Az Európai Unió szempontjából nem kevesebb, mint saját nemzetközi hitelessége a tétje annak, milyen eredménnyel zárul az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden kezdődő tanácskozása Kosovo jövőbeni státusáról - írta tegnap a Der Standard.

A liberális osztrák napilap kommentátora emlékeztet: Kosovo függetlenségét nemcsak Szlovákia, hanem két további EU-tagállam, Görögország és Románia sem akarja elismerni. Fenntartásait hangoztatta az uniós külügyminiszterek brémai találkozóján Alberto Navarro spanyol és Massimo D Alema olasz külügyminiszter is. Ján Kubiš szlovák tárcavezető még ennél is tovább ment, amikor Moszkvához hasonlóan további tárgyalásokat követelt, melyek során „mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni".

Miközben az EU még egyszer megpróbálja kipuhatolni az orosz kompromisszumkészséget, az Egyesült Államok gyors döntést szorgalmaz. Nicholas Burns vezető amerikai diplomata azt mondta, hogy legkésőbb május végéig meg kell születnie a döntésnek. Washington mindenképpen el akarja ismerni Kosovo függetlenségét, még akkor is, ha az ENSZ BT képtelen lesz új határozatot hozni.

Ez esetben formailag a régi, az 1999. júniusi határozat marad érvényben, melynek értelmében Kosovo nemzetközi jogi szempontból Szerbia része. Így azonban az EU nem tudja átvenni az ENSZ-től - ahogyan az Ahtisaari-terv előirányozza - a védnökséget a tartomány felett. Nem lennének biztosítva nemzetközi jogi szempontból a kosovói szerb kisebbség jogai sem. Mindeközben Kosovóban sűrűsödnek a szélsőségesek erőszakos akciói - írta a Der Standard. (MTI)

Nyolcmilliárd dollárt emésztett fel Irakban a korrupció Szaddám Huszein rendszerének 2003-as megdöntése óta egy független iraki bizottság megállapítása szerint.

Az adminisztratív és pénzügyi korrupció miatt, például hatóságok megvesztegetése vagy közpénzek elsikkasztása révén elveszett pénzösszeg nagysága nyolcmilliárd dollárra tehető - áll a 2004-ben felállított korrupcióellenes bizottság elnöke, Rádi ar-Rádi bíró tegnapi közleményében.

2006 végén megvesztegetés, sikkasztás, hűtlen kezelés miatt két év börtönbüntetésre ítélték a 2003-as amerikai inváziót követően megalakult ideiglenes kormány villamosenergia-ügyi miniszterét, Ajham asz-Szamarráit. Szamarráival szemben több más korrupciós ügyben is folyik még eljárás, a vádak szerint egy másik volt miniszterrel együtt összesen mintegy kétmilliárd dollár elsikkasztásáért felelős - emlékeztet a bizottság.

Tizenöt ember vesztette életét, további csaknem kétszáz pedig megsebesült tegnap egy öngyilkos robbantásos merénylet következtében az Irak északi részén fekvő Kirkuk város kurdok lakta negyedeinek egyikében. A halálos áldozatok között van két iraki rendőr és egy amerikai katona is, de az áldozatok többsége civil.

A merénylő belevezette robbanóanyaggal megrakott teherautóját egy rendőrőrs épületébe. Hazatérőben az iskolából számos diáklány haladt el éppen akkor az őrs épülete mellett, a sérültek jelentős része közülük került ki.

Amerikai légicsapásban életét vesztette tegnap Fallúdzsában hat „terrorista", további hetet pedig elfogtak az amerikai szárazföldi erők katonái - tudatta az amerikai hadsereg közleményében. A Bagdadtól ötven kilométerre nyugatra fekvő város az iraki kormány és az amerikai erők iraki jelenléte elleni szunnita felkelés egyik fő fészke. (MTI/AP/AFP/ANSA)

Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, s az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád pedig épp ez utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, s esetleg Kína is vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen.

Hogy így lesz-e, egyelőre nem tudni, Moszkva mindenesetre máig azt hangsúlyozta, hogy nem fogad el kierőszakolt megoldást, olyat, amely nem veszi figyelembe mindkét fél érdekeit. A kierőszakoltság ebben az esetben igaz, mert bár az Ahtisaari vezette szerb-kosovói tárgyalások elvben tizennégy hónapon át tartottak, azokat leginkább süketek párbeszédének lehet nevezni. Egymással homlokegyenest ellenkező tartalmú deklarációk hangzottak el rajtuk, a főmegbízott igazából kísérletet sem tett rá, hogy valódi tárgyalásra szorítsa rá a feleket, s tervezetébe a szerb igények, javaslatok töredékét se emelte be.

