Az MDF nem támogatja, hogy a Kossuth teret parkká alakítsák - jelentette be Csapody Miklós (MDF) napirend előtti felszólalásában kedden a parlamentben. Az ellenzéki politikus az MTI szerint ezt azzal indokolta, hogy a Kossuth tér kegyhely is, ahol több mint kétszázan haltak meg 1956-ban, ezért nem való oda játszótér, kutyák és díszes kerítés. Csapody Miklós hozzátette: a mélygarázs építését támogatják, de csak akkor, ha a lejáratok nem zavarják a Kossuth tér képét, és nem kell fát kivágni.

Idén április 6-án indul útjára Zamárdiból a Feltámadási menet. A Felvidékre április 18-án, szerdán érkeznek Győrből a Feltámadási menet résztvevői és hozzák magukkal a kifaragott jelképet. A tavalyi évhez hasonlóan ismét a Pázmaneum Társulás vállalta magára a felvidéki útvonal megszervezését. A Felvidék Ma szerint a 2004. dec. 5-i népszavazás elszomorító ténye sarkallta arra a zamárdi szervezőket, hogy 2005-ben belefogjanak a Kárpát-medencei magyarság egészét érintő feltámadási menet szervezésébe. Céljuk az, hogy hirdessék mindenütt a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. Tavaly, húsvéttól pünkösdig tartóan, Tihanytól Csíksomlyóig, és mindegyik magyarok lakta utódállamon áthaladva létrejött a kb. 2000 km-es nemzeti zarándoklat.

Az idei felvidéki útvonal érinti többek között Dunaszerdahelyet, Zselízt, Királyhelmecet, a keleti végek legszélén pedig Nagyszelmencet is.

A kelenföldi indítóaknában kedden délelőtt megkezdődött a 4-es metró Keleti pályaudvarig tartó első, 7,2 kilométeres szakaszának előreláthatóan csaknem három évig tartó fúrása; a munkálatok az MTI szerint az eredeti határidőhöz képest több mint féléves késéssel indultak el. Demszky Gábor a fúvószenekarral, alagútszenteléssel, több száz érdeklődővel, nagyszámú biztonsági emberrel körített ünnepségen kijelentette, hogy „Budapest közönsége ma végre látja az alagút végét". A főpolgármester közölte: 2010-ig nem ígérhet mást, mint közlekedési dugókat, port, zajt, problémákat, ezek a jelenségek ugyanis elkerülhetetlen velejárói egy metróépítésnek.

Budapesti tudósítónktól

Emlékezetes: a pesti lap arról számolt be, hogy a kolléganő férjével együtt a román titkosszolgálatnak dolgozott, illetve a HTMH vezetőjével való kapcsolatát arra használta fel, hogy szabotálja a határon túli magyaroknak szánt állami támogatásokat, és egyben titkos információkhoz jusson.

Bálint-Pataki József a jogerős ítélet kihirdetését követően a Magyar Szó főszerkesztőjét is megkereste. Levelében többek között arról számol be, hogy a Magyar Nemzet egy állítólagos kémügy kapcsán a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnökeként ízléstelen, emberi és szakmai tisztességét megkérdőjelező vádakkal illette, sőt nemzetbiztonsági megbízhatóságát is kétségbe vonta.

„A most véget ért jogi eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a Magyar Nemzet vonatkozó cikkeiben valótlanságokat közölt, valamennyi, emberi és köztisztviselői hitelemet megkérdőjelező állítása vagy sejtetése minden alapot nélkülözött. Ennek megfelelően a Fővárosi Bíróság múlt év szeptember 18-án, majd a Fővárosi Ítélőtábla március 28-án a napilapot bocsánatkérésre, helyreigazításra és kártérítésre kötelezte, valamint eltiltotta a további jogsértésektől. Ily módon jogi úton elégtételt nyerhettem” -olvasható többek között a levélben.

