A tőzsdén való megjelenése óta a legmagasabb értékre ugrottak a verbászi Vital részvényei a múlt héten, hiszen áruk mintegy duplájára emelkedett, s csütörtökön elérte az 5730 dináros maximumot (három nappal korábban, a hétfői tőzsdenyitáskor 3316 dinárba kerültek). Ez a hirtelen emelkedés annak az eredménye, hogy az étolajgyár részvényeivel 654,2 millió dináros forgalmat bonyolítottak le, a Vital értékpapírjai a múlt héten a Belgrádi Értéktőzsdén a legnagyobb értékben cseréltek gazdát. Az étolajgyár részvényeinek értéke azonban a csütörtöki maximumot követően rohamosan zuhanni kezdett, másnap 4700, hétfőn és a tegnapi tőzsdezáráskor csak 3760 dinárt értek.

A Vitalhoz hasonlóan a többi vajdasági részvénytársaság forgalma is emelkedett a múlt héten, aminek hatására értékpapírjaik ára is erősödött: az Újvidéki Tejgyár 38 százalékos növekedést jegyzett, a nagybecskereki tejgyár részvényei elérték a 6200 dináros maximumot, a szintén nagybecskereki Dijamant étolajgyár papírjai már 55 000 dinárt érnek, és az óbecsei Sojaprotein is 18 százalékkal erősödött.

Az elmúlt hetekhez, hónapokhoz hasonlóan nagy értékben cserélnek gazdát a Belgrádi Értéktőzsde legerősebb részvénytársaságai, a pénzintézetek értékpapírjai is. Emelkedett az újvidéki Metals Bank, a belgrádi Agrobank és a niši AIK Bank részvényeinek értéke, a folyamatos kereskedési piacon pedig harmadikként, illetve negyedikként átlépte a 100 000 dináros „álomhatárt” a Čačaki Bank és a Gazdaság Bank (Privredna banka) is, igaz, az utóbbi a tegnapi záráskor 200 dinárral e határ alá süllyedt. Növekedési hullám jellemzi a tőzsde két legerősebb társaságát, a fővárosi Jubmes Bankot és a Kereskedelmi Bankot (Komercijalna banka), ezen pénzintézetek közelítenek a 150 000 dinárhoz, tehát ha a növekvő tendencia folytatódik, mindössze egy értékpapírjuk (főleg a Kereskedelmi Banké) 2000 eurót fog érni! Három héttel ezelőtt e két bank értéke a Belgrádi Értéktőzsdén még 100 000 dinár körül mozgott (a Kereskedelmi Banké kicsivel alatta, a Jubmes Banké pedig már akkor fölötte), tehát aki akkor mindössze egy értékpapírt vásárolt a két pénzintézet valamelyik részvényéből, az 20 nap alatt majdnem két szerbiai átlagfizetés árát kereste meg.

Az e heti kereskedési ügyletek is csillagászati összegekkel kezdődtek, hiszen hétfőn a Metals Bank részvényeivel közel 300 millió dináros forgalmat bonyolítottak le, ami 1,5 százalékos áremelkedést biztosított a székvárosi banknak, míg a Politika Lapkiadó Vállalat értékpapírjai megjelenésük első tőzsdei napján 44,3 millió dinár értékben cseréltek gazdát.

A nagy forgalmak hatására az elmúlt héten a Belgrádi Értéktőzsde mutatója, a BELEX 13,7 százalékkal erősödött, ami az év elejéhez viszonyítva kétharmados emelkedést jelent.

Stojan Stamenković, a gazdasági intézet munkatársa szerint az idei évi infláció tíz százalék körül alakul, ha a pénzromlás megtartja a márciusi 0,8 százalékos szintet. Egyes előrejelzések szerint az áprilisi infláció sem lesz alacsonyabb 0,8 százaléknál, ami elsősorban a kőolaj világpiaci árának emelkedésével magyarázható. Stamenković szerint a bizonytalan gazdasági légkör és a növekvő infláció miatt a külföldi beruházók is továbbállnak majd.

