENYŐ

A tavaszra nyugdjba vonul igazgat mindig valamilyen ltvnyossg megptsn spekull, most ppen egy műanyagbl kszlt dinoszauruszt szeretne fellltatni az uszoda bejratnl:

- Kt vvel ezelőtt a mdiban felkrtem a vilgban sztszrdott polgrtrsaimat, hogy akinek mdjban ll, hozzanak klnleges facsemetket az Adicra. Az első ajndkoz, az adai szrmazs, de Szegeden lő Mikls Ferenc volt, aki előbb magyal nevű rkzldet, majd tavaly novemberben egy szecsuni ősfenyőt hozott a vllalatnak. Ezt a facsemett egy szegedi szakostott ruhzban vette. A szecsuni ősfenyő Knban őshonos lombhullat fafajta, s akr 30 mteresre is megnőhet. rdekessge, hogy levele egykor a dinoszauruszok tpllka volt. Ez adta azt tletet, hogy a bejratnl elltetett ősfenyő mell felllthatnnk egy műanyagbl ksztett 5-6 mter hossz nvnyevő műanyag dinoszauruszt. Ezt szeretnm megvalstani nyugdjba vonulsomig, hiszen a ltogatknak, elsősorban a gyerekeknek rdekes ltvnyossg lenne, az uszodnak pedig j reklm kzlte Tth Jnos

 

NYUGDJBA VONUL AZ IGAZGAT

-Ht ve vagyok a vllalat igazgatja. Nyugdjba szeretnk vonulni mjus 1-jtől, ugyanis akkor tltm be a 63. letvemet. Elg volt, majd negyven vet dolgoztam vezetői poszton lland bizonytalansgban. Az Adica vllalatnl is egsz nyron bizonytalansg uralkodik az időjrs miatt. A mlt v az uszoda szmra időjrsi szempontbl nagyon rosszul alakult, a mjus 22-ei nyitstl a szeptember 6-ai zrsig, a 15 htvge alatt a rossz idő miatt 8 alkalommal vendg sem volt. A j marketingnek ksznhetően mgis sikeresen zrtuk az vet s mjusig a dolgozk fizetse is biztostva van.

- Hallottam, hogy sok njellt van a megresedő igazgati szkre. Előszr is az igazgatbizottsg nyilvnos plyzatot r, melyen csak főiskolai s egyetemi vgzettsgű szemlyek vehetnek rszt. Vgl az nkormnyzat dnt az j igazgat szemlyről. n mindenesetre olyan utdot szeretnk, aki szvvel- llekkel vgzi a munkjt, mivel itt nem a pnz a lnyeg.

CSINCSIK Zsolt

A MAGYAR SZ TERJESZTSE

A Csaldban marad



Egy valamikori jsgosbd, melyen mg a Magyar Sz felirat olvashat

A Magyar Sz olvasinak tbbsge bizonyra rtetlenl ll az jsg terjesztse krl kialakult bonyodalmakat szemllve. Az elmlt hetekben taln nehezen vagy egyltaln nem jutott hozz a laphoz, szenvedő alanya volt annak a hbor-nak, ami a Magyar Sz Lapkiad Kft. s a tampa Commerce nevű terjesztővllalat kztt folyt, s klnbző sajtreaglsok formjban folyik tovbbra is. A felek egymst vdoljk a problmk előidzsvel, s ha egy-egy mondatban kellene megfogalmazni, mi okozta a laphinyt a piacon, ez a kvetkezőkppen hangozhatna: a lapkiad szerint a tampa egyoldalan felmondta a terjesztsről kttt szerződst, a terjesztővllalat szerint pedig a Magyar Sz korltozta szmukra a megrendelhető lapmennyisget. Mindkt llts igaz. De mirt az egyik, s mirt a msik? Hogy a vlaszok fellelse ne legyen annyira egyszerű, a perlekedsnek van egy harmadik szereplője is: a Forum Terjeszts Rt., mely hossz ideig szerződses viszonyban volt mindkt fllel. Ha valaki alaposan krljrja ezt a trtnetet, lpten-nyomon ksztetst rez arra, hogy prkapcsolatos hasonlatokban gondolkodjon: a menyasszony az oltr előtt meggondolja magt; a leny megcsalja jegyest; az jrakttt hzassgban is folytatdik a civakods; a frj kidobja felesgt, mire az aps elgttelt vesz vejn A kzelmlt trtnseinek megrtshez mintegy msfl vtizedre kell visszatekinteni.

A Magyar Sz Kft. jogelődjt, a Forum-hzat 1989-ben mg trsultmunka-szervezetek (TMASZ-ok) alkottk, s ezek kzl egyesek a trvny adta lehetősgek szerint 89 s 91 kztt kivltak. Ilyen mdon vlt nll jogi szemlly a Forum Terjeszts is, mely tbbek kztt a mintegy 150 kioszkot is magval vitte az addig kzs vagyonbl. Ettől a pillanattl kezdve a cg maradk rsze nem rendelkezett kzvetlenl sem a kioszkhlzattal, sem pedig a napilap terjesztse feletti kzvetlen felgyelettel, amit szerződses alapon tovbbra is a Forum Terjeszts intzett. A 90-es vekben rszvnytrsasgg alakult Forum Terjeszts a bombzsok vben nehz anyagi helyzetbe kerlt, ezrt 1999. december 27-n tves brleti szerződst kttt a belgrdi tampa Commerce-cel.

A 2001 decemberben a Tartomnyi Kpviselőhz mint alapt elfogadta a Forum-hz tszervezsre vonatkoz hatrozatot, aminek rtelmben megalakulhatott ennek jogutdja, a Magyar Sz Kzvllalat (tavalytl kft.). Ekkor vetődtt fel annak lehetősge is, hogy a Forum Terjeszts Rt. integrldjon ebbe az tszervezssel megalakul cgbe. A csatlakozsi szndkot 2001 decemberben az rt. kzgyűlse is megerőstette, majd a klnbző jogi s gyakorlati nehzsgek lekzdse utn 2003 tavaszn tnylegesen is beindulhatott a folyamat a kt cg tőkjnek felbecslsvel, hogy vgl 2003. december 16-n sor kerljn a csatlakozsi szerződs alrsra. Ebben a Magyar Sz ktelezettsget vllalt arra, hogy a Forum Terjeszts Rt. 173 dolgozjnak munkahelyet s meglhetst szavatol, valamint garantlja a rszvnyesek tulajdonrszesedsnek megőrzst. A szerződs azonban csak akkor lpett volna letbe, ha ezt a szerb kormny s a Forum Terjeszts Rt. kzgyűlse is jvhagyja. A kormnyjvhagys megszletett (szűk egy vvel ksőbb, 2004. szeptember 7-n megjelent a Hivatalos Lapban), a kzgyűls azonban nem.