Bálint-Pataki József lapunknak is nyilatkozott. Elmondta, hogy jogi úton a bírósági ítélettel megkapta a maximumot, ami megkapható, ugyanakkor Magyar Nemzet lejárató kampánya olyan maradandó károkat okozott neki, amelyek máig éreztetik hatásukat.

-- Nem tudom, a Magyar Nemzet milyen megfontolásból indította annak idején ellenem a kampányát, amely egy 17 éven át tartó köztisztviselői életpályát jelentősen befolyásolt. Tudjuk, hogy a személyiségi jogi perekben az ember kaphat ugyan jogi elégtételt, de többet nem.

-- Annak idején Ön lemondott a HTMH elnöki posztjáról, s ezt a lemondást is sokan hozták összefüggésbe a botránnyal…

-- A lemondásom korábban történt, mint ahogyan az ellenem irányuló kampány megkezdődött, oka pedig kizárólag egészségügyi jellegű volt. Éppen Vajdaságban, a toleranciatáborban voltam, amikor rosszul lettem, s azóta is komoly szívproblémákkal küszködöm. A kampány egészségi állapotomon sokat rontott. Jelenleg a miniszterelnöki hivatal alkalmazásában állok, rendelkezési állományban. Remélem, idővel ismét igényt tartanak majd szolgálataimra, de most nem dolgozom, tartós szabadságon vagyok.

-- Ön elég sokat járt Vajdaságban. Tartja-e még a kapcsolatot az ottani ismerőseivel?

-- Az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának tagjaként a HTMH elnöki posztjáról való távozásomat követően is jártam Vajdaságban. Kuratóriumi tagként lehetőségem van, hogy korábbi munkámat részben ellássam, s így éppen a közelmúltban jártam Újvidéken is, Szabadkán is. Számomra Vajdaság nagyon szeretett hely, sorsának alakulását figyelem, s nagyon remélem, hogy a legfrissebb eseményekből jól jön ki. Kapcsolatban állok, ha nem is a politika első számú szereplőivel, de azzal a világgal, amely az MTA tudományos testülete révén lehetőséget teremt számomra.

-- A HTMH egykori elnökeként meg tudja ítélni, hogy a Hivatal megszűnésének milyen hatása van, van-e hatása a magyar-magyar kapcsolatokra?

-- A közelmúltban jelen voltam az RMDSZ kongresszusán, ahol alkalmam volt találkozni nemcsak az erdélyi magyar politikusokkal, de Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével is. Óriási kivárást látok, úgy érzem, az új szervezeti struktúrában, ami kialakult, vannak lehetőségek. De a puding próbája az evés. Elfogult vagyok, hiszen a HTMH-nak nemcsak az elnöke, de előtte 12 évig a munkatársa is voltam, tehát tudom, hogy a Hivatalnak milyen elévülhetetlen érdemei voltak (a hibáival együtt) a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Bízom benne, hogy az új struktúrával ezt lehet pótolni, de tele vagyok aggodalommal.

Brassói tudósítónktól

Romániában megtörtént, aminek meg kellett végre történnie: felbomlott a DA (az Igazságosságért és Igazságért) Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt koalíciója. Ráadásul az a képtelen helyzet állt elő, hogy a fő ellenzéki pártnak, a szociáldemokratáknak nem érdekük az időnap előtti megmérettetés, az előrehozott választás megtartása. A szocdemek népszerűsége ugyanis csupán enyhén emelkedett, és még így is majdnem 15%-kal marad el a 2004-es választási eredményük mögött. Ezért támogatták a liberális-RMDSZ kormány megszavazását. A szociáldemokratáknak a demokratákkal van elsősorban elszámolnivalójuk, akik programjukba foglalták, hogy soha nem működnek együtt a baloldali párttal, noha mindketten az egykori Nemzeti Megmentési Front köpenyegéből bújtak elő... Így az SZDP segédkezne Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnöknek, hogy kizárja a kormányból a Demokrata Pártot. A közös akcióról a liberálisok és a szociáldemokraták információink szerint előzetesen egyeztettek.