Stamenković emlékeztetett a Nemzetközi Valutaalap felszólítására, hogy a második negyedévben a költségvetési hiány ne haladja meg a 13 milliárd dinárt, de már egyes elemzések arra engednek következtetni, hogy az ideiglenes pénzelés 29 milliárd hiányt hoz magával. Értékelése szerint éppen az ideiglenes pénzelésről szóló rendelet vonja maga után a közfogyasztás fellendülését, melynek következtében nemcsak a költségvetési hiány, hanem az infláció is erőre kap, a gazdaság fejlődése pedig ezzel arányosan hanyatlani kezd. Szerinte szükség van a központi bank szigorító intézkedéseire, hogy az idei pénzhígulás a tervezett keretek között maradjon. A túlzott közfogyasztás feladat elé helyezi a Szerbiai Nemzeti Bankot, hogy növelje a kamatlábakat és a kötelező tartalékokat - mondja Stamenković (Beta)

A Kereskedelmi Bank (Komercijalna banka) piaci értéke meghaladta az 1,5 milliárd eurót, miután a Belgrádi Értéktőzsdén jegyzett részvényei elérték a 144 500 dináros (1786 euró) árat. A szóban forgó pénzintézet tavalyi bruttó jövedelme 860 millió dinár volt, 67,6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A bank tőkéje 2006 végén 15,99 milliárd dinárt nyomott, 78,8 százalékkal többet az előző évhez viszonyítva. (Beta)

A Fly Balaton, Magyarország első számú regionális repülőtere érdekeltséget mutatott a zombori katonai repülőtér megvásárlására - jelentette ki tegnap Jovan Slavković, Zombor község elnöke. Elmondása szerint a magyar légitársaság szándéknyilatkozatban fejezte ki óhaját, hamarosan pedig küldöttség érkezik a tárgyalások megkezdése céljából. A Fly Balaton ír és magyar beruházók tulajdona. (Beta)

Tegnap óta literenként három eurócenttel drágábban árusítják a benzint. Egy liter 95 oktános ólommentes benzin 1,07, ugyanennyi szuper benzin 1,05 euróba kerül. A gázolaj ára nem változott, 89 eurócentbe kerül.

A montenegrói gazdasági minisztérium és a kotori Jugopetrol kéthetente végez árkiigazítást, ha a kőolaj világpiaci árának ingadozása meghaladja az öt százalékot. (Beta)

A Világbank becslése szerint a világon évente mintegy ezer milliárd dollár vándorol kenő-, csúszó- vagy hálapénz formájában különböző zsebekbe - hangzott el az 5. nemzetközi korrupcióellenes fórumon a dél-afrikai Sandtonban. Az 1993-ban alapított, berlini székhelyű Transparency International évente állít össze korrupciós rangsort, amely főleg üzletemberek, országelemzők, turisták kikérdezésén alapul. Az index azt próbálja kimutatni, hogy mennyiben érzékelik korruptnak a helyi tisztségviselőket és politikusokat.

Magyarország tavaly a 163 országot átfogó kimutatásban a 41. helyre került (2005-ben a 40., 2004-ben a 42., 2003-ban a 40. helyen állt). A „legtisztább” országnak - a számos felmérés összegzése alapján - Finnország bizonyult, megelőzve a tavalyi első helyezett Izlandot. Tavaly a listát Haiti zárta. A jelentés szerint világosan kimutatható szoros kapcsolat van a korrupció és a szegénység között, amit az is bizonyít, hogy a lista alsó harmadában túlnyomórészt koldusszegény országok vannak. (MTI)

A korszerű gépekkel felszerelt Brantner társaság Kelet-Európa egyik legerősebb köztisztasági vállalata. Hatékony kommunális szolgáltatásának köszönhetően a város tisztább lesz, mint eddig volt. Ráadásul a háztartások számára a kommunális szolgáltatás díjszabása tíz százalékkal alacsonyabb lesz - jelentette ki Vrebalov községi elnök a szerződés megkötése után.

Új lesz a megfizettetési rendszer is. A törökbecsei háztartások ugyanis ezentúl nem a lakóterület nagysága alapján fizetik a szemétkihordást, mint eddig, hanem a családtagok száma alapján. Az sem mellékes, hogy emiatt a helybeli Komunalac köztisztasági vállalat egyetlen dolgozója sem marad munka nélkül. Helyzetük annyiban változik, hogy tíz törökbecsei, valamint a beodrai (Novo Miloševo) Kompred kommunális vállalat három munkása ezentúl a Brantner dolgozója lesz.

