Kiírták a külföldi diplomahonosításra vonatkozó pályázatot, tudtuk meg a Magyar Nemzeti Tanács tegnapi, szabadkai sajtótájékoztatóján. Józsa László elnök elmondta, hogy a pályázathoz semmilyen kiegészítő feltételt nem fűztek hozzá. Nem kívántak tilalomfákat állítani. A pályázat szerint utólagos résztámogatásra jogosultak mindazok, akik külföldi felsőoktatási intézményben főiskolai vagy egyetemi oklevelet, illetve a posztgraduális tanulmányok során szerzett tudományos fokozatot honosítottak 2003.01.01-e óta, s azok is, akiknél még folyamatban van a végzettségüket igazoló okmány nosztrifikálása. Az igénylést a számlák, a nyugták és a befizetési bizonylatok fénymásolatával kell igazolniuk a pályázóknak, melyek a fölmerült költségekre, a fordítási, hitelesítési, eljárási díjakra, s az egyéb illetékek kifizetésére vonatkoznak. A beadási határidő március 28-a. A pályázati űrlap letölthető az alapítvány honlapján (www.szla.org.yu), és további információk kaphatók a 024/524-534-es telefonszámon.

10 millió dinár összegű alapot sikerült biztosítani a célra. Folyamatos projektummá szeretnék fejleszteni a kezdeményezést. Az MNT pénteki ülésén elfogadott költségvetéséből sikerült többletforrásokhoz juttatni a diplomahonosítási alapot. A Szülőföld Alaptól is támogatásra számítanak. Kérdésünkre Józsa László elmondta, hogy 2002-ig a vajdasági magyar egyetemi hallgatók többsége külföldön tanult: közel 1000-en külföldi intézményben folytatták tanulmányaikat, s mintegy 800-900-an itthon, ezután megfordult ez az arány. Az igazán aggasztó, hogy a külföldön tanulókból mindössze 20 százalék tért vissza, vagyis intenzív szürkeállomány „kiáradás” terheli az utóbbi időben a vajdasági magyarságot. Mintegy 300 pályázóra számítanak, de ezt csupán egy előzetes becslés, aminek a helyességére a gyakorlat fog fényt deríteni.

Határokat ível át, bár egészen más formában, a sajtótájékoztatón bejelentett március 27-én és 28-án Szabadkán megrendezésre kerülő Innova 2008 Konferencia is. Az elnevezés a Magyar Innovációs Tanácskozó Testület (MaITT) 4. ülésére utal, melyet Nagyvárad (2003), Budapest (2005) és Gyöngyös (2007) után most Szabadkán tartanak. Az 5 éves múltra visszatekintő kezdeményezés célja, hogy a magyar nemzetstratégia megújulása jegyében a gazdasági, politikai változásokhoz igazodó új Kárpát-medencei magyar-magyar összefogás jöhessen létre. A különböző országokban élő magyarok közötti kommunikációt új alapokra szeretnék helyezni, melyet egy összetett rendszerrel, az úgynevezett Magyar-magyar Platform segítségével szeretnének megvalósítani. A platform 3 főeleme: hagyományos együttműködési formák az érintett intézmények összefogására (1.); kapcsolattartási rendszer az eMagyar pontok bázisára alapozva (2.); közös digitális közvetítő csatornaként és tudásközpontként működő eMagyar portál létrehozása (3.). A konferenciára 130 résztvevőt várnak, reményeik szerint jelen lesznek a különböző országokban élő magyarok vezető személyiségei.

A sajtótájékoztatón szó esett a március 15-ei ünnepségekről is. Dr. Papp Árpád elnöki tanácsadó elmondta, hogy az MNT az egész évet jubileumi évnek tekinti. Arra törekednek, hogy továbbra is integráló tényezőként legyenek jelen az ünnepségek megszervezésében. Az idén a 48-as forradalomról 48 ünnepségen fog megemlékezni a vajdasági magyarság. Az MNT 19 órai kezdettel a Népkör előtt, Szabadkán tartja szabadtéri ünnepi műsorát, melynek során felavatják Kossuth Lajos mellszobrát. A szobor Szarapka Tibor alkotása. Az ünnepi beszédet Józsa László és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondja.