 

BRBŐL BRBE

A szerződs alrsa előtti időszakban Hemm Jnos, a Forum Terjeszts Rt. igazgatja tbb alkalommal is rszt vett a Magyar Sz igazgatbizottsgnak lsein. Ezeken a gyűlseken kt opci nyert tmogatst a terjeszts rt. sorst illetően. Az egyik szerint az rt. dolgozi vehettk volna brbe s műkdtethettk volna, a msik szerint helyi terjesztő cgeknek adtk volna brbe a kiskereskedelmi hlzat egy-egy rszt, ktelezve őket az ott dolgozk tovbbi foglalkoztatsra.

A Magyar Sz igazgatbizottsga mindkt opcit relis lehetősgknt kezelte, sőt maga Hemm Jnos volt az, aki a harmadik flnek trtnő brbeads tlett felvetette mondja Mihk Rudolf, a Magyar Sz Lapkiad Kft. megbzott igazgatja.

Az igazgatk ltal alrt csatlakozsi szerződs jvhagysnak krdse a Forum rszvnyeseinek 2004. mrcius 26-i kzgyűlsn szerepelt napirenden, s az lsen rszt vett Mihk Rudolf is. Az ls jegyzőknyvben a kvetkező olvashat: Mihk Rudolf igazgat felszlalsban tjkoztatta a jelenlevőket a kzs vllalat jvőjre vonatkoz tervekről, melyek lnyege az, hogy a Magyar Sz Kzvllalat a Forum Terjeszts kiskereskedelmi hlzatt ismt brbe adn. Egyik rszvnyes krdsre, miszerint ez azt jelenti-e, hogy a dolgozk nem fognak az j, kzs vllalat kereteiben dolgozni, az igazgat azt vlaszolta: remli, hogy egyetlen napig sem lesznek a Magyar Sz dolgozi, mert tervben van a kiskereskedelmi hlzat jbli brbe adsa.

A jegyzőknyvek termszetesen nem szoktak kitrni minden rszletre, ami egy-egy lsen elhangzik. Legjobb emlkezetem szerint azonban mindkt opcira kitrtem, de ez a lnyegen nem vltoztat, hiszen mindkt opci a brlsről szl s arrl, hogy a kioszkhlzatot nem a Magyar Sz fogja műkdtetni, kvetkezskppen a dolgozk sem a Magyar Sznl lesznek munkaviszonyban. Hemm tudott erről, s egyet is rtett ezzel, ezt az IB-lsen megerőstette, ezrt okozott meglepetst, hogy a kisrszvnyesek tőlem hallottk mindezt előszr mondja Mihk.

A kzgyűls vgl nem hozott elfogad, de elutast hatrozatot sem, hanem elodzta a kvetkező kzgyűlsig, melyre 2004. oktber 20-n mintegy msfl hnappal a szerb kormny hivatalos jvhagysa utn kerlt sor. A Forum Terjeszts rszvnyeseinek kzgyűlse ekkor elutastotta a csatlakozst.

 

PLFORDULS, VAGY ERKLCSI DILEMMA

A Forum Terjeszts Rt. tulajdonjogilag kt rszre tagoldik. A rszvnyek kevesebb mint 40%-a tbb szz kisrszvnyes kztt oszlik meg, tbb mint 60%-a pedig trsadalmi tulajdonban van (ezrt volt szksg a kormny beleegyezsre a csatlakozs krdsben). Az llami rszvnycsomaggal a cgkzpontban dolgoz hrom ember rendelkezik, akik egyben kisrszvnyesek is, akrcsak Hemm, teht az erőviszonyok alapjn ez a ngy szemly a kisrszvnyesek tmogatsa nlkl is meghozhatta volna az integrcirl szl vgső dntst, hiszen ők voltak azok, akik mindvgig rszt vettek a Magyar Szval val egyeztetsben, s helyeseltk az integrcit.

Hemm Jnos is a csatlakozs elutastsra szavazott az oktberi kzgyűlsen, s ezt a msik fl plfordulsknt rtkelte. Hemm ezt mskpp ltja:

A rszvnyesek, voltak vagy szzan, egyntetűen szavaztak a csatlakozs ellen. Hogy szavazzak ilyen helyzetben n? Dntsek gy, hogy mrpedig ti oda fogtok menni, ahov n akarom, s n azt akarom, hogy menjetek a Magyar Szba? Mondtam volna a kollgimnak, hogy menjenek oda, ahov nem akarnak? n mr nem mentem volna a Magyar Szba, gy volt a megegyezs szerint is, hiszen nyugdj előtt llok.

Hemm szerint Mihknak a mrciusi kzgyűlsen mondott beszde a rszvnyesek lzadshoz s elgedetlensghez vezetett. Megtudvn, hogy a Magyar Sz rszről vissza lettek utastva, s nem tudvn, lesz-e munkjuk, ki lesz a munkaadjuk a (tampa Commerce-cel kttt) szerződs lejrta utn, indtvnyoztk, hogy srgősen kezdődjenek trgyalsok az addigi zleti partnerrel, mert nem kvnnak bizonytalansgban lni rja Hemm a Magyar Sz igazgatjnak cmzett oktber 10-i levelben.

Hemm elismerte, hogy tudott az integrcit kvető brbeadsi szndkrl, de arrl korbban nem olyan formban esett sz, mint ahogy Mihk azt a mrciusi kzgyűlsen előadta:

Mihkkal korbban erről a dologrl nem gy beszltnk, hanem gy, hogy majd megprbljuk a mi dolgozinknak, kirendeltsgvezetőinknek flknlni, hogy vegyk t kisebb rgik szerint a műkdtetst, s a mi embereink irnytsval folytatdhatna a tovbbi munka. Egy ilyen opcit valsznűleg nem vagyok biztos benne elfogadtak volna a rszvnyesek. Mihk azonban nem erről beszlt, amiről mi előzőleg beszltnk, hanem azt mondta, hogy ki lesznek adva brbe, s ksz. Arrl egyltaln nem szlt, hogy hova s kinek.

Folytatsa htfői szmunkban

PRESSBURGER Csaba

jabb fljelents

Czak Gbor ismt a Legfőbb gyszsghez fordult

Nem hagyja magt Czak Gbor budapesti r. Lapunk olvasi előtt ismert, hogy december 3-n bűnvdi fljelentst tett a magyarorszgi Legfőbb gyszsgen ismeretlen tettes ellen. lltsa szerint ugyanis a december 5-i npszavazst megelőző agitciban amely szavazson Magyarorszg vlaszti joggal rendelkező polgrainak arrl kellett dntenik, hogy a Magyar Orszggyűls alkosson trvnyt a hatron tli magyarok kettős llampolgrsgrl ismeretlen tettes hazug s hamis adatokkal manipullva arra buzdtotta a szavazkat, hogy szavazzanak a trvnyalkots ellen, s ekzben lelki srelmet okozott a magyarsgnak. Arrl mr tjkoztattuk olvasinkat, hogy a fljelentst a legfőbb gyszsg tovbbkldte a fővrosi gyszsgnek, az pedig a II. s III. kerleti gyszsgnek. A tovbbi fejlemnyt megrtjk Czak Gbor jabb fljelentsből, amelynek az elejt itt ismertetjk a Magyar Sz olvasival.