Arról nincsenek értesüléseink, hogy egyeztettek-e már Traian Băsescu elnök felfüggesztéséről is, ám ez sem kizárt. A szociáldemokraták legádázabb ellenségüknek az államfőt tartják, és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt sem fűzi baráti viszony az elnökhöz. Amikor a kormányfő bejelentette: „Itt az ideje, hogy valakinek legyen mersze nyíltan kimondani, a liberális-demokrata szövetségnek nincsenek már belső forrásai ahhoz, hogy Románia érdekét szolgálja!”, azt is hozzátette: „A válság akkor jelentkezett, és nőttön nőtt, amikor egyetlen ember személyes politikai érdekei szembekerültek a nemzeti érdekekkel. Egyetlen embernek sikerült - a liberálisok és a demokraták gyengeségét kihasználva - aláaknáznia egy közös értékekre épített politikai konstrukciót. Sajnos, ez az ember éppen Traian Băsescu, Románia elnöke. Ez a tiszta igazság”.

A politikai válságkezelés kulcsa a miniszterelnök kezében volt. És Călin Popescu Tăriceanu döntött: kiebrudalta a demokratákat a hatalomból, mert Romániának hatékony és koherens kormányra van szüksége, amely nem a belső vitákkal és konfliktusokkal van elfoglalva.

A demokraták és az államelnök Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt tartják felelősnek a DA Szövetség felbomlásáért. A karizmatikus Traian Băsescu - noha bizalmi indexe egy hónap alatt 10%-kal csökkent - még mindig a legnépszerűbb politikus Romániában, így a közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók többsége is a miniszterelnököt tartja felelősnek a politikai válságért.

A Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt számára a magyarok szerepének megnövekedése a kormányban jó ürügy arra, hogy nacionalista, sovén retorikával próbáljanak híveket gyűjteni.

Az RMDSZ a kormányátalakítással pedig elérheti azt, ami a csatlakozás után a legfontosabb célja és feladata volt: az uniós támogatások elosztását, a regionális fejlesztés levezénylését végző minisztérium vezetője a szövetség képviselője lehet. Ráadásul Borbély Lászlóra még a legádázabb magyargyűlölők sem merik rámondani, hogy hozzá nem értő.

A jobboldali szövetségesek legutóbbi csatáját a Nemzeti Liberális Párt és Călin Popescu Tăriceanu nyerte meg. A háború azonban nem ért véget és nem dőlt el. Traian Băsescu államelnök ugyanis mindig vert helyzetben találja fel a legjobban magát.

A határon túli magyarok állampolgárságáról szóló népszavazási kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és András Imre kampányfőnök. Az Új Magyar Szó beszámolója szerint a mintegy húsz, huszonöt érdeklődő jelenlétében András Imre elmondta, szomorú, hogy a Kárpát-medencei egyházkerületek múlt heti nyilatkozata összecseng a parlamenti pártok elutasító véleményével. Patrubány hangot adott csalódottságának, amiért valamennyi magyarországi és határon túli politikai erő ellenzi, hogy népszavazással rendezzék a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kérdését. Az elnök emlékeztetett, a népszavazásra szánt kérdés ugyanaz, ami 2005-ben volt, és ez törvényhozásra kötelezné az országgyűlést. „Mindenki azt mondja, hagy a parlamentre kell bízni ennek megvitatását, mi is ugyanezt szeretnénk” - fűzte hozzá Patrubány.

Az MVSZ a minap terjesztette be kérelmét az Országos Választási Irodánál a népszavazás újbóli kiírására. Ha a kezdeményezést nem óvja meg senki, négy hónap alatt kell összegyűjteniük a szükséges 250 ezer aláírást.