A frekvenciák kiosztása nem kis nyugtalanságot okozott Muzslyán is, ahol immár negyedik éve sugározza műsorát a Zeppelin Rádió, az első falusi (magyar) rádió Bánságban. A legnagyobb magyar többségű bánsági település lakóinak évtizedes álma volt, hogy legyen egy olyan rádiójuk, amelyben a nap bármelyik szakában magyarul szólnak hozzájuk. Mert a napi ötperces, fél- vagy egyórás magyar műsorok hallgatására nincs mindig idejük. A 88,2 Mhz-en sugárzott műsorhoz hasonló, egész napos magyar adás nincsen másutt. A muzslyaiak már azt is megszokták, hogy a rádión hallgassák a helybeli Mária Szent Neve plébániatemplom harangját, és a vasárnapi szentmisét.

A szűkös anyagiak ellenére, a Zeppelin Rádió folyamatosan bővítette sugárzási terét. A Nagybecskerek környéki magyarlakta települések után már elérte Magyarittabét, Magyarcsernyét, de jelentkeznek a hallgatók Szécsányból, Módosról, Titelről is. Becslésük szerint mintegy 15 ezer közép-bánsági hallgatójuk van. Zömében magyarok, de más nemzetiségűek is hallgatják őket. Most fennáll annak a veszélye, hogy ez a sokat várt rádió is megszűnik létezni.

- Gyakorlatilag meg vannak számlálva a napjaink. Már csak a fellebbezési határidő idejére van szavatolva a műsorsugárzásunk. Hogy utána mi történik, azt nem tudjuk. Ha netán utólagos pályázatot írnának ki egy nagybecskereki helyi rádiófrekvencia odaítélésére, akkor sem reménykedhetünk abban, hogy éppen majd egy magyar műsort sugárzó rádiónak adják. El vagyok keseredve, mert több mint háromévi munkánk gyümölcse vész kárba. Hallgatóinknak sem lesz könnyű, akik naponta érdeklődnek és kérdeznek bennünket egész Közép-Bánság magyarlakta településeiről. Mert ez a rádió nem csak a muzslyaiaké volt, hanem az egész vidék magyarságáé. Mi persze ki fogunk tartani, és az utolsó napig dolgozni fogunk, mert élni kell, még akkor is, ha az ember tudja, hogy egyszer meg kell halni, mondja - Sziveri István, a Zeppelin rádió tulajdonosa, aki mindent a saját telkén épített fel azért, hogy még véletlenül se függjön attól, hogy egy támogató vállalat igazgatóját esetleg leváltják-e vagy sem. Ugyanígy igyekezett távol tartani magát a politikától is.

A Zeppelin Rádió megszűnésével Közép-Bánát magyarsága helyi tájékoztatására marad a nagybecskereki és a törökbecsei rádiók korlátozott időtartamú magyar adása. A Zeppelin Rádió túlélése pedig két módon lehetséges: feljuttatni a világhálóra (ami elsősorban az elszármazottak számára jelentene sokat) vagy pedig csatlakoztatni a kábeltévé-hálózatra (ami úgyszintén beszűkíteni a hallhatóságát). Mindkét esetben jóval kevesebben hallgathatnák. Hogy az ehhez szükséges befektetésekről ne is szóljunk. A szakértők azt jósolják, hogy öt év múlva a digitalizálás hulláma elér mihozzánk is, és akkor már nem lesz szükséges a hagyományos hullámhosszokért pályázni. Csak az a kérdés, hogy akkorra marad-e hallgató?

Vojislav Koštunica kormányfő szerint az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatott következtetései tévesek, mert a bizottság azt figyelembe vette, hogy Kosovo kikiáltotta függetlenségét, azt viszont nem, hogy Szerbia azt érvénytelenítette.

A miniszterelnök elmondta, hogy „az ország stabilitásának szempontjából kulcsfontosságú kérdést” kell tisztáznia Brüsszellel, vagyis azt, hogy az Európai Unió által felkínált egyezmény az egész Szerbiára vonatkozik, vagy nem?