Az osztrák kompánia arra kötelezte magát, hogy a következő két évben 1,54 millió eurót fordít köztisztasági célokra. Pénteken már bemutatták a Brantner három új szemétkihordó kamionját. Terveik szerint hamarosan nyolcezer új szemeteskannát szereznek be, jut belőlük minden háztartásnak. Kétszáz elavult konténert is lecserélnek, és háromszáz konténert helyeznek ki a másodlagos hulladék gyűjtésére. A szerződés aláírása alkalmával Christian Lampel az eseményt történelminek nevezte, mert mint hangsúlyozta, eljött annak az ideje, hogy Szerbiában is alkalmazzák a hulladékgyűjtés terén elért külföldi technológiát. Törökbecse pedig példája lesz annak, hogyan lehet Szerbiában összegyűjteni a szemetet, és mint hangsúlyozta számukra a legnagyobb jutalék szolgáltatásaik használóinak az elégedettsége lesz. A Brantner 54 vállalata nyolc európai országban naponta 750 kamionnal dolgozik. A Brantnerhoz tartozik 15 szemétlerakat, öt szemétszelektáló és nyolc szeméthasznosító vállalat. Az együttműködés kezdete valójában egy lépcsőfok a Beodra környékére tervezett regionális szeméttelep megépítéséhez, ahol várhatólag szemétfeldolgozó üzem is létesül.

Egyébként a Brantner az első külföldi beruházó a törökbecsei községben, és várhatólag további befektetők is érkeznek.

Az osztrák kompánia arra kötelezte magát, hogy a következő két évben 1,54 millió eurót fordít köztisztasági célokra. Terveik szerint hamarosan nyolcezer új szemeteskannát szereznek be, jut belőlük minden háztartásnak. Kétszáz elavult konténert is lecserélnek, és háromszáz konténert helyeznek ki a másodlagos hulladék gyűjtésére.

A francia állattenyésztési kutatóintézet szakembereinek előzetes véleménye szerint a tejágazatot érintheti legkeményebben a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi reformja. A francia tejtermelő gazdaságok száma 2012-re több mint egyharmaddal zsugorodhat, de a tej felvásárlási árának 10%-ot meghaladó csökkenése esetén akár felére is csökkenhet a tejtermelésre szakosodott tehenészeti telepek, gazdaságok száma. A 2000-ben még 118 ezer tejtermelő gazdaságot számláló specializált gazdaságok tetemes része a termelés felhagyására, jobb esetben hasznosítási irányváltásra kényszerülhet. Ennek fő oka a tejtermelés jövedelmezőségének csökkenésében és a termeléstől elválasztott támogatások rendszerére való teljes körű áttérésben keresendő. A francia elemzők arra is rávilágítanak, hogy a tejtermelő gazdaságok számának drasztikus csökkenése más, eddig jól működő szektorra is negatív következményekkel járhat, nevezetesen a marha- és borjúhús előállítására és a hazai gabona felhasználására. A folyamat azonban teljes valóságában nem irányozható előre.

A 10% százalékos felvásárlási árcsökkenés kompenzációjaként nyújtott támogatás Franciaországban régiónként eltérő hatással járhat, a 2006. évi 35,5 euró/tonnás jövedelemtámogatás eltérő érdekeltségi viszonyokat teremthet. A változások átrendezik a francia vidék termelési szerkezetét.

Termelésdiverzifikáció, termelésátcsoportosítás, gazdasági méretnövekedés várható. Viszonylag jobb helyzetben vannak a hízóbika tenyésztésére is berendezkedett hegyvidéki gazdaságok, hiszen a termelt tej egy részét föletethetik a hízóbirkákkal. A tejtermelő tehenészetek nagyobbik hányada azonban hasznosítási irányváltásra kényszerülhet. (Forrás : Az EU Agrárgazdasága)

Gróf Széchenyi István volt, aki a XIX. század első felében először tervbe vette a Tisza szabályozását. Az igaz, hogy az 1848/49-es forradalmi események egy időre leállították Széchenyi István elképzeléseit.