A pozsonyi Új Szó összeállítást közöl a Magyar Koalíció Pártjában szombaton lezajlott elnökcsere nyomán. Az elsőként nyilatkozó Ján Slota, az SNS vezetője szerint „Csáky Pál új MKP-elnök tervei és kijelentései egy lehetséges dél-szlovákiai autonómiával kapcsolatban Szlovákia további fejlődése szempontjából nagyon veszélyesek. Bugár urat egy kicsit jobban ismertem, Csákyt kevésbé. Az MKP-spektrum radikálisabb részéhez, vagyis Durayhoz áll közelebb”. Slota nagyra értékelte, hogy az MKP küldöttei olyan embert választottak, aki elutasítja az „üzletemberek pártját”. Viliam Veteška, a HZDS alelnöke: „A HZDS figyelemmel kíséri majd, hogy a vezetőség kicserélését követően az MKP nem radikalizálódik-e - tekintettel a kulturális és a teljes autonómiára vonatkozó kijelentésekre”. Boris Zala, a Smer elnökségi tagja: „Nem gondolom, hogy Csáky győzelme az MKP radikalizálódásához vezetne az autonómia-tendenciák, a feszültség- és konfliktuskeltés tekintetében”. Zala szerint Csáky politikai szempontból nem áll közel Durayhoz, akivel a nevét az utóbbi időben összefüggésbe hozzák. „Duray régóta volt Bugár ellenfele, s úgy gondolom, élt a lehetőséggel, hogy alternatív jelöltet támogasson. Ez személyes vonatkozás, nem az MKP politikai koncepciójáról van szó.” Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke gratulált Csákynak, s reméli, folytatódik a jó együttműködés pártja és az MKP közt.

A szlovák lapokat illetően (forrás: Felvidék Ma) a SME című liberális napilap úgy véli, Bugár Béla Duray Miklóst próbálta meg lefokozni egyszerű párttaggá, ám ennek az lett a vége, hogy Bugár Béla lett a Magyar Koalíció Pártjának egyszerű tagja. A lap szerint a párt a radikalizálódás irányába fordulhat, hiszen Duray olyan „nagy kérdéseket megnyitó" politikai programot készít majd elő, amelyek között ott lesz az autonómia programja is. A SME egy másik hírmagyarázója azt emeli ki, hogy szombat óta az MKP lett az egyetlen párt Szlovákiában, amelynek nem múlt századi elnöke van. Mert hogy Szlovákiában egyelőre minden parlamenti párt élén olyan politikus áll, aki még az ezredforduló előtt választottak elnökké. „Vannak dicső és vannak kínos győzelmek. Csáky győzelme az utóbbi" - a baloldali pozsonyi Pravda kommentátora, aki szerint ez nem csak meglepő, hanem érthetetlen is, mivel az MKP anélkül végezte ki sikeres alapító elnökét, hogy Bugár legalább a kivégzés okait megtudhatta volna. A lap végül így fogalmaz: „Csáky győzelme valóban érthetetlenül kínos volt, pontosabban szólva: Bugár érthetetlenül kínosan rajtavesztett”.

Egymillió eurós befektetéssel építenek üdülőtelepet Szilágysomlyón - adja hírül a kolozsvári Szabadság. A magánbefektető elképzelései szerint belső, fedett medencékkel, szaunával, masszázslehetőséggel szerelnék fel a telepet, továbbá berendeznek egy borozót is, ahol a zamatos nedű mellé vadételeket szolgálnának fel. A tervek szerint a somlyói termálstrandot fogják rendbe hozni, hogy elérje az európai színvonalat. Mintegy 15 faházikót húznak fel majd, továbbá tervezik egy panzió felépítését is, erre a célra külön 400 ezer eurót különítettek el.

Az Európai Unió 2008-tól hatályba lépő bányászati irányelve megakadályozhatja a tervezett verespataki aranybánya-beruházást. Erről Hegyi Gyula, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője beszélt (forrás: MTI). Az irányelv szigorú feltételekhez köti új bányák létesítését Európában, többek között szabályozza a cianid-kibocsátást, és környezeti károk mentesítésére garanciaalap létrehozását teszi kötelezővé - közölte a képviselő.