Mit gondol, a háborús bűnök föltárására létrehozott hivatal munkája végzéséhez elegendő kapacitással rendelkezik?

- Szerbiában sok a nyitott kérdés, minden minisztériumnak megvannak a prioritásai. A belügyminisztériumon belül a háborús bűnök feltárásával foglalkozó hivatalnak valóban még jobb föltételeket kellene biztosítani. Az ő szerepük egészen sajátságos, nekik ugyanis a háborús bűnösöket kellene fölkutatniuk, egyes volt vagy jelenlegi kollégáik viszont a háborús bűnök lehetséges elkövetői közé tartoznak. Ezért a munkájuk nagy körültekintést igényel és rendkívül nehéz.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján miért kellett megismételni az ovčarai ügy tárgyalását?

- A Legfelsőbb Bíróság döntését furcsa elvi állásfoglalással támasztotta alá, a nem teljesen kivizsgált tényállással magyarázta döntését, miközben ezt a tényállást már elfogadták a Milan Bulić elleni ítéletben, aki fölött szintén az ovčarai bűntényben ítélkeztek. Mégis, elismerve az ország legfelsőbb bírói hatóságának tekintélyét, mi az észrevételeinket a tárgyalás során és az esetleges föllebbezésben tárjuk elő, ahogyan az hozzánk illő.

Kielégítő-e az ügyészség költségvetése: a rendelkezésre bocsátott források biztosítják-e a hatékony munkavégzést?

- Nagyon szerény a költségvetésünk, évi szinten kb. 650 000 euró. Dušan Petrović igazságügyi miniszternek köszönhetően erre az évre megnövelték ezt az összeget. Kihangsúlyoznám, hogy így is 170-szer kisebb, mint a hágai ügyészség költségvetése.

Milyen az együttműködésük a hágai törvényszékkel?

- A hágai törvényszékkel való együttműködési törvény világosan meghatározza, mik a kötelességei az állami szerveknek az együttműködés tekintetében. Az említett törvénnyel összhangban az együttműködésünk professzionális, korrekt és eredményes. Minden „hágai ügy” egyben a mi ügyünk is. Példaként említhetem, hogy kiválóan együttműködtünk a Vukovar melletti Ovčara mezőgazdasági birtokon történt bűntény kivizsgálásában és a bűnösök felelősségre vonásában, a zvorniki ügy kapcsán úgyszintén, melyet még a vizsgálati fázisban bocsátott a rendelkezésünkre a hágai ügyészség. Az úgynevezett „vukovári hármas” fölötti ítélet teljességgel a mi ügyészünknek az ovčarai ügyben elmondott záróbeszédén alapult. Emellett két évvel ezelőtt aláírtuk a hágai törvényszék elektronikus adattárához való hozzáférésre vonatkozó memorandumot is, ami nagy segítség a munkánkban. Napi kapcsolatban vagyunk velük.

A háborús bűnökkel foglalkozó horvát és bosnyák ügyészek közül néhánnyal a volt Jugoszláviában kollégák voltak. Velük milyen a kapcsolatuk?

- Szintúgy jó és mindenekelőtt professzionális. Ami a horvát kollégákat illeti, velük 2006 októberében írtuk alá a háborús bűnösök előállítására vonatkozó együttműködési szerződést. Ennek eredményeként már 11 ügyet továbbítottunk egymásnak. Az ügyészségek közötti regionális együttműködésben nagy előrelépés történt, ezt pozitív példaként emlegetik a bennünket értékelő nemzetközi fórumokon. A horvát állami ügyészséggel már 2004-ben megkezdtük az együttműködést, a boszniai ügyészséggel pedig 2005-ben. A montenegrói kollégákkal is együttműködési szerződést kötöttük. A macedón ügyészséggel még nem öntöttük hivatalos formába, de ettől függetlenül jó az együttműködésünk.

Az sem mellékes tényező, hogy a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek a megbékélés eszközeinek számítanak a balkáni térségben. Abszurdnak tűnik,de így van.

A szóban forgó ügyészségek nemcsak a közösen átélt traumatikus történelmi örökségre alapozzák a munkájukat, hanem ezen felül a közös jogi örökségre is. Egyazon törvényhatósági rendszerbe tartoztunk. Megismerjük egymást, megértjük egymást, s ez így természetes. Habár 2000 után több változtatást eszközöltek a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyintézés hatékonysága érdekében, mi még ugyanazt a jogi nyelvet beszéljük.

Mit tekint az ügyészség eddigi legnagyobb sikerének, s melyek a munkájukat megnehezítő legkomolyabb problémák?