Az Európai Bizottság tegnap közzétette következtetéseit, miszerint Kosovónak világos, európai jövőképe van, Priština február 17-én kikiáltotta a függetlenséget, valamint az EU az elkövetkező időszakban az Euleks misszión keresztül fogja segíteni Kosovót egymilliárd euróval.

Ezzel egy időben a bizottság nem vette figyelembe a szerbiai kormány és képviselőház döntését, amely érvényteleníti a Szerbia területén kikiáltott bábállam létrejöttét, panaszolta el Koštunica.

Szerinte az Európai Bizottságnak a február 17-én hozott, jogellenes döntések fontosak, nem pedig a nemzetközileg elismert, ENSZ tagállam Szerbia döntései.

Az Európai Bizottság ezen döntései teljességgel elfogadhatatlanok - közölte a miniszterelnök, majd hozzáfűzte, hogy „Szerbia minden polgára tudja, hogy ezek a legdurvábban sértik a nemzetközi jogot”. (Beta)

A Transparency Serbia szervezet felszólította a Köztársasági Választási Bizottságot (RIK) és az elnökválasztásokon résztvevő pártokat, hogy hozzák nyilvánosságra a választási kampány pénzeléséről szóló beszámolót.

Vladimir Goati, a szervezet elnöke arra számít, hogy a RIK egy elfogadható határidőn belül közzé teszi a beszámolót, mert a polgároknak joguk van tudni, hogy mire költik a pénzüket.

- Igen nagy összegekről van szó, amit a költségvetésből, vagyis az adófizetők zsebéből vesznek ki - nyilatkozta Goati. Hozzáfűzte, hogy 1990, vagyis a többpártrendszer bevezetése óta 20 választást tartottak, de azóta egyetlen pártot sem büntettek meg, ha nem rendeltetés szerint költötte a kampányra szánt pénzt.

- Vagy nagyon fegyelmezett pártjaink vannak, és egy esetben sem szegték meg a törvényt, vagy nem alkalmazzák rájuk a politikai pártok pénzelésére vonatkozó törvényt - véli Goati.

Hozzáfűzte, hogy nincs olyan ország a világon, ahol a politikai pártok ne követtek volna el pénzügyi szabálysértést. (Beta)

Zoran Vučić, akinek a holttestét február 21-én találták meg az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének felgyújtott épületében, szénmonoxid mérgezésbe és égési sérüléseibe a halt bele, tette közé tegnap a belgrádi kerületi bíróság.

Vučić vérében 1,59 ezrelék alkoholt találtak, viszont kábítószer, gyógyszer, vagy méreg jelenlétét nem tudták kimutatni. A boncolás során nem találtak lövésre, vagy szúrásra utaló nyomokat.

A bíróság megkapta a boncolási jegyzőkönyvet és a méregtani vizsgálat eredményeit. Ennek alapján megállapították, hogy Vučić erőszakos halálát szénmonoxid mérgezés és égési sérülései okozták.

Zoran Vučić boncolását és méregtani vizsgálatát a Katonai Egészségügyi Akadémián (VMA) végezték el. (Beta)

Követelni fogjuk, hogy a Vajdasági Vasutak váljon külön a Szerbiai Vasutak Közvállalattól, és kerüljön vissza a tartományi adminisztráció hatáskörébe - jelentette ki tegnap Bojan Kostreš, a Tartományi Képviselőház elnöke az Újvidékről Zombor felé tartó vonaton rögtönzött sajtótájékoztatóján. A házelnök emlékeztetett arra, hogy 1992-ben törvénytelen módon fosztották meg a tartományt korábbi vagyonától, így a területén levő teljes vasúti infrastruktúra tulajdonjogától is. Mint mondta, jogi tanácsadói már elkészültek a vasutakról szóló törvény módosítási javaslatával, mely heteken belül a tartományi parlament elé kerülhet megvitatásra.