Matuska Mrton

 

Tisztelt Legfőbb gyszsg!

2004. december 13. napjn kelt, Ismeretlen Tettes ellen kzrdekű adattal visszals s ms bűncselekmny gyanja miatt tett feljelentsemet a Budapesti II. s III. kerleti gyszsg B.92/2005/1. szm hatrozatval bűncselekmny hinyra hivatkozva elutastotta.

Az eljr gyszsg valsgos tnybeli elővizsglat nlkl, a bűncselekmny nyilvnval hinyra alapozta hatrozatt. Figyelmen kvl hagyva, hogy kzvdra ldzendő bűncselekmnyek esetn a feljelentsben foglaltak tartalmi vizsglata az gyszsg alkotmnyos ktelessgből fakad hivatali feladata.

Az eljrsi lehetősgek rdemi rvnyeslse rdekben ezrt nem a panaszttelhez val jogommal lek, hanem lnyegben vltozatlan tnybeli alapon a bntetőeljrsrl szl 1998. vi XIX. trvny (Be.) 171. -nak (1) bekezdse rtelmben Ismeretlen Tettes ellen bűncselekmny gyanja miatt

fljelentst teszek.

Teszem ezt annak remnyben is, hogy a korbban feljelents elutastssal befejezett gyre hivatkozssal nem lehet ebből az okbl a feljelentst elutastani. (v.: Bntetőeljrs jog, Kommentr HVG-ORAC 2004. 511.o.)

Egy nemzet szmra egyrtelműen a nemzethez val tartozs tudata s az egyttműkds, a klcsns segts gyakorlata a legfontosabb. Npnk trianoni srelme kzismert. Ezt tetzte Rkosik bűns np propagandja, az tvenhatos forradalom leverse s azt kvető vres megtorls. A nemzet srelmeinek orvoslsra az elmlt szocialista rendszerben semmilyen intzkeds nem trtnt. A hivatalos llspont szerint a szocializmus fejlődse a nemzetisgi krdseket kztk a klhoni magyarok elnyomst, ldzst, sanyargatst, sőt irtst (44-es titi magyar holokauszt a Dlvidken, Szrazajta stb. Erdlyben) automatikusan megoldja. Az utdllamok s a magyar szocialista kormnyok sszejtszsa miatt ktszeresen nehz krlmnyek ellenre szmos magyar ember szorgalmasan ptgette a kapcsolatot az elszaktott nemzettestek kztt. Mostanig a magyar emberben nem merlt fl, hogy ne volna testvre a tbbi magyarnak. A maga nemzetnek a hatrokon tvelő egysge minden civilizlt orszg lakja szmra magtl rtetődő. gy volt ez termszetes szmunkra is s egyetrtett velnk a cigny, a svb, a szerb, az rmny s a tbbi kisebbsgi polgrtrsunk zme is.

A kettős llampolgrsggal kapcsolatos, 2004. december 5-n lezajlott npszavazs brmi volt is az oka s a mdja alkalmat adott volna a magyarsg kulturlis, szellemi egyestsre, erklcsi s gazdasgi egyttműkdsnek erőstsre; mgpedig az eurpai politikai normk betartsa mellett, a hatrok megsrtse nlkl. A kettős llampolgrsg intzmnye szervesen belesimul az Uni jogrendjbe. Sok milli klfldi llampolgra van rorszgnak, Olaszorszgnak, Spanyolorszgnak stb. [v.: 5/2004. (III.2.) AB hatrozat III/3.]

Ismeretlen Tettes azonban kampnyt indtott a nemzeti egysg ellen.

Ismeretlen Tettes sok szzmilli forintot kzpnzt? fordtott arra, hogy rgalmakat terjesszen a lakossg kztt: azt a hiedelmet keltve, hogy eredmnyes referendum esetn veszlyben kerl az itthoniak munkahelye, szocilis elltsa, nyugdja stb.

A.

1. Ismeretlen Tettes azt tette kzz, hogy a npszavazs utn, egy ven bell akr mind a 800 000 magyarigazolvnnyal rendelkező tteleplhet Magyarorszgra. Holott a referendum nem a kettős llampolgrsg megadsrl szlt, hanem eredmnyessge esetn csupn egy ilyen tartalm trvny megalkotsra ktelezte volna az orszggyűlst. (E trvny ktharmados jellege miatt hossz hnapok, esetleg vek mlva kszlt volna el.)

A 800 000 esetleges tteleplő kz csalrd mdon beleszmolta a tbb szzezres szlovkiai s szlovniai magyarsgot (ahonnan az unis csatlakozs ta senki sem kltztt t, noha megtehette volna).

Az esetleges tteleplő asszonyokat egyszerre szmtotta nyugdjjogosultnak s anyai tmogats vromnyosnak.

Ismeretlen Tettes azt tette kzz,

hogy az tteleplők kizrlag terhet jelentenek Magyarorszgnak; csrn jnnek t, sem javakat, sem munkaerőt, sem szellemi, kapcsolati tőkt, sem pnzt nem hoznak, de mg a sok millirdra rg tlevlilletket is elsinkfljk;

hogy a klnfle szocilis tmogatsok automatikusan megilletik a klfldn lő llampolgrokat;

hogy a klhoni lakos llampolgrok Magyarorszgon szavazati joggal rendelkeznek;

hogy Magyarorszg s Romnia kztt a kettős llampolgrsg tilos (s ennek kapcsn egy rg flmondott egyezmnyt dobott a kztudatba).

Ismeretlen Tettes elhallgatta,

hogy Romninak tbb szzezer kettős llampolgra van elsősorban a Moldovai Kztrsasgban, sőt magyar polgrok is lehetnek romn llampolgrok;

hogy az EU-ban ltalnos biztostsi elvnek megfelelően a nyugdjat ki-ki attl az orszgtl annak biztostjtl kapja, ahol a jogosultsgt szerezte (az ennek megfelelő egyezmny az EU-ba trekvő Romnival mr elkszlt, hamarosan megtrtnik. Ukrajnval is folynak a trgyalsok, a nem EU-tag szomszdok kzl a Szerbibl tteleplők nyugdjt Szerbia fizeti);

(Kvetkezik egy szakszerű, pldkkal szemlltetett jogi indokls. Ebből egy legkzelebbi szmunkbl fogunk kzlni ismertetőt. A szerk.)

Krem a fljelentsemben foglaltak rdemi kivizsglst.

Budapest, 2005. janur 21.