Oroszország tehát, úgy tűnik, további tárgyalásokat, s azok eredményeként valamilyen Belgrád számára is elfogadhatóbb döntést akar. Ami Kínát illeti, képviselői eddig nem voltak túl bőbeszédűek Kosovo kérdésében. A múlt év végén azonban, amikor Martti Ahtisaari Pekingben járt, vendéglátói határozottan közölték vele, hogy Kína - legyen szó bármely országról - ellenez mindenfajta kierőszakolt megoldást, Kosovo konkrét kérdésében pedig az a véleménye, hogy tiszteletben kell tartani Szerbia szuverenitását és területi egységét (ahogy azt az 1999-ben meghozott 1244-es BT-határozat is kimondja). Az, hogy ez az álláspont elegendő-e egy esetleges vétóhoz, persze kérdéses.

A világ más tájainak gondjaival elfoglalt Egyesült Államok szeretné mielőbb lezárni a kérdést, határozottan az Ahtisaari-terv elfogadása mellett van, s ebben szilárdan támogatja a BT további két állandó tagja: Franciaország és Nagy-Britannia. A nem állandó tagok közül eddig Belgium és Panama csatlakozott ehhez a csoporthoz.

A bizonytalan, „szürke zónát" egyelőre Katar és Peru alkotja, míg hat nem állandó tag - a Dél-afrikai Köztársaság, Ghana, Indonézia, a Kongói Köztársaság, Olaszország és Szlovákia - más-más megfontolásból erős fenntartásokkal él az Ahtisaari-terv iránt. Szlovákia annyira, hogy a parlamentje nemrég határozatot fogadott el, amelyben követelte, hogy Belgrád és Priština igényeit is figyelembe vevő kompromisszumos megoldás szülessen.

Hogy így lesz-e, azt a következő hetek, hónapok fogják eldönteni. Az teljesen biztosnak tűnik, hogy a közeli napokban nem születik Kosovo státusát eldöntő határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A testület - már csak az időnyerés érdekében is - valószínűleg elfogadja azt az orosz indítványt, hogy küldjön ki tényfeltáró bizottságot Szerbiába és Kosovóba, s annak a jelentése alapján döntsön a további lépésekről. (MTI)

Teherán és London képviselői diplomáciai tárgyalásokat kezdtek a március 23-án Irán által elfogott brit tengerészek sorsának rendezésére - jelentette be tegnap Ali Laridzsáni, az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára. Laridzsáni szerint a tárgyalások a brit kormány és az iráni külügyminisztérium között folynak. „Még csak az út elején vagyunk. Ha ezen az úton haladunk, a feltételek változhatnak és az ügy rendezése felé tarthatunk" - mondta az iráni politikus. Irán március 23-án azzal az indokkal fogta el a Perzsa-öbölben a brit haditengerészet Cornwall nevű fregattjához tartozó járőregységet, hogy az - ellenőrzési tevékenység közben - iráni területi vizekre hatolt be. (MTI/AFP/ITAR-TASZSZ)

Nemzeti egységfront alakult tegnap Afganisztánban a szovjetellenes küzdelemben oroszlánrészt vállaló volt hadurak, egykori kommunisták és a királyi család egyik tagja - vagyis valamikori ősellenségek - részvételével, a szövetség többek között parlamenti kormányzás bevezetését javasolja a jelenlegi afgán elnöki rendszer helyett. Mintegy kétszáz tálib fegyveres elfoglalt egy járási székhelyet a délkelet-afganisztáni Paktia tartományban - közölte tegnap a helyi rendőrfőnök helyettese. A beszámoló szerint a felkelők - akik hétfőn támadták meg Gáni Hél települést - felperzselték a városházát. Öt rendőr eltűnt. Közben a déli Hilmend tartományban az amerikai vezetésű koalíciós erők és afgán katonák végeztek a hatalomból 2001 őszén elűzött vallási fanatikus tálib rendszer tíz másik fegyveres hívével. (MTI/AFP/AP/dpa/Reuters)

Makaó, a most Kína fennhatósága alá tartozó egykori kis portugál gyarmat több mint 7 milliárd dollárnyi pénzt kasszírozott kaszinóiban tavaly, a növekedés 22 százalékos volt az előző évhez képest és jelentős részben járult hozzá a makaói GDP tavalyi 16,6 százalékos (reál)növekedéséhez. Az „ázsiai Las Vegas", ahol 22 kaszinó működik, a fogadási bevételekben felülmúlta Las Vegast, amelynek kaszinói bevételei (összesen 40 intézményé) tavaly 6,6 milliárd dollárnyit értek el. Makaó gazdaságának növekedését a kínai gazdaság és fogyasztás fellendülése táplálja. 2005-ben még csupán 6,9 százalékos volt a GDP-növekedés, azaz üteme több mint megkétszereződött. A beruházások 39,5 százalékkal nőttek tavaly Makaóban. (MTI/XFN-ASIA)

Ungvári tudósítónktól

A teljes káosz jellemezte Ukrajnát tegnap, miután tegnapelőtt este Viktor Juscsenko elnök bejelentette a parlament feloszlatását.