Kostreš azért választotta a vonatot sajtótájékoztatója helyszínéül, mert a gyakorlatban is illusztrálni kívánta, milyen állapotban vannak a vasutak, mióta központi irányítás alatt állnak. Elmondta, a hivatalos adatok szerint a vajdasági vasutak teljesítménye 2005-ben az 1989. évi szint egynegyedére csökkent, míg a vajdasági foglalkoztatottjaik száma 1989 óta 13 800-ról 5300-ra apadt. „A Szabadka és Belgrád között közlekedő gyorsvonat 1926-ban 3 óra és 15 perc alatt tette meg az utat, 1989-ben nagyjából 2 órára volt szüksége ehhez, míg tavaly 3 óra és 8 perc kellett neki a táv megtételéhez”, ismertette a visszafejlődés egyik szembeötlő mutatóját a vajdasági politikus. A vonataink gyorsaságát ecsetelve elmondta, hogy míg ma Szerbiában 45 km/h a vonatok átlagsebessége, a nagy-britanniai Liverpool és Manchester közötti távon 56 km/h-s sebesség megtételére volt képes - a gőzmozdony, 1829-ben. „Garantálom a vajdaságiaknak, hogy a hatáskörök átvételét követően sokkal jobbak és sokkal hatékonyabbak leszünk, mint amennyire hatékony a vasutak mostani irányítása”, mondta a házelnök.

Kostreš emlékeztetett arra is, hogy a tartományi képviselőház megbízta a tartományi végrehajtó tanácsot a vajdasági vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény kidolgozásával, és egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a tervezet hamarosan napvilágot fog látni, hiszen az alkotmánytörvény értelmében ezt a törvényt legkésőbb az év végéig meg kell hoznia a köztársasági parlamentnek. „Vajdaság a vasutakon túl visszaköveteli magának a közutakat, a postát, a Telekomot, a Naftagast és a természeti kincseket is”, mondta a tartományi házelnök, aki egyúttal a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke. A Magyar Szó kérdésére, hogy a felsorolt vagyon visszakövetelésével kapcsolatban egyeztetett-e a tartományi hatalmi koalíció pártjaival, különösképpen a Demokrata Párttal, Kostreš a következőképpen válaszolt: „Nem látom okát, hogy a DP-nek miért lenne ezzel kapcsolatban másmilyen véleménye. Napi kontaktusban vagyunk, és a legfontosabb kérdésekben egyet tudunk érteni.”

A B92 szerint a kormányt alkotó pártok közötti feszültség már a képviselőház folyosóján is érezhető volt, az SZDP, a DP és a G17 Plusz képviselői között egy kisebb vita alakult ki, aminek közvetlen módon nem sok köze volt az üléshez. Az SZDP-s honatyák ugyanis a regisztrációs pultnál, ahol a képviselők bejelentkeznek, több „Kosovo Szerbia része” kitűzőt helyeztek el, mondván, mindenki vegyen egyet, és tűzze a zakójára. A koalíciós partnerek viszont nem voltak túl lelkesek, a DP és a G17 Plusz tagjai nem kértek a kitűzőkből.

Az alaphangulat tehát megvolt, így nem is volt döntésképes a parlament. A napirend elfogadása után - amelyre az SZRP, az SZDP és az SZSZP képviselői szavaztak - berekesztették az ülést. Ennek „köszönhetően” a határozat mellett többek között bizonyos adótörvények és néhány nemzetközi megállapodás ratifikálása sem került megvitatásra.

A házelnök indoklásában kifejtette: még február 29-én kérte a kormányfőt, hogy véleményezze a kormány egy ilyen jellegű határozat elfogadását. Választ nem kapott, így szünetet rendelt el. Az ülés csak a kormány véleményezése után folytatódik.

A radikálisok elnökhelyettese, Tomislav Nikolić már az ülésen utalt arra, hogy kérni fogják Dulić felmentését. A berekesztésnek szerinte egy előre megtervezett forgatókönyve volt. Nikolić szerint a kormánynak nem kell véleményt nyilvánítania a rezolúcióról, és azzal, hogy a házelnök erre hivatkozott, ellehetetlenítette a parlament működését. Nem ilyen elnökre van szüksége a parlamentnek, tette hozzá.