Tisztelettel:

Czak Gbor

1038. Budapest, Templom u. 38.

T:2434842

Email: czakogcs@axelero.hu

Vetlkedjen a Hall, TV!-ben

Ismerkedjnk meg s bartkozzunk azokkal is, akikre szavaztunk, akik szrakoztatnak bennnket, akiknek alkotsait olvassuk, hallgatjuk, nzzk ll az jvidki Televzi felhvsban. Mrciustl ugyanis a Hall, TV! rezze magt otthon! cmmel j rovatot indt, melyben a nzők (vajdasgi magyar csaldok) ltnak vendgl egy napra politikusokat, sznművszeket rkat, kpzőművszeket

Az rezze magt otthon! cmű j rovatban, mely 8 adson t tart (mrciustl oktberig) a vendgek megismerkednek a hziakkal, elbeszlgetnek velk, rszt vesznek a hzi s a hz krli munkban (takarts, porszvzs, főzs, udvarsprgets, heltakarts-hhnys, istllban aljazs, fejs, gymlcsszret, vagy ami pp az idnyhez, krnyezethez tartozik). Akik laksban lnek, a krnyezetket, annak pozitv s rnyoldalait mutatjk be a vendgnek. Azzal, hogy az egyenknt 20 perces rszekből ll riportsorozatnak vetlkedőjellege is lesz. Annak rszei: Ismerkedő beszlgets (mi rdekli leginkbb a hziakat a vendgről s fordtva), mire tantan meg a hzigazda a vendget s mire a vendg a vendgltt, mit adna travalul (szban) a hzigazda j ismerősnek, s milyen tanccsal bcszna a vendg.

Ahogy Buda Hajnalka a Hall, TV! szerkesztőnője elmondta, a csaldokhoz ltogat vendgek neve mg egyelőre titok, azok nvsort is a Hall, TV! műsorban hozzk majd nyilvnossgra. A vendgek rszre ez egy egsz napos kirnduls lesz, mely alkalmval sok jat is megtanulhatnak, tapasztalhatnak. A szponzorok pedig ahhoz segtenek majd hozz, hogy vendgltikhoz, ahogy illik, ajndkot is vigyenek. A rovatban a vajdasgi csaldok vendgszeretetről szeretnnk tanbizonysgot adni, a lelemnyessgkről, vagy ha ppen falusi krnyezetben kszl majd a műsor, arrl, hogy itt Vajdasgban is van vevő a falusi turizmusra. Horvth Mihly rendező szmra is ez a rovat nagy kihvs lesz. A stbnak httrben kell maradnia, valjban nem is kellene, tudomsul vennik a hzigazdknak. Azt kell elrni, hogy ne pzoljanak a szereplők, minl termszetesebben hassanak, mikzben mindent rgzteni kell. Klnsen a vratlan szitucikat. Ehhez persze szemfles operatőr kell, s mindig rsen lenni. Kt kamerval szeretnnek dolgozni, de ez mg egyelőre nyitott krds, sajnos nagyon gyatra a televzi műszaki llomnya, msrszt kevs kamerjuk van. Pedig a film a filmezsről is egy nagyon rdekes rszlet lenne mondta a rendező. De azrt, ha ms nem, sajt erőből, valamilyen mdon megoldjk majd ezt a rszt is a munknak. Hogy a vgeredmny pergő, rdekes s izgalmas műsor legyen, szrakoztat, eszttikai szempontbl is lmnyszerű.

Azok a csaldok, melyek rdekeltek 2005. janur 31-ig nevezhetnek be. A benevezsek alkalmval rszletes ismertetőt vrnak a csaldrl, a lakhelyről, arrl, mi mindennel foglakozhatna a vendg egy napos ott-tartzkodsa alatt, hogyan rezhetn magt otthon a vendgltknl. Az tleteket is szvesen fogadjk. Az elrhetősg (cm, telefonszm) feltntetsről sem feledkezzenek meg.

A benevezseket az albbi cmre kldjk: Hall, TV! jvidki Televzi,

rezze magt otthon benevezs, Sutjeska 1., 21 000 Novi Sad. A rsztvevők selejtezőjt a szerkesztősgi zsűri ejti meg (Rencsr Tivadar felelős szerkesztő, Bgyi Renta, Vojvodity gnes s Blizs Istvn), majd a szűkebb vlogatsba kerltek kzl sorsoljk ki a februri műsorban a rsztvevőket.

A forgats meghirdetsre s a szponzorok bemutatsra a februri adsban kerl sor. Eredmnyhirdets pedig a Hall, TV! novemberi adsban vrhat. A nzők szavazatai alapjn vlasztjk meg a Legkedvesebb vendget s a Legjobb hzigazdt. A legtbb szavazatot kapott csaldot nyaralssal jutalmazzk. A levelek bekldői is nyeremnyre szmthatnak, mert egy tvkszlk a főnyeremny, de vigaszdjakrl is gondoskodnak.

sz

 

Gyermeklelkek tkrben

A Studio Bravo killtsa Belgrdban



Studio Brav-sok a Vast gyermekszemmel killtson


Grubanov Ramna a műhelyesek vlogatott munki előtt

A szabadkai Studio Bravo Kpzőművszeti Műhely kis alkotinak munkibl nylt nemrgiben killts a Belgrdi Művelődsi Gyermekkzpontban. Lapunk rendszeres olvasi szmra mr nem ismeretlen műhely. A Szagmajszter csald tmogatsval 2002 februrjban kezdte el tevkenysgt, s Grubanov Martinek Emlia odaad s szakszerű mentori felgyelete alatt mra mr mintegy negyven tagot szmll. Az 514 ves alkotk a ktetlen bartkozsok s tallkozsok mellett hetente kt iskolart tltenek kzs műhelyszerű munkval, amikor nemcsak ismerkednek s ksrleteznek, de eredmnyesen alkalmazzk is a legklnflbb kpzőművszeti technikkat. A műhely tagjainak szmos munkjt a Ht Nap s lapunk Napsugr rovata, valamint ms jsgok is megjelentetik folyamatosan. Emellett a kis alkotk munkikkal szmos hazai s nemzetkzi rajzplyzaton szereztek elismerseket, djakat, okleveleket, klndjakat, rmeket, plaketteket. Felsorolni is sok lenne a haznkban elrt rdemeiket, melyeket vente szinte megduplznak, s mellettk vről vre szaporodnak a klfldn szerzett djak, rmek s jutalomkirndulsok. A teljessg ignye nlkl most csak a szlovkiai, ukrajnai, portugliai, lengyelorszgi, magyarorszgi, macedniai, irni s indiai okleveleiket, bronz-, ezst- s aranyrmeiket, valamint klndjaikat tehetnnk mg hozz. A sikereket halmoz kis csoport lelkes tantjra s mentorra mr az egyedlll műhely megalaptst megelőzően felfigyelhetett a kzvlemny, hisz Grubanov Martinek Emlia a szabadkai Szchenyi Istvn, majd az gyszintn szabadkai Jovan Jovanović Zmaj iskola tantnőjeknt a műhelyhez nem tartoz dikjait is eredmnyes munkra serkentette, akik szintn szmos oklevllel, remmel regbthettk iskoljuk hrnevt. Emlit az oktati-nevelői munka tern elrt eredmnyeirt kivteles elismersknt a 2002/2003-as tanvben dr. Đorđe Natoević Djban rszestettk, tavaly pedig a Vajdasgi Gyermek s Ifjsgi Kpzőművszeti Kzpont megalaptsnak 50. vforduljn rszestettk dszoklevlben nzetlen, kitart munkjrt.

