- Az elmúlt időszakban viszonylag könnyen lehetett kézigránáthoz jutni. A robbanóanyagok kezeléséhez külön ismeretekre sincs szükség, hogy valaki aktiválni tudjon egy ilyen bombát. Egyedül az különös, hogy két bombát helyeztek el, egy szakértő tudta volna, hogy nem fog mindkettő aktiválódni - mondta Subašić.

Hírügynökségi jelentések szerint az LDP aktivistái dél előtt öt perccel öt percre mindazon városban leállították a forgalmat, ahol a párt rendelkezik saját bizottsággal. A fővárosban megszervezett tiltakozáson a párt kétszáz tagja és szimpatizánsa előtt, Čedomir Jovanović pártelnök hangsúlyozta, hogy az újságírót és családját ért támadás egyszerre jelent támadást a szabad és normális élet, valamint a szabadságra és igazságra megillető jog ellen.

- Szerbiának olyan országnak kell lennie, ahol az embereknek joguk van a szabadságra, ezt a szabadságot pedig bombákkal szeretnék tőlünk elvenni azok, akik jelenleg Európa legszerencsétlenebb társadalmát teremtették meg az országban - mondta Jovanović.

Az LDP elnöke kiemelte, hogy a politikai és az ideológiai különbségek elhalványulnak a bombák előtt, és Szerbiának nem szabad olyan országnak lennie, ahol az emberek úgy gyilkolásszák egymást, mint a múltban. Ismételten hangsúlyozván, hogy jelen pillanatban Szerbiában semmi sem mozdul előre. Jovanović elmondta, hogy az Anastasijević elleni támadás nem egy külön, kirekesztett probléma, és véletlenül sem szabad elsiklani felette.

- A rendőrség erőfeszítései ellenére nekünk politikailag is hatni kell, hogy rámutassunk annak az értékrendszernek a káros következményeire, amely társadalmunkban túlélte Slobodan Miloševićet és a szörnyű kilencvenes éveket, s amelyektől még hét évvel október ötödike után sem tudunk megszabadulni - értékelte Jovanović.

Ivana Dulić-Marković, a G17 Plusz alelnöke a Građanski Listnek kijelentette, hogy az újságírók és a másképp gondolkodók ellen elkövetett egyre gyakoribb támadások a kilencvenes évek hangulatát idézik.

- Ez az állapot mindazoknak felel meg, akik élvezték a felelőtlenséget és a munkakerülést, és akik a kilencvenes évek folyamán uralkodtak. Ez a hangulat a kilencvenes évekre emlékeztet, és attól tartok, nehogy a következményei is hasonlóak legyenek - mondta Ivana Dulić-Marković.

Petar Teofilović vajdasági ombudsman is felemelte hangját a Dejan Anastasijevićet ért támadás ellen, és ugyanakkor erélyesen elítélte Dinko Gruhonjićot, a Beta újságíróját ért fenyegetéseket.

Közleményében Teofilović úgy értékelt, hogy a fenyegetések és támadások a szólásszabadság megsértésének egyik legdrasztikusabb formáját képezik.

- Lévén, hogy a média szabadsága minden demokratikus társadalom alapját képezi, az újságírók elleni támadások útján a média társadalmi funkciója csökkentésének kísérlete egyúttal a polgárok tájékoztatásának a jogát is sérti - áll a közleményben.

A tartományi ombudsman felhívta az illetékes szerveket, hogy minél előbb állapítsák meg, kik az elkövetők, és milyen indítékkal követték el a támadást. Teofilović úgy értékelt, hogy a nyilvánosságnak tudnia kell mindazokról a lépésekről, amelyeket a hatóságok tesznek annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló esetek a továbbiakban ne történhessenek meg.

Tegnap az EBESZ és a Délkelet-Európai Média Szervezet (SEEMO) is elítélték a Dejan Anastasijevićet ért bombatámadást, úgy értékelve, hogy egyértelműen az újságíró és családja ellen elkövetett gyilkossági kísérletről van szó. Boris Tadićhoz és Vojislav Koštunicahoz intézett nyílt levelében a SEEMO felhívta Szerbia elnökének és kormányfőjének a figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ügyre fény derüljön. Erre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy megakadályozhatók legyenek az újságírók elleni jövőbeni támadások. A szervezet kiemeli, hogy az újságírók munkájához biztonságos légkörre van szükség, amelyben félelem nélkül dolgozhatnak.