Ehhez a nagy munkához sok pénzre, szaktudásra volt szükség. A Tisza szabályozásának egyik elindítója Vásárhelyi Pál mérnök volt, aki a Tisza szabályozásának terveit részletesen kidolgozta. A Tisza folyó alsó szakaszának legnagyobb kanyarulata Csúrog, Földvár és Törökbecse között volt. 1858-ig a Tiszakanyar hajózható volt, Csúrog ezáltal jelentős folyami kikötővé vált, ennek köszönhetően nagy mértékben fellendült a kereskedelem.

1854-ben elkezdődtek a földmunkák, amelyekben kocsikkal, kordékkal, talicskákkal több ezer kubikus vett részt az ország minden tájáról, elrekesztették a Tisza folyását és új csatornába, mederbe terelték a vizét. A hatalmas munka befejeztével rövidebb lett a hajóút és kialakult a Gyöngysziget. A Tisza vize többé nem folyt a Tisza-kanyarban, az a szakasz állóvíz, halastó lett, míg két helység, Földvár és Csúrog elvesztette a hajóközlekedés áldásait, előnyeit.

A törökbecsei rétben 1854-ben megkezdődtek az átmetszési munkálatok, melyek 1895-ig tartottak, amikor a Borjastanyánál átvágták a csúrogi rét fölötti részt. Ezzel az átvágással a Tisza folyó hossza 23,5 km-rel megrövidült. Ugyanakkor elgátolták Törökbecse alatt és a Borjastanyánál a valamikori Tisza nagy kanyarulatát. A Tisza bal partján végig hatalmas töltéseket, gátakat építettek, így jött létre: a Gyöngysziget.

A szabályozással elzárt Tisza mederrésze tehát állóvíz lett. Hivatalosan Holt-Tiszának nevezték, míg az egyszerű nép csak döglött Tiszának hívta, úgy Földváron, mint Csúrogon.

A Holt-Tisza természetszerű feltöltődése igen lassú folyamat volt, mert elvágták a Ferencz-csatornától is. Elsősorban légköri csapadékból töltődik fel. Állandó veszélyt jelent viszont a partjain elnádasodott növényvilág, amely korhadt növényekkel és szél hordta porral fertőződik. A Holt-Tisza állóvíz lett 23 km-es hosszúságban, átlagos szélessége 80 méter, átlagos mélysége 4-5 méter. Vize általában tiszta, mert mostanában nem áztatnak kendert a partjain. Egy másik veszély fenyegeti: a Holt-Tisza partjain elszaporodtak a víkendtelepek és veszélyeztetik a sporthorgászatot és a turizmust. Előbb-utóbb nemzeti parkká kellene nyilvánítani, az állami védelemben nagy jövője lehetne.

Minden, ami ezen a szigeten terem, kitűnő minőségű: a szőlő, görögdinnye, búza, kukorica, napraforgó és a cukorrépa, de jól teremnek a konyhakerti vetemények is, elsősorban a Holt-Tisza partjain, ahol a bolgárkertészetet honosították meg.

A törökbecsei Sokolac Mezőgazdasági Vállalat, gyöngyszigeti birtokán (a volt Rohonczy birtok) évek óta szőlő- és almatermesztés folyik, itt több mint 200 holdon termesztenek gyümölcsöt és szőlőt. A sziget féltett kincse a krokán muskotály (crocán) szőlő, amely Európában csak a Gyöngyszigeten terem meg. A birtokon közel 30 hold van e szőlővel betelepítve, egy holdról évente mintegy 5 tonna szőlőt takarítanak be. A bort a néhai gróf Rohanczy Gedeon által létesített pincékben erjesztik.

Gyöngyszigeten a krokán muskotályon kívül rajnai és olasz rizling borfajtákat is készítenek. Az almafajták közül malrosát és idaredet termesztenek, évente holdanként átlagosan 8 tonnát szednek le, de nagyon jó minőségűek az arany és a sárga dalicios almafajták is. A leszedett almát és körtét osztályozzák, és az első osztályú árut a birtok hűtőházában tárolják.