- A legnagyobb sikerek között tartom számon azt a jelentős nemzetközi elismerést, amit Monacóban a Crans Montana Fórumon kapott Vladimir Vukčević, a háborús bűnök ügyésze. Számos nemzetközi intézmény jelentésében az ügyészségünket a háborús bűnök jogi útra terelésében „a térség éllovasának” nevezik. Olyan munkát végzünk, ami úgy fog bekerülni a szerb igazságszolgáltatás történetébe, mint egy az igazság érvényesülése felé tett haladó lépés, akárhogy is támadnak bennünket a jobboldali erők a szerb parlamentben, hogy árulók vagyunk, s a civil szektor képviselői, hogy keveset tettünk eddig.

A nehéz időkben, melyben jelenleg Szerbia van, ezek az ellnünk irányuló támadások azzal a traumatikus társadalmi kontextussal magyarázhatók, melyben dolgozni kényszerülünk. Talán ez a legkényesebb része a munkánknak, de azt már nem mondanám, hogy a legnehezebb is. A támadások, az életveszélyes fenyegetések, gépkocsijaink megrongálása, ezekből semmi sem mondható kellemesnek, ennek ellenére mi folytatjuk a munkánkat az elveinkkel összhangban, melyek szerint minden felelősségre vonást személyre szólóvá kell tenni, az áldozatoknak pedig, a nemzeti vagy a vallási hovatartozásuktól függetlenül, kártérítést kell kapniuk.

Említette a munkájuk miatt ellenük elkövetett támadásokat, fenyegetéseket. Milyen az elfogadottsága ennek a munkának a szerb médiában és a politikusok körében?

- Örömömre szolgál, hogy sikerült megváltoztatnunk a média hozzáállását a háborús bűnökre vonatkozó ügyek jogi útra terelésével kapcsolatban. Ezt az ügyészség médiumokhoz való viszonyulásával magyarázom, amit munkavégzésünk egyik alapelveként fektetünk le: kötelezettségünknek tekintjük az átláthatóságot és a nyilvánosság időben való és objektív tájékoztatásának a feladatát. A legutóbbi fölmérésünk szerint 2007-ben a tömegtájékoztatási eszközök megnövekedett érdeklődéssel fordultak az ügyészség munkája felé. Az elmúlt évben az ügyészségről a szerb médiában 4398 cím alatt írtak. Ez is igazolja, hogy a háborús bűnökről kialakult kép változóban van, s ehhez mindenképpen hozzájárult a mi együttműködésünk is az újságírókkal: elvezettük őket a bűntények helyszíneire, Vukovárba, Potočariba, Zvornikba, Bratunacba és Hágába is.

A médiumok egy része nagymértékben vétkes a háború kitörése miatt, s így a kilencvenes évek háborús bűntényei megtörténte miatt is. Most rajtuk a sor, hogy magukra vállalják a felelősség egy részét, s kijavítsák korábbi hibáikat. Egyazon feladaton dolgozunk, a velük való együttműködés ezért nagyon fontos. A médiumokat barátoknak, szövetségeseknek tekintjük, semmiképp sem „hívatlan vendégeknek”.

Ami a politikai pártokat illeti, közülük egy különösképpen kitartónak bizonyul az ellenünk való támadásokkal. Ahelyett, hogy a parlamentben védelmeznék Szerbia állami intézményeit, az emberek, akik ilyen jellegű veszélyes munkát végeznek, sértegetéseknek vannak kitéve, sőt még a családtagjaik is. A legnagyobb abszurdum az a tény, hogy ugyanazok a pártok ezek, melyek a tragikus háborús években gyakran a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésével tűntek ki, miközben 2000 előtt egyetlen bűntényt, még a saját népük ellen elkövetetteket sem terelték jogi útra. Itt már belépünk a politikai demagógia területére, ami ellentétes arányban van a jogalkalmazással és az igazsággal, s még távolabb esik a volt Jugoszlávia népei megbékélésének lehetőségétől. A háborús bűnök témája aligha növeli a politikusok népszerűségét, emiatt kerülik a témát. Mégis, csodálom a bátorságát annak a néhány politikusnak, akik nyilatkozataikban világossá teszik, hogy morális kötelességeink közé tartozik a háborús bűnök témájának megfelelő lezárása.

Munter azt is hozzátette, hogy minden párt egyetértett a választások kiírásának szükségességével, ugyanis meglátása szerint ez a legjobb módja annak, hogy rendezzék soraikat azok az erők, amelyeknek az országot abba az irányba kell terelniük, amelyben a nép kíván haladni, ez pedig az európai út.

- Meggyőződésünk, hogy Szerbia jövője Európában van, mindig is így gondoltuk, és remélem, a jövőben is így lesz. Úgy gondolom, hogy az ország vezetői szintén felelősséget éreznek, ők Szerbia nevében hoznak döntéseket, és mi segíteni kívánunk nekik - tette hozzá.