A Studio Bravo Kpzőművszeti Műhely tagjainak alkotsait eddig tbb nll trlaton is megismerhettk az rdeklődők. A magyar kltszet napja alkalmbl 2003-ban szerveztek tematikus killtst munkikbl a szabadkai Vrosi Knyvtrban. Tavaly prilisban pedig a Szabadkai Galriban volt nll trlata a műhelynek.

Idn, janur 5-n a Belgrdi Művelődsi Gyermekkzpontban nylt killtsuk, amelyet janur 21-ig tekinthettek meg az rdeklődők. A trlat a műhely 40 tagjnak 88 alkotsbl ll. Kedves olvasinkat most e killts megnyitjra kalauzoljuk most el, ahol a szervezők tartalmas programmal vrtk a gyermekeket.

A kis alkotk kzl 33-an utaztak el a megnyitra, s első tjuk a Vasti Mzeumba vezetett. Itt megtekintettk az intzmny ltal meghirdetett Vast gyermekszemmel cmű rajzplyzatra berkezett alkotsokbl sszelltott killtst, annl inkbb, hisz a műhelyesek kzl htnek a munkja ezen a killtson is szerepelt. Ezt kvetően az Afrikai Művszetek Mzeumban tekintettk meg az rdekessgeket, majd a fővros nevezetessgeinek krbejrsra szaktottak időt. A gyermekkzpontban nll killtsuk megnyitjra alkalomhoz illő versekkel s meldikkal kedveskedtek a ltogatknak. A trlatot Dek Ferenc nyitotta meg, aki a gyermeki lelkek titkaibl fakad őszinte vilgtkrzseket sztnző mozgatrugk elmletein tl a trlaton lthat, mersz mozdulatokkal alkotott kpek vilghoz is tmutatt adott a ltogatknak. Mert, mint mondta: a gyermekek szeme a legtisztbb tkr, hisz lelkk rtatlansgbl fakadan sztnsen s őszintn trjk elnk a benne visszatkrződő klvilgot. S Grubanov Martinek Emlia szakszerű mentori felgyelete mellett, a lelki tkrkn megtrő sznsklkon, fantzijuk teljes szabadsgval alkotott kpeikkel regbtik e tbbnemzetisgű művszetkedvelő szabadkai krnyezetben is ritka kezdemnyezsknt indul, de egyre nagyobb tekintlynek rvendő Studio Bravo Kpzőművszeti Műhelyt.

M. E.

Hazatrsi sztndj s tmogats

Dr. Drescher J. Attila, a Mrton ron Szakkollgium főigazgatjtl a hazatrsi tmogatssal kapcsolatos krdsnkre kldtt vlaszban egyebek kztt a kvetkező olvashat: a tanulmnyai vgeztvel a szlőfldjre hazatrő s ott munkba ll hatron tli sztndjas az alrt sztndjszerződse alapjn jogosult a hazatrsi sztndjra, valamint a hazatrsi tmogatsra. Az sztndjszerződs szerint a hazatrsi sztndj sszege a kpzs időtartama alatt havonta 3000 Ft., mely folyamatosan gyűlik az sztndjas letti szmljn. Az egyszeri hazatrsi tmogats sszege maximum 30 000 Ft. lehet a hazatrs, illetve a szlőfldn trtnő elhelyezkeds rdekben felmerlő eljrsi kltsgek (pl. diplomahonostsi dj, fordtsi kltsgek, vizsgadj stb.) jogcmn; ezeket a krelmezőnek a Mrton ron Szakkollgium nevre killtott szmlval kell igazolnia.

A hazatrsi sztndj ignybevtelhez szksges dokumentci: a Magyarorszgon szerzett diploma fnymsolata, a magyarorszgi tartzkodsi engedly lejrtt igazol dokumentum, nyilatkozat arrl, hogy a krelmező sem magyar llampolgrsggal, sem bevndorlsi engedllyel nem rendelkezik, valamint ezek megszerzsre irnyul krelme sincsen folyamatban, a szlőfldi munkavllalsrl szl nyilatkozat vagy okirat, bankszmlaszm.

A hazatrsi sztndjjal s tmogatssal kapcsolatos gyintzs adminisztratv lebonyoltst 2002 szeptembertől a Mrton ron Szakkollgium megbzsbl az Agora Irodahlzat vgzi. Az sztndj s/vagy tmogatsi ignyeket a fent emltett dokumentumokkal, valamint a mellkelt adatlap kitlttt s alrt pldnyval egytt legksőbb a diploma megszerzst kvető egy ven bell kell eljuttatni szemlyesen vagy postai ton a szlőfldjn illetkes Agora Irod(k)ba.

A hatron tli Agora-irodk a nekik megkldtt regionlis listk alapjn elektronikus ton rtestik ezen hallgatkat tanulmnyaik utni tovbbi lehetősgeikről, jelesl a hazatrsi sztndj, valamint a hazatrsi tmogats ignyelhetősgről, melynek termszetesen felttelei vannak /pl. valdi hazatrs, munkballs igazolsa, szakmai előzmnyek/, de ht jelentős mrtkű lehet a tmogats is, elvgzett szakkollgiumi flvszm fggvnyben, ll dr. Drescher Attila levelben. A szabadkai Agora Iroda cme: suagora@eunet.yu , Korz utca 10.

 

Tz v utn honostottk!

Nem gond tbb a gygyszerszdiplomk nosztrifiklsa Milyen kltsgtrtsre szmthat oklevl-honostskor az ifj szakember?



A hazatrsben is tmogatni kell a fiatalokat

Tz v utnajrs utn megolddott a magyarorszgi gygyszersz-diplomk honostsa. Virg Jnos nagyon odaad, agilis szlőknt 10 vig prblkozott azzal, hogy lenya Szegeden szerzett oklevelt ismerjk el mindenfle klnbzeti vizsga lettele nlkl. Belgrdban ezt kt klnbzeti vizsga lettelhez ktttk, egyiknl, a biokminl a laboratriumi gyakorlatot is le kellett volna hallgatni. Nem vilgos, mirt gondolja brki, hogy Szegeden silnyabban, felsznesebben oktatjk ezt a trgyat? A msik pedig egy tpllkozstudomnyi trgy tantrgy volt, amelyet hinyoltak a szegedi egyetem tantervből Belgrdban.