Gróf Rohonczy Gedeon legnagyobb érdeme, hogy a szigeten meghonosította a csodálatos krokán muskotály szőlőfajtát, a Gyöngysziget igazi gyöngye lett! Ezt a szőlőfajtát Rohonczy Franciaországból, illetve Algériából szerezte be, a XIX. század első felében igen keresett volt, nehezen lehetett beszerezni. A krokán szőlőfajta borának színe aranysárga, valamikor a hölgyek boraként titulálták, mert ebből a borból elég volt 1-2 pohárka is, hogy megízleljék különleges ízét és aromáját. A bor 10-12 százalék alkoholt tartalmaz, erőssége szerint közelebb áll a brandyhez, mint a borhoz. Valamikor ezt a bort a gazdagok borának tartották, ezért drága volt. Ez a szőlőfajta igen érzékeny a szőlőbetegségekre, a leszüretelt szőlőt gyorsan kellett tárolni. Maga Rohonczy Gedeon nagyvilági ember volt, nagyon szerette a pénzt, sokat kártyázott külföldön, imádta a szép asszonyokat, az éjjeli mulatságokat, ahol mindig jó bort ittak!

Kergemarhakórral fertőzött szarvasmarhát találtak Szlovéniában, ahol ez a nyolcadik megerősített eset. A szivacsos agysorvadást egy hatéves állatban mutatták ki a Celje városhoz közeli farmon, amely Ljubljanától 70 kilométerre keletre található. A szlovén hatóságokat zár alá vették azt a gazdaságot, amelyben a BSE-kóros szarvasmarhát tartották. Szlovéniában tavaly novemberben jelentették a hetedik BSE-esetet. (MTI)

A szokásostól eltérően az igen meleg időjárás következtében Oroszország több búzatermesztő körzetében a kártevők jelentős veszteségeket okozhatnak az idei termésben - közölte az orosz mezőgazdasági minisztérium. A sáskák, a gabona- és a cukorrépamolyok elszaporodását észlelték több millió hektárnyi területen, és emiatt a gazdálkodóknak mintegy 3,3-3,7 millió hektáron - döntően az ország középső, déli, illetve a Volga menti területein -, az ország éléskamrájának számító régiókban növényvédő szert kell bevetniük. Az elmúlt években a farmerek sikeresen megküzdöttek a kártevők ellen, ezért azok 1999 óta nem okoztak komolyabb pusztítást. 1999-ben viszont a sáska számára kedvező időjárási feltételek komoly kiesést okoztak a gabonatermésben. Téli búzával 14,2 millió hektárt, tavaszi búzával 31,2 milliót vetettek be, és arra számítanak, hogy az idén a termés legalább akkora lesz, mint tavaly, vagyis 78,6 millió tonna. (MTI)

Brit kutatók szerint úgy lehet csökkenteni a kenyérben lévő rákkeltő akrilamid mennyiségét, hogy a gabona növekedése közben befolyásolják a búza összetételét. A wissenschaft.de német tudományos hírportál beszámol arról, hogy a Kísérleti Biológiai Társaság glasgowi konferenciáján Nigel Halford a rothamstedi kutatóintézet eredményeit ismertetve elmondta: ha a talajban megfelelő mennyiségű kén található, akkor a magokban sokkal kevesebb olyan anyag keletkezik, amelyből sütésnél akrilamid képződhet, míg a szulfáthiányos talajban termett gabona akár harmincszor annyi káros anyagot tartalmazhat. Az akrilamid szénhidráttartalmú ételek melegítésénél, sütésénél keletkezik, a gabonafélékben, a burgonyában, a kávéban és a cukorban egyaránt megtalálható aszparagin nevű aminosav forrósításánál képződik. Rákkeltő hatását néhány esztendeje mutatták ki, és amióta 2002-ben fölfedezték, a kutatók folyamatosan keresik azokat a módszereket, amelyek révén megakadályozható keletkezése.

Az akrilamid már 120 Celsius-fokon létrejöhet, de 170 foktól ugrásszerűen növekszik a jelenléte. Már az elso tanulmányok utaltak arra, hogy a szulfátban szegény talajon nőtt növények több aszparagint tartalmaznak, mint a jól trágyázottak. A kutatók ezért külön vizsgálták, hogyan fejlődnek több, és kevesebb szulfát jelenlétében a különbözo búzafajták. Az aszparagin koncentráció a gabonában annál magasabb volt, minél kevesebb ként tartalmazott a föld, amelyben termett a búza. Ez megmutatkozott a belőle készített lisztben, és a belőle sütött kenyérben is.

A szulfáthiányos fajtákban húsz percnyi sütés után 160 C fokon ötször-hétszer annyi akrilamid keletkezett, mint a többi fajtánál.