A koalíció egész egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni az államfő által aláírt rendeletet, s a parlamenti többség határozatában megtiltotta a kormánynak és a nemzeti banknak a május 27-re kitűzött előrehozott választás megszervezését és finanszírozását. 57 koalíciós képviselő az Alkotmánybíróságnál támadta meg az elnöki rendeletet. Kedden Viktor Janukovics kormányfő szimpatizánsai a Legfelső Tanács körül alkottak élőláncot, míg az ellenzék hívei az elnöki titkárságot vették körül.

Az államfő legfőképp azzal indokolta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletét, hogy a koalíciós többség alkotmányellenes módon kezdte bővíteni létszámát. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben több Mi Ukrajnánk-os és BJUT-os képviselő átállt a koalíció oldalára. Ezzel kapcsolatosan Julija Timosenko bejelentette, hogy Janukovics emberei 3 és 7 millió dollár közötti összegekért „vásárolták” meg a honatyákat. Az ellenzékiek közül több mint tízen azt követően csatlakoztak a hatalompárti oldalhoz, hogy a tavalyi parlamenti választásokkor a Mi Ukrajnánk listáján másodikként jegyzett Anatolij Kinah elfogadta Janukovics ajánlatát, s gazdasági miniszterré nevezték ki.

Az elnök hétfő esti egyenes televíziós adásban bejelentett döntését követően azonnal összeült a törvényhozás, pontosabban annak koalíciós többségi része és egy sor olyan határozatot fogadott el, amely az ellenzék és Juscsenko szerint is alkotmányellenes. A parlamenti többség arról határozott, hogy alkotmányellenesnek tekinti az elnöki rendeletet. Közben az államfő felfüggesztette a parlament ez utóbbi határozatát. Ez is jól jelzi azt a káoszt és a végletekig kiélezett szembenállást, ami jelenleg uralja az ukrán belpolitikát.

A törvényhozás többségi része amúgy nem érte be ezzel az egyetlen határozattal. Megtiltotta a kabinetnek és a nemzeti banknak, hogy pénzeszközöket utaljon ki az előrehozott választásokra. Visszaállította továbbá a Központi Választási Bizottság élére a Régiók Pártja képviselőjét, Szerhij Kivalovot. Ő volt az, akit a 2004-es elnökválasztás első és második fordulója után csalással vádolt meg az ellenzék, s akit akkor felmentett tisztségéből az Alkotmánybíróság.

Megszólalt a történet egyik főszereplője, Viktor Janukovics is. A kormányfő a parlament előtt tüntető koalícióval szimpatizálók körében járt kedd délután. A miniszterelnök kijelentette: „Az államfőnek tudnia kell, amennyiben nem vonja vissza a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet, akkor nemcsak előrehozott parlamenti, hanem elnökválasztásra is sor kerül.” A Régiók Pártja elnöke szerint Juscsenko órisái hibát követett el, amikor kizárólag az ellenzék kifogásait és javaslatait vette figyelembe. Ugyanakkor kifejtette, hogy még mindig bízik a tárgyalásos megoldásban, ehhez csupán arra van szükség, hogy az elnök semmisítse meg a hétfőn aláírt rendeletet.

A törvényhozás feloszlatását a leginkább követelő Julija Timosenko is megszólalt. Sajtótájékoztatóján bejelentette: a lehető legjobb lépés volt az államfő részéről a ráda feloszlatása. A forradalom hercegnője hozzátette, hogy a nevével jelzett tömb már hozzá is látott a kampány előkészületeihez, s ugyanezt ajánlja a jelenlegi hatalom birtokosainak is.

Adam Martinyuk, a parlament kommunista alelnöke provokátoroknak nevezte azokat az ellenzéki politikusokat, akik szerinte nyomást gyakoroltak az elnökre. Szerinte a ráda szélnek eresztése minden korábbinál mélyebb gödörbe sodorja az országot, s végleg megoszlik a társadalom, valóban két részre szakadhat az ország.