Többek között tegnap a Vajdasági Magyar Szövetség is erélyesen elítélte Dejan Anastasijević újságíró ellen elkövetett támadást.

A párt közleményében úgy értékelt, hogy ez az eset is azt mutatja, hogy Szerbia politikai instabilitása a visszarendeződés felé viszi az országot.

A VMSZ felvetette a kérdést, hogy a három legnagyobb, magát demokratikusnak valló párt - a Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a G17 Plusz -, meddig kíván emberek millióinak sorsával és az állam jövőjével játszani. A párt ugyanakkor elvárja, hogy a támadás résztvevőit, indítékait az igazságügyi szervek a leghamarabb fedjék fel.

A következő néhány napban több külföldi diplomata látogat Belgrádba. A „sort” tegnap Kai Eide norvég külügyminiszter kezdte meg. Eide Vuk Drašković szerbiai külügyminiszter mellett találkozott Vojislav Koštunicával, az ügyvezető szerbiai kormány miniszterelnökével is.

A miniszterelnöki kabinetből érkezett tájékoztató szerint Koštunica annak a véleményének adott hangot, hogy Szerbia számára nagyon fontos az ENSZ Biztonsági Tanácsának képviselőinek tervezett belgrádi és prištinai látogatása, mivel meggyőződhetnek majd az általuk írt 1244-es rezolúció tiszteletben tartásáról. A miniszterelnök szerint ez az első lépés az „új, valódi tárgyalások” megkezdésében, amihez egy új kosovói különmegbízott kinevezésére számít. Ahtisaari tervezetét Koštunica újfent az 1244-es rezolúcióval ellentétesnek nevezte.

Eide találkozott Rasim Ljajićtyal is, aki részletek nem közölt a megbeszélésről, de azt elmondta, hogy szerinte Belgrád szempontjából hasznos megbeszélésen vannak túl. Az ENSZ BT ülésével kapcsolatban, amelyen Kosovo végleges státusáról döntenének, Ljajić kiemelte, szerinte kérdés, hogy egyáltalán megtartják-e ezt az ülést.

- Nem hiszem, hogy Washington, Brüsszel és azon országok, amelyek támogatják Ahtisaari tervezetét, vállalnák a kockázatot, hogy összehívják az ülést, mielőtt biztosítanák Oroszország és Kína támogatását - jelentette ki Ljajić.

Boris Tadić köztársasági elnök a norvég külügyminiszterrel Kosovo kérdése mellett a két ország kapcsolatáról is tárgyalt. Tadić elmondta, Szerbia minden diplomáciai eszközzel megpróbálja megakadályozni Kosovo függetlenségét.

Kettejük beszélgetése során Eide hangsúlyozta a szerbiai kormány megalapításának fontosságát. Biztosította a szerbiai elnököt arról, hogy Norvégia támogatni fogja Szerbiát európai integrációjában, de hangsúlyozta: ezen az úton még sok mindent meg kell tennie Szerbiának, elsősorban teljes mértékben együtt kell működnie a hágai nemzetközi törvényszékkel.

Ma a kínai kormány elnökhelyettese, 18-án és 19-én pedig az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov látogat Belgrádba. (B92, Beta)

- A médiumok Szerbiában a januári parlamenti választást megelőző kampány során megengedték a politikai pártoknak, hogy érvényesítsék saját munkastílusukat és érdekeiket, ahelyett, hogy a polgárok érdekeit érvényesítették volna - mondta tegnap Belgrádban Rade Veljanovski egyetemi tanár.

A Média és a választások - európai és regionális tapasztalatok elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a média a kampány alatt kiengedte a kezéből az irányítást, de szerinte az ilyen körülményeket nem lehet megoldani törvényi rendelkezéssel vagy valamilyen rendelettel, hanem a médiarendszernek és magának a társadalomnak kell megérnie.

Veljanovski hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet jobb, mint ami a kilencvenes években volt, mivel nem voltak drasztikus törvényszegések, de a médiáknak sokkal több, a polgárok számára érdekes témával és a legaktuálisabb problémákkal kellett volna foglalkoznia.

Szavai szerint szükséges a meghatározott európai szabványok és viselkedési formák betartása. Például nem szabad megengedni, hogy az állami tisztségviselők visszaélve tisztségükkel többször szerepelhessenek a médiában. Fontos, hogy a politikai pártok bemutatkozására szánt ingyenes időt igazságosan osszák el, hogy betartsák a közvélemény-kutatások eredményeinek ismertetési szabályait, és betartsák a kampánycsendet.