Ennek azért van nagy jelentosége, mert az európai termőföldek jelentős része viszonylag kevés ként tartalmaz. Az eddigi stratégia az volt, hogy csökkenteni kell a sütés hőmérsékletét, ami viszont csökkentettet a kenyér és a péksütemény élvezeti értékét, a tészta nem mindig sült át. Az aszparagin mennyiség csökkentése viszont valódi alternatíva lehet. (MTI-Panoráma)

Mind a tizenkét vajdasági nagy tejgyárat még 2003-ban magánosították, vagy közvetlen árverésen, vagy feltőkésítés útján. Egyébként a tejgyárak uralják a vajdasági tejtermelés és tejfeldolgozás 90 százalékát, míg a további 10 százalékot a kis kapacitású tejgyárak. A kalács legnagyobb része az angol Salford befektetési alapnak jutott, tekintettel arra, hogy a vajdasági tejtermelés 80 százalékát tartja a kezében. A Salford ugyanis az újvidéki és a szabadkai tejgyár mellett irányítja a belgrádi Imleket. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi keretében működött a verseci és šidi, ezek is az ő tulajdonát képezik. Az újvidéki tejgyár megvásárlásával a Salford megkaparintotta a hódságit és a pivnicait is. A verbászi tejgyár a Sava Kovačević birtok keretében működött a magánosításig, majd a Mirotin cég tulajdonába került. A pancsovai és a zentai tejgyárakat egy szerb származású orosz üzletember vásárolta meg.

Nem tudni, mi lesz a zombori tejgyár sorsa. Ezt a gyárat ugyanis a horvátországi Lura szerezte meg 2003-ban, de a múlt héten eladta a francia Laktalis multinacionális cégnek. Újdonság, hogy a Somboled keretében működő fagylaltgyár, a jelek szerint, nem fog termelni, mert egy németországi kompánia tulajdonába került, amely úgy döntött, hogy berekeszti a termelést.

Az Újvidéki Terménytőzsdén a március 26-ától 30-áig terjedő időszakban összesen 1448 tonna terméket adtak el 20,4 millió dinár értékben. Először történt meg, hogy idei termésű, még talpon álló búzával kereskedtek. Április 30-án ugyanis 500 tonna 2007-es termésű búzát adtak el júliusi leszállítási határidővel, kilogrammját 8,96 dináros áron. További 440 tonna idei termésű búzát pedig 220 tonna 3x15-ös alaptrágyáért cseréltek el.

Tovább zuhan a kukorica ára. Igaz, az elmúlt periódusban mindössze 1,28 százalékos volt a csökkenés a két héttel ezelőtti időszakhoz képest. A kukorica kilója jelenleg 10,26-10,37 dinárba kerül áfával, de a tőzsdén 17 százalékos nedvességtartalmú kukoricát is kínáltak, egy kiló 9,5-9,72 dinárba került.

A tavalyi termésű búza még mindig tartja a 12,20-12,42 dináros árat, 347 tonnát kínáltak belőle, csupán 197 tonnára akadt vevő. A tőzsdén kereskedtek még napraforgó-pogácsával, melynek ára hétről hétre emelkedik, most kilogrammonként 12,98 dináros szinten van. Egyre növekszik az eurodízel kereskedelem értéke. A múlt héten 58,3 dinárért 60 000 litert adtak el. Habár a tőzsdén bőséges a kínálat a különböző műtrágyafajtákból, a vevő csak kevesebb alaptrágyára akad. Az Urea egyébként 22,25 dináros áron a KÁN 14,58, az ÁN típusú pedig 16,85 dináros áron került a vevők elé. A tőzsdén szójapogácsát is kínáltak, kilóját 25,96 dinárért, valamint szójaolajat literjét 51,84 dinárért.

A vezető külföldi tőzsdéken, elsősorban a chicagóira vonatkozik, az elmúlt hét elején csökkentek az árak, de a hét végére a búza és a kukorica ára visszaverekedte magát a két héttel ezelőtti szintre. A kenyérgabona tonnáját, májusi leszállítási határidővel, átlagosan 169,5 dollárért kínálták, míg egy tonna kukorica 158,7 dollárba került. A múlt héten a budapesti tőzsdén is csökkent a gabona ára, a búza tonnáját 192,3, a kukoricáét pedig 163,8 dinárért forgalmazták.