Az SZDP-ből Miloš Aligrudić frakcióvezető nyilatkozott a radikálisok szándékáról. Mint mondta, addig nem tudják megmondani, hogy támogatják-e a házelnök leváltását, amíg nem látják írásos formában, hogy mire hivatkoznak az SZRP tagjai.

Oliver Dulić leváltása a kormány megszűnését eredményezné, nyilatkozta tegnap a DP frakcióvezetője, Nada Kolundžija. A parlamenti folyosón nyilatkozva a frakcióvezető leszögezte: a DP-nek nem áll szándékában megdönteni a kormányt, céljuk pedig az, hogy folytassák azt a politikát, amelyet meghatároztak a kormány megalakításakor.

Dragan Šutanovac, a DP alelnöke, az ország védelmi minisztere szerint pedig a parlament bármilyen határozatot is fogadjon el, az nem kötelezi semmire pártját.

Döntsenek a szavazók. De ne választásokon. Így is megfogalmazhatnánk az SZDP tegnapi lépését, amikor referendum kiírásáról beszéltek. Az SZDP-ÚSZ frakció vezetője, Miloš Aligrudić bejelentette: abban az esetben, ha az állami intézmények működése veszélybe kerül, referendum kiírását kérik. Egy rendkívüli parlamenti választást viszont nem tartanak szükségesnek.

Mint mondta, a referendumon egy kérdést kellene megválaszolni: Szerbia tagja lehet-e az EU-nak Kosovo nélkül?

A képviselőcsoport vezetője nem tartaná ezt az EU-ról szóló népszavazásnak, mivel nem az a kérdés, hogy akarnak-e a szerbiaiak csatlakozni az unióhoz, hanem az, hogy elfogadnák-e, ha Kosovo nélkül lépne be az ország.

Az SZDP szóvivője, Andreja Mladenović szerint a referendum kiírása lenne az igazán demokratikus lépés, mivel ezzel a lakosság is véleményt nyilváníthatna arról, hogy milyen formában szeretné Szerbiát az EU-ban látni.

A Liberális Demokrata Párt elnöke, Čedomir Jovanović szerint csak a parlamenti választás jelentene megoldást. Az ülés megszakítását rossz döntésnek nevezte, mivel szerinte a parlamenti pártoknak, a kormánykoalíció tagjainak tisztázniuk kellene a kialakult komoly politikai válságot. A Szerbiában uralkodó helyzetet katasztrofálisnak nevezte.

A civil szervezeteket tömörítő Polgári Vajdaság elnevezésű civil kezdeményezés szervezésében tegnap délelőtt szolidaritási akciót szerveztek Zomborban, amelynek keretében a város központjában levő Dva brata pékségben reggeliztek a magánszektor, egyes politikai pártok képviselői, néhány köztársasági és tartományi képviselő, valamint Zombor polgármestere.

Aleksandar Popov, a Központ a Regionalizmusért igazgatója újságíróknak elmondta, szolidaritást vállaltak a megfélemlített albán polgárokkal, és elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az állami szervek nem tették meg a szükséges intézkedéseket az elítélendő megnyilvánulások, az albánok megfélemlítése ellen. A felügyelőségek is tétlenek maradtak, nem néztek utána annak se, vajon ki finanszírozza az ingyenes kenyeret, amit a „jótékonykodók” két héten át osztogattak az albán tulajdonban levő üzletek előtt.

Emlékeztetőül: Kosovo függetlenségének egyoldalú kikiáltása után teljesen megváltozott a helyzet Zomborban is. Olyannyira, hogy mindmáig ismeretlen tettesek bezúzták az albánok tulajdonában levő üzletek kirakatait, kikergették azokat, akik ott vásárolni merészeltek, de még ezzel sem elégedtek meg, hanem bojkottra szólították föl a polgárokat az albán nemzetiségű polgárok szolgáltatásai, termékeik megvásárlása ellen. Az albánok pékségei, üzletei előtt ingyen osztogatták a kenyeret és a kiflit.

Dr. Jovan Slavković, Zombor polgármestere tegnap megígérte, mindent megtesznek a valóban elítélendő helyzet rendezése érdekében.