Klaudia Nolte, a Konrad Adenauer Alapítvány szerbiai és montenegrói irodájának elnöke kijelentette, hogy a politikusok és a média egymásra vannak utalva, mivel a médiáknak kell témákat erőszakolnia a politikusokra, a másik oldalról pedig a politikusok a médiát használják, hogy elérjék a választókat.

Rámutatott arra, hogy a választás előtti kampányok mára eléggé megváltoztak. Azonkívül, hogy most már minden pártnak van szóvivője, a pártok a kampányukban sokszor alkalmaznak külső ügynökségeket, hogy tanácsokat adjanak arról, hogy mikor és hogyan foglalkozzanak egy adott témával, hogyan nézzen ki a kampány, a reklámok, a bemutatkozó filmek.

Kiemelte, hogy Németországban az újságírók írásaikban is érzékeltetik politikai hovatartozásukat, ami szerinte veszélyes, mivel a média a kormány negyedik ága, és jelentős szerepet tölt be a demokrácia kialakításában.

Jovanka Matić, a Társadalomtudományok Intézetének kutatója kijelentette, hogy nagy mulasztás Szerbia részéről, hogy nem követik rendszeresen a média viselkedését, nincs intézmény, amely ezt végezné, valamint az újságírók nem kapnak szakszerű képzést. Matić szerint a médiumok nem voltak a sikeres kommunikáció eszközei a választás előtti kampányban, mert ők a kampányt csak arra használták, hogy eladjanak minél több reklámidőt a pártoknak, és nem voltak tisztában a kötelezettségükkel, hogy ne engedjék az állami tisztségviselőknek, hogy a helyzetüket kihasználva reklámozzák a pártjukat.

Horvátország és Bosznia-Hercegovina képviselői szerint az ő országukban jó a helyzet, betartják a médiaszabályokat, és nem támadják az újságírókat, s nem is gyakorolnak rájuk nyomást az.

A kerekasztal-beszélgetést, ahol bemutatták a média szerepét a választásokat megelőző kampányban és a választásokon Németországban, valamint a régió országaiban, a Konrad Adenauer Alapítvány szervezte. (Beta)

Tegnap reggel kiürítették a belgrádi Harmadik Községi Bíróság épületét, mivel valaki bombatámadást jelentett az intézményben.

Marina Dželetović, a bíróság elnökhelyettese megerősítette a hírt, mely szerint a bíróság telefonközpontját 9 óra 15 perc körül felhívta egy ismeretlen személy, és közölte, hogy az épületben bombát helyezett el, s az 10 órakor fog robbanni.

Hozzátette, hogy a rendőrség azonnal a helyszínre ért egy kiképzett kutyával. A rendőrök elrendelték az épület kiürítését, és átvizsgálták azt, de semmilyen robbanóeszközt sem találtak. Ezek után minden alkalmazott visszament a munkahelyére, és a bíróság zavartalanul folytathatta munkáját, mondta el Dželetović. (Beta)

A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa tegnap megkezdte üléssorozatát, amelyen Ljubomir Vučković, a legfelsőbb bíróság volt bírájának panaszkérelmét fogják megvizsgálni, amit az elsőfokú ítélet ellen nyújtott be, mivel az ítélet szerint 8 év börtönbüntetésre ítélték kenőpénz elfogadása miatt.

Vučkovićot 2006 júliusában a különleges bíróság nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, mivel meg nem határozott összegű kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Legfelsőbb Bíróság többi bíráját rávegye, hogy helyezzék hatályon kívül az ítéletet Zoran Jotić Jotka, a kruševaci klán vezetőjének ügyében.

Bata Cvetković, a bíróság tájékoztató bírája felolvasta az elhangzottakat és a különleges bíróság indoklását az elsőfokú ítéletről. Az ítéletet olvasva elmondta, hogy Jotić tagadta a vádakat, hangsúlyoz, hogy ő soha nem kínált pénzt azért, hogy töröljék el az ítéletet az ügyében.