Virg r nhny ve a tartomnyi oktatsi titkrsghoz fordult, s azt a vlaszt kapta, hogy ha jvidken az Orvostudomnyi Karon a gygyszerszeti szak hallgati mr felsőbb vfolyamosok lesznek, teht a fakults rendelkezik megfelelő tantervvel, akkor nem lesz akadlya, hogy itt honosttassk magyarorszgi oklevelket a fiatal szakemberek. Mintegy 50-en vannak azok a vajdasgiak, akik az elmlt 10 vben Szegeden vgeztek, s kzlk csak 8-an ltek a belgrdi gygyszerszeti kar nyjtotta honostsi lehetősggel, s tettk le az előrt klnbzeti vizsgkat. Mint Virg r az rintettekkel, illetve szleikkel folytatott telefonbeszlgetsek alkalmval kidertette, tbben a gygyszersz-oklevl megszerzse utn szvesen visszajnnnek, ha nem lenne gond oklevelk honostsa, sőt az elhelyezkeds sem jelentene problmt, hisz szksg van az okleveles gygyszerszekre, illetve nhnyan magngygyszertrat nyitnnak olyan vajdasgi teleplseken, ahol nem műkdik magnpatika.

Ezek a fiatalok nem flnek a tanulstl, de rthető, hogy 6 vi magyarorszgi ott tartzkods utn visszakoznak, nem vllalkoznak arra, hogy szerb nyelven vizsgzzanak. Ez korntsem jelenti azt, hogy ha sikerlne diplomjukat honostani, nem tudnnak a szerb ajk vsrlkkal, pciensekkel ugyanolyan szakszerűen foglalkozni, mint a magyar ajkakkal magyarzta tavaly mrciusban az desapa. Akkor annak kapcsn beszlgettnk, hogy mivel gyakran olvashatunk, hallhatunk arrl, hogy szksg van minden magyar ajk szakemberre, az eltvozott magyar rtelmisgiek ptlsra , az rintett szlők egy rszvel egyetemben krte az illetkes titkrsgok, a Magyar Nemzeti Tancs s ms szervek, intzmnyek segtsgt, hogy jrjanak kzbe a zkkenőmentes honosts rdekben. Akkor mindssze Đorđe Đukićnak, a Tartomnyi Vgrehajt Tancs akkori elnknek tancsostl kapott levelet, amelyben tolmcsolja a tartomnyi oktatsi titkrsgnak a honostsra vonatkoz jogi előrsokra vonatkoz magyarzatt. Valamint vlaszolt a magyar oktatsi minisztrium főosztlyvezetője is.

Most Virg r ismt felkereste szerkesztősgnket, s beszmolt a j hrről: lnya egyetemi oklevelt az jvidki Egyetem Orvosi Karn egy az egyben, teht egyetlen klnbzeti vizsga nlkl, nagyon kszsgesen honostottk, mivel most vgez a gygyszersz szakos hallgatk első genercija. Sőt, Virg Jnos meghkkenve tapasztalta, hogy lnya mr a msodik, aki honosttatta diplomjt. A nosztrifikls 16 500 dinrba kerl, ami 200 eur, s mivel a hivatalos fordt 10 eurrt kr a diploma, a program oldalanknti fordtsrt, az egsz 300 eur krli sszegbe kerl. Hogy olcsbb legyen a fordts, ő a szerb nyelvre tltetett programokat szvesen tadja a hasonl cipőben jr szlőtrsaknak. Telefonszma: 024/712-135.

Megkrdeztk Stangl Krisztint, a szabadkai szkhelyű Agora iroda vezetőjt, hogy milyen tmogatsban rszeslhet a Magyarorszgrl visszatrő friss diploms. Azoknak, akik llami sztndjjal tanultak az anyaorszgban, a szerződs szerint jr a hazatrsi tmogats amely az egsz kpzs sorn kapott sztndj sszegnek bizonyos szzalka , ez egynektől fggően vltozik. Ehhez a diplomls utn egy ven bell be kell adni a krvnyt. A honosts tmogatsra 30 ezer forintot, krlbell 120 eurt kap az, aki az anyaorszgban sztndjasknt tanult. Az Agorhoz lehet beadni a krvnyt, amit havi rendszeressggel juttatnak el Budapestre. A mlt vben volt egy bizonyos lemarads, de az gretek szerint janurban kifizetik ezt az sszeget. A 2003-as s 2004-es vben 38 ignylst adtak be az Agora irodhoz, s utna a kifizets mdjrl a Mrton ron Szakkollgium kzvetlenl llapodik meg a krvnyezővel. Az Agora telefonszma: 024/670-270. Mint Stangl Krisztina elmondta: a 10-12 vvel ezelőtt diplomltak nem kaphatnak ilyen tmogatst, mert ez akkor mg nem volt az sztndjuk rsze.

Lapunkban nhny ve jelent meg az az adat, hogy krlbell 1000 jugoszlv llampolgrsg fiatal tanul nem sztndjasknt, hanem tandjfizetsesknt Magyarorszgon. Sajnos arrl nincsenek adataink, hogy hnyan trtek, trnnek vissza. Pedig nekik mg nagyobb szksgk lenne erre a tmogatsra, hisz jcskn kimertettk szleik anyagi lehetősgeit a klfldiekre rvnyes tandj fizetsvel. Tudomsunk szerint a vajdasgi rgibl gyakran felvetettk a fentiek szksgessgt a magyar oktatsi minisztrium illetkesei előtt.

S vannak az sztndjasok kztt is olyanok, akik szleinek a tanttats utn mr akr 100 eur kifizetse is komoly gondot jelent, mert időkzben pldul munkanlkliv vltak, stb. J lenne, ha a hazatrs mellett dnttt egyetlen fiatal honostsi eljrsa sem dőlne dugba anyagiak miatt, ha ezeknek az ifj szakembereknek lenne hova fordulniuk tmogatsrt, hisz nyilatkozatokban gyakran olvassuk, halljuk, hogy minden egyes visszatrő fiatal szakemberre szksg van.

MIHLYI Katalin

A szomszdok mentettk meg a kutyktl

t kutya tmadta meg az asszonyt Szabadkn A lakossg egyre trelmetlenebb


Tm Margarta
A harapsok mlyek s mg mindig fjnak

Tm Margarta
Eva Mikovic fjdalomdjat kvetel

gy tűnik, ha tetszik, ha nem, a kbor kutyk krli gondokat nagyon gyorsan meg kell oldani. A mg tavaly megbzott szabadkai Kztisztasgi Vllalatnak mg mindig nincsenek meg a felttelei ahhoz, hogy az utcn kborl kutykat befogja s menhelyre vigye, hiszen nincs megfelelő telep, ahov elszllthatn őket. llatbart egyesletek s a kzsg harcv fajult ez a problma, s bizony folyamatos csipkelődssel s feljelentsekkel nem rhető el semmi eredmny.

Janur 13-n reggel a Ker helyi kzssgben Eva Mikovicot t kutya tmadta meg, sztharapdostk mindkt lbt, s ki tudja hova fajult volna a dolog, ha a szomszdok nem sietnek Eva segtsgre. Egy taxisofőr szlltotta Evt a mentőllomsra, majd a krhz fertőző osztlyra, ahol a mai napig kezelik.