Véleménye szerint az Egyesült Államok nem sértette meg a nemzetközi jog előírásait, amikor úgy döntött, elismeri a független Kosovót.

- Kosovo döntést hozott, miszerint kikiáltja függetlenségét, az USA pedig e függetlenség elismerése mellett foglalt állást. Ez összhangban van a nemzetközi joggal - magyarázta. Mint mondta, nem tud róla, hogy a NATO a jelenleginél nagyobb jelenlétet tervez a tartomány területén, hozzátéve, hogy a katonai szövetség erői elsősorban azért vannak jelen, hogy a szerbeket védjék. (Beta)

Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter tegnap kijelentette, arra kérte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai képviselőjét, hogy segítsen rendezni a kosovói egészségügyi intézményekbe szánt gyógyszerek és egészségügyi felszerelés körül kialakult problémát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a politikai nézeteltéréseknek nem szabad kihatniuk az egészségügy zökkenőmentes működésére.

A nemzetközi rendőrség március 3-án két gyógyszereket és egészségügyi felszerelést szállító teherautót foglalt le, amelyeknek értéke mintegy hétmillió dinár és amelyek a szerbek lakta kosovói településekre igyekeztek. Az UNMIK vámhivatalának képviselői azt állítják, hogy a gyógyszereknek rendelkezniük kell a Kosovói ügynökségnek a gyógyszerek szállítására kiadott tanúsítványával, valamint a szükséges dokumentációval a gyógyszerek használatához. (Beta)

Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke és Vida Ognjenović színházi rendező tegnap megnyitotta a 14. Könyvszalont, a 13. Art Expót és az Ambijenta elnevezésű bútor- és lakberendezési kiállítást az Újvidéki Vásáron. Mint Pajtić hangsúlyozta, továbbra is támogatják az ilyen rendezvényeket, hisz a nagy választék és a szép (szépművészet, szép forma) ötvözetével találkozhatnak a látogatók e három kiállításon. Vida Ognjenović a könyvvásárokat könyvből épült utcákhoz hasonlította, amelyeken a tudás, bölcsesség, regények, versek eljuthatnak hozzánk. (-)

A bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében vasárnap, március 16-án könyvbemutató lesz a művelődési egyesület otthonának nagytermében, a Zombori úton levő Drobina-házban. Délután 5 órai kezdettel dr. Balla Ferenc és dr. Balla István Bezdán művelődési életének krónikája című kiadványát dr. Silling István egyetemi tanár méltatja. A könyv a tóthfalusi Logos-print kiadásában jelent meg. A kemény fedőlapú, 667 oldalas írásos dokumentumokkal és képekkel illusztrált könyvet az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatják majd. A könyvbemutató házigazdája Foki István, a művelődési egyesület elnöke. (H. Á.)

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga zombori városi szervezetében tegnap megtartott sajtótájékoztatón Mérő Csaba, a végrehajtó bizottság tagja elmondta, hogy helyi szinten az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkoztatás növelésére és a kommunális gondok megoldására.

Stipan Ivanković nemesmiliticsi okleveles jogász ugyancsak a foglalkoztatás növelését, a falvak fejlesztését említette igen fontos kérdésnek, továbbá a turizmus, azon belül is a falusi turizmus föllendítését. Milan Brdar csonoplyai mezőgazdasági technikus arra emlékeztetett, hogy míg húsz esztendővel ezelőtt ebben a faluban ezer háztartás volt és ugyanennyi munkahely, jelenleg alig kétszázan vannak állandó munkaviszonyban. (H. Á.)

Szerbia arra vár, hogy az Európai Unió ismertesse a vízumkötelezettség megszüntetésének feltételeit, közölte Božidar Đelić, a kormány alelnöke. Ha ezeknek a feltételeknek eleget teszünk, akkor az év végéig megszüntetik a vízumkényszert Szerbia polgárai számára.

- Készen állunk minden reformra, és arra várunk, hogy az EU ismertesse a vízum eltörlésének feltételeit. Problémát jelent, hogy feloszlatták a parlamentet, mert így nem tudja elfogadni a kormány által már jóváhagyott törvényeket - nyilatkozta Đelić az Európai Bizottság küldöttségével való találkozó után.

Hátráltató körülmény, hogy a törvények elfogadása valószínűleg csak ősszel kezdődik el, de Szerbiának a politikai problémái ellenére van elég tudása és megfelelő emberei, hogy megszüntesse a vízumkötelezettséget, és elnyerje az EU-tagországjelölti státusát, fűzte hozzá a leköszönő kormány alelnöke.

Az Európai Bizottsággal való találkozót az igazságügynek, a biztonságnak, a korrupciónak és az emberi jogoknak szentelték. A hivatalos Belgrád a róla készült jelentést április 4-én fogja megvitatni.