Jotić a különleges bíróságon elismerte, hogy amíg a Központi Börtönben volt, két mobiltelefont is használt, de tagadta, hogy a többi vádlottal való beszélgetése során kérte volna, hogy vesztegessék meg a Legfelsőbb Bíróság bíráját. Az elsőfokú ítélet indoklásában említést tesznek azokról a telefonbeszélgetésekről, amelyek a vádlottak között zajlottak, s amelyeket a rendőrség lehallgatott. (Beta)

Gordana Maksimović, a smederevói körzeti ügyész tegnap kérte a kivizsgálás kiterjesztését új korrupciós tettek miatt a kragujevaci Jogtudományi Kar hat egyetemi tanárának, az egyetemisták kérdésének referensének és házmesterének ügyében.

Az első letartóztatásokra a kragujevaci Jogtudományi Karon korrupciós gyanú miatt 2007. február végén került sor. Erre közvetlenül azután került sor, hogy Saša Jovanović, Donje Livadice-i lakos felajánlotta egy főiskolai végzettségű rendőrnyomozónak, hogy elintézi, hogy diplomát szerezzen a karon.

A kivizsgálás eddigi információi szerint az egyetemi tanárok vizsgánként 200 és 1300 euró közötti összegeket kaptak. (Beta)

A belgrádi Gazdasági Kamara tegnapi közleményéből kiderül, hogy megkezdődött a PRISMA nevű program megvalósítása, melyben átképzik a katonákat valamilyen civil foglalkozásokra.

A PRISMA program célja, hogy azokat a katonai alkalmazottakat, akik feleslegessé váltak a hadsereg átszervezése során, lehetővé tegyék, hogy továbbképzéssel és szakmai felkészítés által felkészítsék azokra a foglalkozásokra, amelyek a munkaerőpiacon keresettek.

A programot az altisztek és katonai foglalkozásokra kiképezett civil személyek részére hozták létre. (Beta)

Varga Tamás, az ELTE BTK, Budapest Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Doktori Iskola hallgatója a magyar kormányok nemzetpolitikájáról beszélt az 1990-től 2007-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Egyebek között emlékeztette a jelenlevőket december 5-re, arra a feledhetetlen napra, amikor népszavazást tartottak Magyarországon a kettős állampolgárságról, és a szavazópolgárok eleget tettek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fölhívásának, miszerint nemmel kell szavazni. A határon túli magyarság aligha tudja elfelejteni ezt az óriási megaláztatást.

- A Gyurcsány-kormány megszüntette az intézeteket, alapítványokat, egyharmadával lecsökkentette a határon túliak támogatását. Kolonc a nyakukon a határon túli magyarság. Nem tudják, nem is akarják kezdeményezni a fönnálló gondok megoldását, ezért nemzetközi fórumokon kell fölvetni a legfontosabb kérdéseket - hallottuk egyebek között Varga Tamástól. A jelenlevők természetesen teljes mértékben egyetértettek fölszólalásával, hiszen Zombor és környéke szórványvidéknek számít, és még inkább tapasztalja mellőzését, s nem csak az anyaország részéről.

A magyarországi meghívottak között volt még Szantner Viktor az Oktatási és Kulturális Minisztériumból és a Határon Túli Magyarság Titkárságából, aki a vajdasági magyar intézményrendszer helyzetével és támogatási lehetőségeivel foglalkozott.

Dr. Gulyás László, a bajai Eötvös József Főiskola és a Gazdálkodástudományi Intézet munkatársának témája pedig a határ menti regionális együttműködés volt.

Virág István, a Dunatáj igazgatója, fő- és felelős szerkesztője e zombori hetilapról és a Zombori Rádió magyar nyelvű műsorával kapcsolatos kérdésekről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a Dunatáj 1970-ben alakult, és 1993-ban megszűnt létezni. Öt évig szünetelt a hetilap, majd 1999-ben újraindult. A választáson győzött ugyanis Zomborban az ellenzék, és a magyar partok követelték a Dunatáj újjáélesztését. Alapítója a Magyar Polgári Kaszinó, a továbbiakban bővíteni fogják oldalszámát, reményeik szerint nem lesznek gondok a lap státusát illetőleg.

Veszélyben van viszont a Zombori Rádió, mert ha sor kerül a magánosítására, az új tulajdonostól nem lehet megkövetelni, hogy viselje a kisebbség gondját, azaz a magyar nyelvű műsor folytatását.