 

FJDALMAT S TEHETETLENSGET REZTEM

-- Reggel hat ra utn indultam a munkahelyemre, megbeszltk a kollganőmmel, hogy fl ht utn tallkozunk s egytt megynk. n a Tumbas Pero Hajo utcban lakom, teht nagyon kzel a valamikori tglagyrhoz, amely tkletes gylekezőhely a kutyk szmra. Senki nem zargatja őket, tele van szemttel, s ki tudja, lehet, hogy patkny s rka is van ott. Egy szatyorral a kezemben mentem, vittem magamnak kvt, tet s reggelit, s nem is vettem szre, hogy a htam mgtt kvetnek a kutyk. A jobb lbamat a szatyorral vdtem, mit mondjak, a szatyorbl s a benne levő dolgokbl nem maradt semmi. A nadrgombl sem sok, szinte kettszaktottk. Mondjk az emberek, ha megtmad egy kutya, nem szabad a flelmedet kimutatni, de szeretnk n egy olyan valakit ltni, aki ilyen helyzetben nyugodt tud maradni. Azt sem tudtam, mit csinljak. Csak a fjdalmat s a tehetetlensget reztem, s csak siktani tudtam. Erre kijttek a szemben lvő laksbl a szomszdok s elzavartk a kutykat, engem pedig a taxis, Antun Berkes a mentőllomsra szlltott. Ezton is szeretnm megksznni mindenkinek, aki a segtsgemre sietett meslte Eva Mikovic.

A taxisofőr, Antun Berkes elmondta, sztnsen az asszony segtsgre sietett. Lemondta az gyfelt, akit szintn munkba kellett volna vinnie, s elszlltotta az asszonyt a mentőllomsra. Hozztette, egy emberen tbbet r neki segteni, minthogy megkeresse az egy fuvarrt a szz dinrt.

Az asszonynak mg mindig fjdalmai vannak, a fertőző osztlyon kapja az injekcikat, amelyek megvdik a fertőzsektől s a veszettsgtől.

 

TAVALY 420 KUTYAHARAPST KEZELTEK

A fertőző osztlyon nem lepődtek meg a kutyaharapsos eseten, hiszen hetente tbb esetk is van, azonban ilyen mly harapsok csak ritkn fordulnak elő. A fertőző osztly főorvosa, dr. Bogdan Arsic felhborodva meslt a tavalyi, mintegy 420 kutyaharapsrl, s hatalmas problmnak tartja, hogy tulajdonkppen senki sem vllalja a felelőssget.

-- Tragdinak tartom, hogy ilyesmi megtrtnhet. Minden korosztly megfordul az osztlyunkon, de a legtragikusabb, amikor gyerekeket hoznak. Nem szeretnk durva lenni, de azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy anarchia uralkodik ebben az orszgban. Nem vagyunk mi Amerika, hogy a kutyknak menhelyeket ptsnk, mikzben emberek alszanak az utcn. Egyszerűen nem is tudom szavakkal kifejezni, mennyire fel vagyok hborodva mondta dr. Arsic.

Eva Mikovic mg pr napig otthon pihen, azutn elkezdhet dolgozni, de mint mondja, nem is tudja, hogy fog eljutni munkahelyre, amikor az utcra sem mer kimenni.

-- Nem tud mindenki autt venni magnak, amivel jrhatna dolgozni, vagy taxit biztostani magnak minden nap. Ez lehetetlen. A Magyar Szt is vsroltam mg egy hnappal ezelőtt, de most mr vannak fontosabb dolgok, s nem engedhetjk meg magunknak. Klnben is abszurdnak tartom, hogy azon kell gondolkodnom, hogyan jutok el a munkahelyemre. Vltsokban dolgozom, olykor este vagy hajnalban kell indulnom. Sttben megyek, sttben jvk, de ez is mindegy most mr, hiszen ezek a kutyk nem vlogatnak. jjel is, nappal is tmadnak. Ne rtsk flre, nem vagyok llatgyűllő, egyszerűen csak fontosabbnak tartom az emberek biztonsgt s jltt, mint a kutykt tette hozz Eva.

Nem ő az egyetlen, akit megtmadtak az utcn kborl hes s ideges ebek. A Ker helyi kzssg s krnyke veszlyeztetettebb a vros tbbi rsznl, főleg a tglagyr miatt. Idős asszonyokat is megtmadtak mr, akik nem tudtak vdekezni, llva maradni sem, s nem csak a lbukat, hanem karjukat is megharaptk. A krnyken voda is van, a szlők minden nap ksrik gyerekeiket, azonban ez sem megolds, hiszen egy desanya sem tudja megvdeni gyermekt, főleg ha t kutya tmad rjuk.

 

LESZ KUTYAMENHELY

A Kztisztasgi Vllalat igazgatja, Koledin Dobrivoj elmondta, sikerlt egy telket vsrolniuk, mintegy tz nap mlva taln minden engedlyt megkapnak, s elkezdhetik a felkszlst.

A szabadkai Bart s az jvidki Arka llatbart Egyeslet kzsen mintegy szz szabadkai alrst gyűjtttk ssze, amellyel arra szeretnk buzdtani a kzsget, hogy minl előbb talljon megoldst erre a problmra.

A lakossg is egyre trelmetlenebb, a Ker helyi kzssg laki is alrsokat gyűjtenek, s Eva sem szeretn ennyiben hagyni az gyet. Ha nincs ms megolds s a vros illetkesei nem reaglnak kellőkppen, gyvd segtsgvel indt eljrst az illetkesek ellen, illetve fjdalomdjat kvetel.

TM Margarta

Kros krkatonk

Nemrg fejeződtt be a Begecsi rok termszeti park fejlesztsre kidolgozott tves program. A DTD Ribarstvo vllalat belekezdett a kvetkező t vre vonatkoz programterv kidolgozsba, elksztettk az elmlt fl vtized fejlesztseit ttekintő sszefoglalt is. Az j, a Begecsi rok hidrodinamikjnak fejlesztsre irnyul programterv kivitelezshez a vrosi krnyezetvdelmi titkrsg fl milli dinrral jrul hozz. Radimir Jovanović, a DTD-Ribarstvo rszvnytrsasg tancsosa lapunknak elmondta, hogy a projektumot kt rszre osztottk, a msodik fzisban markolgpek segtsgvel bővtik majd ki a Duna-gat. gy a friss vz knnyebben folyik majd be az rokba.