A reggelin a G17 Plusz és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetői meg néhány polgári szervezet vezetői is jelen voltak, mindazok, akik semmiképpen sem értenek egyet a zombori albánok elleni megmozdulással. A burek elfogyasztása után a reggeli résztvevői a Makijato üzletbe mentek kávéra, hogy elbeszélgessenek a megfélemlített albánokkal.

Tegnap Zomborban járt Saša Janković köztársasági és Petar Teofilović tartományi ombudsman is. Találkoztak Jovan Slavković polgármesterrel, továbbá megbeszéléseket folytattak Saša Dmitrasinovićtyal, a belügyi osztály újonnan kinevezett főnökével és Irina Burka Parčetić községi ombudsmannal, valamint a nemzeti kisebbségek tanácsának tagjaival. Ellátogattak több albán pékségbe is, elbeszélgettek azok megfélemlített tulajdonosaival, akik az elmúlt időszakban támadásoknak voltak kitéve.

A Kosovói Rendőri Szolgálat felszólította szerb nemzetiségű, felmentett tagjait, hogy térjenek vissza kötelékeibe, és álljanak munkába, közölte Veton Eljsani, a szolgálat szóvivője.

Eljsani elmondta, hogy a szolgálat 296 rendőrt és a rendőrség adminisztrációjában dolgozó személyt mentett fel, mert azok megtagadták a szolgálat parancsait, és az ENSZ kosovói missziójának rendőrségéhez akarnak tartozni.

- Van elegendő rendőri erőnk, hogy fenntartsuk a közbiztonságot és a békét, de felszólítjuk szerb kollégáinkat, hogy térjenek vissza mindennapos munkájukhoz - nyilatkozta a szóvivő, majd hozzáfűzte, hogy a szerb rendőröket a szolgálat regionális parancsnoka mentette fel, de ügyüket 48 óra után átadták a kosovói rendőri felügyelőségnek, amely három hónapon belül köteles dönteni további sorsukról.

Míg a felügyelőség nem dönt felőlük, addig a felmentett rendőrök megkapják személyi járandóságaikat, mondta el Eljsani. (Beta)

Rasim Ljajić munkaügyi és szociálisvédelmi miniszter tegnap kijelentette, hogy minisztériuma meg fogja határozni, hogy mit részesítsenek előnyben a kosovói családok megsegítése során.

Ljajić a Kosovska Mitrovicán tett látogatása során meglátogatta a Nemanja utcában épülő épületet, amelyben 35, szociálisan veszélyeztetett család kap majd lakást.

Itt létesül majd szociális központ is, de már tervben van egy befogadó épület és egy népkonyha felépítése is.

Az építéshez szükséges 118 millió dinárt a minisztérium biztosította, de a munkálatok befejezéséhez még 40 millió dinárra lesz szükség.

A Kosovónak, szociálpolitikai célokra szánt adományokat a Kosovóért felelős minisztérium vette át, de a munkaügyi és szociálisvédelmi minisztérium is követni fogja a polgárok jogainak megvalósulását ezen a területen, mondta Ljajić.

A miniszter meglátogatta a Kosovska Mitrovica-i Szociális Központot, beszélt Oliver Ivanovićtyel, az ottani szerbek egyik vezetőjével, megnyitott egy tornatermet Zubin Potokon, és a Stanić nagycsaládnál vendégeskedett. (Beta)

A kosovói Szerb Nemzeti Tanács (SZNT) sürgős találkozót kért Vojislav Koštunica miniszterelnöktől és Boris Tadić köztársasági elnöktől annak érdekében, hogy egységes álláspontra jussanak a szerbek és a szerb állam megmaradására vonatkozóan Kosovóban.

Az SZNT végrehajtó bizottságának gračanicai ülésén hozott közlemény szerint az állami szerveknek és a kosovói befolyásos szerbeknek a nem egységes és összehangolatlan hozzáállása a kosovói intézményekhez veszélyezteti a szerbek megmaradását Kosovóban.

Belgrád politikája főképp Észak-Kosovo megőrzésére vonatkozik, miközben Kosovo más részeit elhanyagolja. Ebből a tartomány jövőbeli megosztására lehet következtetni, amit a SZNT mélységesen ellenez, áll többek között a közleményben. (Beta)