A magyar oktatásügy múltja, jelene és jövője Nyugat-Bácskában volt a témája Horváth Jánosnak, a zombori Műszaki Középiskola igazgatójának. Rámutatott arra, hogy óriási gondot jelent, hogy nincs elegendő gyermek. A legutóbbi háború miatt sokan elköltöztek, kivándoroltak, de a nehéz megélhetés miatt az itthon-maradottak is kénytelenek alaposan megfontolni, mekkora családot alapítsanak. Rohamosan csökkent az általános iskolások száma a környező falvakban és Zomborban is. Középiskolába sokan Magyarországra, illetve Szabadkára mennek, ennélfogva gond van a három zombori középiskolában működő magyar tagozatokkal, a gimnáziumban 2-3 évente létszámhiány miatt nem nyílhat meg a magyar első osztály. Félő, hogy a mind kisebb érdeklődés miatt törölni fogják a magyar nyelvű gimnáziumi oktatást.

Horváth János véleménye szerint a nyugat-bácskai magyarság megmentésében az jelenti az egyetlen megoldást, ha magyar iskolaközpontot létesítenek Zomborban. Ily módon sokkal nagyobb eséllyel lehetne pályázni az anyaországi támogatásokra is.

Kovács Krisztina, Ricz András és Takács Zoltán Szabadkáról a Regionális Tudományi Társaságból a Vajdaság jövőjére vonatkozó gazdaságfejlesztési tervről beszélt a Magyar Polgári Kaszinóban megtartott konferencián.

Az idén az EU alapjaiból 186 millió euró jut a szerbiai pályázatokra, és ennek az összegnek egy része eljuthat Nagybecskerekre is, elsősorban a vízgyár építésére. Ez a Igor Furdjik szlovák és Homeros Mavromatis ciprusi nagykövetek tegnapi nagybecskereki látogatása alkalmával folytatott tárgyalásokon hangzott el. A nagykövetek hangsúlyozták, hogy az Európai Unió érdeke, hogy Szerbia fejlődjön, és minél hamarabb az európai közösség tagja legyen.

Szlovákia nagykövete hangsúlyozta, hogy az EU olyan fölépítmény, amely jól tudja, hogy mit jelent a szolidaritás. Ezért Szerbiának mint közeli partnerének nyújt segítséget. Azért látogattak Nagybecskerekre, mert az önkormányzat sikeresen együttműködik az EU-val. Ciprus nagykövete pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az EU követi a szerbiai történéseket, és egyengeti az EU-tagság irányába vezető utat. Pillanatnyilag a vízumkönnyítéseken dolgoznak annak érdekében, hogy minél több fiatal juthasson el a tagállamokba.

Nagybecskereki látogatásuk alkalmával a vendégek tárgyaltak Goran Knežević községi elnökkel, valamint a Körzeti Gazdasági Kamara és a Kisebbségügyi Tanács képviselőivel. Ellátogattak a Műszaki Főiskolára, és megtekintették a Városi Múzeumot is.

Az önköltséges kategóriában tanuló egyetemi hallgatók tandíjának magasságát a karok javaslata alapján az egyetemi szenátus határozza meg az állami alapítású felsőoktatási intézmények esetében. Dr. Slobodan Vuksanović köztársasági oktatási miniszter azt javasolja, hogy a tandíj összege maradjon a tavalyi szinten. Ezzel, ha nem emelkedik a tandíj, a jelenlegi és jövőbeni egyetemi hallgatók családjának nyújtanak segítséget. A minisztérium a költségvetésből juttat eszközöket az egyetemek anyagi kiadásainak fedezésére, mert e költségek is kihatással vannak a tandíj alakulására.

A minisztérium tegnapi közleménye szerint idén a tavalyihoz hasonlóan alakul az állami alapítású egyetemeken a hallgatók száma: 14 900-an tanulhatnak tandíjmentesen s 15 200-an tandíjfizetési kötelezettséggel. Az Újvidéki Egyetem leendő elsőéves hallgatóinak számáról a Tartományi Végrehajtó Tanács dönt, áll a közleményben.

Nenad Opačić, akit kábítószer-terjesztés miatt 14 év börtönre ítéltek, fellebezést nyújtott be a strasbourgi nemzetközi emberjogi bíróságnak. Nenad Opačić a vádirat szerint a veterniki csoport vezetőjeként kábítószerekkel kereskedett, felterjesztést adott át a nemzetközi emberjogi bíróságnak, amelyben 200 ezer eurós kártérítést követel.