A szakember szlt arrl is, hogy a nagy krkatonk elszaporodsa miatt veszlybe kerlt a vllalat kt kzeli halastavnak halllomnya is. A Begecsi rokban lő madarak kieszik a halivadkot a suseki s a futaki halastavakbl s gy nagy krokat okoznak. A vonatkoz trvny rtelmben a madarakra nem szabad vadszni abban az időszakban, amikor fszkelnek, de elszaporodsuknak nem ez az egyetlen oka. Kzismert dolog, hogy a hbork igen rossz hatssal vannak az llatokra is. A kilencvenes vek elejn folytatott horvtorszgi ldkls ell meneklve a Kopcsi rtről hatalmas szm krkatona replt t Vajdasgba, termszetellenes elszaporodsukkal nem csak a fent emltett kt halast llomnyban okoznak hatalmas krokat. Beszlgetőtrsunk a madarak szmt, tvgyt s szksgleteit figyelembe vve kiszmolta, hogy a tartomny halastavaiban mintegy 270 milli dinros anyagi krt tesznek minden vben. A krnyező orszgokban mr engedlyezik az rtalmas madarak brmikori kilvst, nlunk nem ez a helyzet. A madarak mostanig mr Kzp-Szerbit is benpestettk, ott is nagy bosszsgot okoznak a halszoknak. A problmval kapcsolatban Jovanović tiratot intzett az illetkes kztrsasgi minisztriumhoz s a tartomnyi titkrsghoz, a helyzetet ismertette a vrosi nkormnyzattal, s a Krnyezetvdelmi Intzet szakemberivel is. A feleltekben az llt, hogy a problma megoldsban egyik fenti szerv sem illetkes. Ahhoz viszont, hogy a Termszetvdelmi Intzet engedlyezze a madarak irtst, pontosan meg kell llaptani, hol s milyen krkatona-kolnik lnek Vajdasgban. A DTD-Ribarstvo azonban nem rendelkezik a tbbves szmllshoz szksges pnzzel, gy most a helyzet elgg kiltstalan.

szb

Mennyit eszik egy kormorn?

A halastavak zemeltetői risi krokrl beszlnek Hogyan vdekezni a falnk halrablk ellen

 



Megszűnik-e a kormornok vdettsge?

A Vajdasgi Madrtani s Madrvdelmi Egyeslet tagjai 2001 őszn 21 vajdasgi halastavat kerestek fel s sszesen tbb mint 90 ott dolgoz szemllyel, vezető beoszts egynnel, szakemberrel beszlgettek el a haltenysztssel kapcsolatban jelentkező madrvdelmi problmkkal. Szinte minden halastavon legslyosabb problmaknt emltettk az őszi lehalszsok alkalmval megjelenő kormornseregek halllomnyban okozott krttelt. A kamps csőrű, fekete vzimadarak elleni vdekezs sok munkst kt le, akik knytelenek a legklnbzőbb mdon reggeltől estig riasztani a madarakat, hogy valahogyan tvol tartsk őket a tavaktl. A kormornok a pusks embert mr jval a lőtvolsgon kvl szre veszik, jl kiismertk a vadszfegyverek hattvolsgt. A halak őrzsvel megbzott szemlyek csak kevs halrablt tudnak csővgre kapni. Amikor az egyik tegysgről elriasztjk a kormornokat, azok tszllnak a msikra, majd vissza. Mindez macska-egr jtkra hasonlt, s előbb vagy utbb a kormornok mgiscsak megfogjk a szmukra szksges halakat.

A nagykormorn falnksgt illetően a halastavak vezetői gyakran tlzsokba esnek, de tny, hogy egy tbb szz egyedet szmll csapat havonta tekintlyes mennyisgű halat kpes elfogyasztani. A legnagyobb veszly a 15-20 centimteres pontyokra leselkedik, az ivadknevelő tavak vizben ezek a halak ltalban nagy koncentrciban vannak jelen s a csapatosan halsz krkatonk rvid idő alatt kpesek megtizedelni az llomnyt. A trkkanizsai halastavon mesltk az ott dolgozk, hogy lltlag megfigyeltk, amint a kormornok halsz csoportokba verődve szrnyukkal csapkodjk a vz felsznt, megriasztjk a halakat s igyekeznek őket a partkzeli seklyebb vzbe terelni, ahol azutn albukva knnyebben el tudjk cspni a pontyokat.

A halszok meg vannak győződve arrl, hogy egy-egy kormorn naponta legalbb egy kil halat kpes elfogyasztani, gy tbb vagon vesztesgről beszlhetnek, amelyet nem tudnak senkivel megfizettetni. Gyakran a termszetvdelmi előrsokat, a termszet- s madrvdőket hibztatjk a krkatonk elszaporodsrt. A termszetvdelmi előrsok rtelmben a kormorn fszkelsi időben vdett madrnak szmt, de a halastavakon ősszel megjelenő pldnyok lőhetők, mr ha hagynk magukat lepuffantani. Ezrt szorgalmazzk a halgazdasgok a kormorn vdettsgnek teljes megszntetst. Azt azrt mgsem lehetne megengedni, hogy a termszetvdelmi terleteken, pldul az bega Klnleges Termszetvdelmi Rezervtumban csak azrt feldljk a vegyes gmtelepet, mert ott kormornok is kltenek.

Az időnknt puskavgre kapott kormornok kztt tbb gyűrűs pldny is volt. A hdegyhzi halastavon szt, lett, finn stb., teht kiskorukban, mg fszekben gyűrűztt kormornokat talltak. Ezek az adatok azt bizonytjk, hogy ősszel zmben nem a Krpt-medencban fszkelő llomnybl kerlnek ki a halastavakon krokat okoz krkatonk teht gyrtsk indokolatlan lenne , hanem szak-Eurpbl rkeznek hozznk s a kemny fagyok belltig kitartanak a halastavakon. Hogyisne, amikor az ember szinte tlcn knlja az zletes halakat s akarva nem akarva maradsra kszteti a kborl, vonul seregeket.

Tny, hogy az utbbi 10-15 vben szinte egsz Eurpban gyarapodott a kormornok llomnya s ez megkeserti a halgazdasgok lett, cskkenti a haltenyszts jvedelmezősgt. Hogy pontosan mekkork ezek a vesztesgek, arrl csak tallgatsok vannak. Tudomnyosan megalapozott felmrs nem kszlt Vajdasgban. Annak idejn, amikor az ivadknevelő tavakat kialaktottk, nem szmoltak a kormornveszllyel. A tz hektrnl nagyobb ivadknevelő tavaktl nem knnyű tvol tartani az hes madarakat, amelyek ugyan nem fogyasztanak el, nincs is mdjukban, minden ldott nap egy-egy kil halat. Egy-egy nagyobb hallal tbb napon t is kitartanak.

Addig, amg hatrainkon tlrl rkezik a krkatona-invzi, halastavainkon csak a fokozott halőrzssel, a madarak elriasztsval lehet prblkozni. A tehetősebb orszgokban a madrirts helyett a kisebbre mretezett ivadknevelő tavak fl vdőhlt fesztettek ki, aminek ksznhetően minden halfogyaszt madarat tvol tudnak tartani.

ger






Cmoldal  |   Klfld  |   Kitekint  |   Belfld  |   Kzletnk  |   Kzelkp  |   Mvelds  |   Kalauz  |   Sport  |   Mozaik  |   Lapzrta  |   Htvge  |   Dokumentumok