Az újvidéki Dnevnik cikkéből kiderül, hogy a Milorad Panjević által képviselt felterjesztés szerint Opačić ügyében megsértették a nemzetközi egyezmény igazságos ítélkezésről szóló határozatát. Az ártatlanság feltételezésének jogát, a szabadság jogát a visszaható büntetőjogi törvénykezésben, a jogot a hatékony jogorvoslatra és a független és pártatlan bíróság előtti tárgyalás jogát sértették meg, áll többek között az elítélt felterjesztésben. (Beta)

A romák világnapja alkalmából egész napos programot tartott az elmúlt szombaton Monostorszegen a zombori község roma fóruma. A művelődési otthonban szórakoztató műsort láthatott a közönség: cigánytáncokat adtak elő a Rumunka művelődési egyesület tagjai. A szervezők a világnap alkalmából köszönőleveleket és ajándékokat adtak át az arra érdemes egyéneknek és intézeteknek.

A sportműsor keretében labdarúgásban és sakkban mérték össze tudásukat a csapatok.

Zoran Kalanjos, a zombori község nemzeti kisebbségeinek képviselője is megjelent a monostorszegi ünnepségen. Az egész napos programot támogatásban részesítette a zombori község és a tartomány is. (H. Á.)

Auditor jelöltek számára tart előadásokat júniusban a Certop Termék- és Rendszertanúsító Ház szerbiai leányvállalata, a magyarkanizsai Certop CO Kft. Alapkövetelmény: egyetemi vagy főiskolai végzettség, a magyar és szerb nyelv tudása. A tájékoztató előadás holnap (szerdán, április 18-án) 12 órai kezdettel lesz a magyarkanizsai J. J. Zmaj Általános Iskolában az Iskola tér 1.-es szám alatt. (M.M.)

A budapesti Századvég Alapítvány és a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) 1 % a civil társadalomnak címmel nemzetközi konferenciát rendezett az elsőként Magyarországon bevezetett személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szombaton a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban a VIFÓ közéleti képzéssorozatának legújabb állomásaként. Az 1 %-ot a civileknek nevű kezdeményezés lényege, hogy minden adózó állampolgár személyi jövedelemadója 1 százalékát felajánlhatja az általa kiválasztott civil szervezetnek, alapítványnak, egyesületnek vagy egyháznak.

A rendezvény célja az volt, hogy a magyarországi civil szervezetek ezen támogatási rendszerét - amelyet egyébként Magyarország után már Szlovákiában és Romániában is bevezettek - megismertessék a szerbiai civil szervezetekkel, valamint kezdeményezni akarták ezen támogatási rendszer szerbiai létrehozását és bevezetési lehetőségeinek megvitatását a szerb kormányzattal.

A rendezvényt Várkonyi Gábor, a Századvég Alapítvány külkapcsolati igazgatója nyitotta meg, majd Nagy József, az APEH főosztályvezetője beszélt az 1996-os bevezetés óta eltelt több mint 10 év felajánlási mutatóiról, összegekről, amelyek ily módon folytak be a szervezetek számláira. A számok szerint az évente felajánlott összeg folyamatosan nő, mind többen használják föl a törvény adta lehetőségeket. Az utóbbi 10 év tapasztalatairól, a törvény alkalmazásáról és eredményeiről, további mutatókról tájékoztatott Nemoda István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, majd Porkoláb Anikó, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) programvezetője arról számolt be, hogy milyen előnyöket tartalmaz az 1 %-os törvény, hogyan nyújtottak segítséget magyar szakemberek a szlovák, litván, lengyel és román hasonló törvény bevezetésénél. A legfontosabb pozitívumok: alacsony jövedelmű egyének is „adakozhatnak”, az adóösszegek körüli döntéshozatal decentralizációja és az átláthatóság. A Nemzeti Civil Alapprogram tevékenységét ismertette, a 1 %-os törvényhez kapcsolódó következtetéseket vont le Barthel-Rúzsa Zsolt, az NCA tanácstagja.

A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult a törvény szerbiai bevezetésének lehetőségeiről, amelyen a civil szervezetek megjelent képviselői elfogadtak egy nyilatkozatot a kezdeményezés támogatásáról, amelyet április 30-ig aláírásra kiküldenek minden vajdasági civil szervezetnek, majd a szerbiai parlament elé terjesztik, aminek kivitelezését Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője vállalta magára.