A misszió célja Szerbia rendszerének összehangolása az EU rendszerével, mondta el Đelić. A misszió tagjai tárgyaltak az igazságügy-minisztérium, a rendőrség, a pénzmosás elleni hivatal és más intézmények képviselőivel.

Az EU és Szerbia között folytatódik az igazságügyi és a rendőrségi együttműködés, közölte az alelnök, és bejelentette, hogy nemsokára elfogadnak egy stratégiai együttműködési tervet az Europol és Szerbia között.

Esmeralda Hernandez-Aragones, az EU-küldöttség főnökhelyettese elmondta, hogy elégedett, amiért Szerbiában folytatódik az eurointegrációs folyamat, de sajnálja, amiért „sok, jó törvényt” nem tudnak elfogadni az új parlament megválasztásáig. Hernandez-Aragones reméli, hogy a képviselőház új összetétele majd elfogadja a vízumrendszer liberalizációja szempontjából fontos törvényeket.

- A kormány erőfeszítései a vízumkönnyítési program aláírásához vezettek, ami jó eredményekkel kecsegtet - közölte Đelić, és hozzáfűzte, hogy Szerbia az első nyugat-balkáni ország, amely a vízumrendszer liberalizációjába kezdett.

Ami megváltozott, de fontos lenne, az az, hogy kormány nem fogadhat el törvényjavaslatokat, viszont az eurointegrációs folyamat már nagy mértékben technikai szinten folyik, mondta el Đelić.

Az új útlevelek kiadása a technikai feltételek megteremtése után fog elkezdődni, jelentette be Đelić. (Beta)

Mlađan Dinkić lemondásban levő gazdasági miniszter tegnap bejelentette, a kosovói adósság kérdését a választások után tűzik a kormány napirendjére, hogy a döntés ne leszavazással szülessen meg. Ebben állapodott meg Boris Tadić államfővel a gazdasági miniszter. Dinkić úgy értékelte, hogy a kosovói adósság visszafizetésének leállításáról meg lehet egyezni a hitelezőkkel anélkül is, hogy Szerbia elismerné Kosovo függetlenségét. Mint mondta, őt „nem érdeklik a kosovói albánok”, csak a szerbek és Szerbia kosovói vagyona, és amennyiben a „politikai racionalitás” győzedelmeskedik a választásokon, az 1,24 milliárd dollárra rúgó adósságot a kosovói szerbek megsegítésére fogják fordítani.

Szerbiának az idén 90 millió dollárt kellene visszafizetnie a teljes kosovói adósságból. A két legnagyobb részlet visszafizetése márciusban és szeptemberben esedékes. Ez Dinkić szerint azt jelenti, hogy amennyiben sikerül is megegyezni a hitelezőkkel, a márciusi részletet mindenképpen ki kell majd fizetni. A miniszter elmondta, a Világbankkal folytatott tárgyalásai alapján lehetségesnek tűnik a szóban forgó adósság visszafizetésének leállítása. Amennyiben sikerül megegyezésre jutni a hitelezőkkel, Szerbiának vissza kellene kapnia az eddig kifizetett, mintegy 340 millió dolláros kosovói adósságtörlesztést, mondta Dinkić, és hozzátette, ezt az összeget az ország elmaradott vidékeinek fejlesztésére fordítanák.

Az ingyenes részvényekkel kapcsolatban Mlađan Dinkić elmondta, a hónap végéig el kellene fogadni azt a rendeletet, amely lehetővé tenné az „értéktelen” részvényekkel rendelkező, valamint a cselekvőképességgel nem rendelkező személyek számára is, hogy részesüljenek a hat, privatizáció előtt álló nagyvállalat részvénycsomagjából. Azok a személyek tehát, akik az eddigi privatizáció során olyan részvényekhez jutottak, amelyek valamilyen okból kifolyólag értéktelenné váltak, a rendelet értelmében lemondhatnak ezen részvényeikről, ezáltal jogot nyerve a hat nagyvállalat részvénycsomagjának igénylésére. A cselekvőképességgel nem rendelkező, illetve munkaképtelen személyek, akik nem szerepelnek a választói névjegyzékben, szintén igényelhetnek ingyenes részvénycsomagot gyámjuk, illetve gondnokuk segítségével. Az ebbe a kategóriába tartozó személyek az igazolványuk, a cselekvőképességük megvonásáról szóló bírósági végzés, valamint a gyámságról szóló határozat felmutatásával igényelhetnek részvényt.

Eddig 2,1 millióan igényeltek ingyenes részvényt, mondta Dinkić.

Dulić tegnap a választás kiírását a ,,leglogikusabb” döntésnek nevezte a kialakult válság kezelésére. A kormánykoalíción belüli egyet nem értés azt eredményezte, hogy legalább május derekáig az országot egy olyan kormány vezeti, amely komoly, a mindennapi életet jelentősen meghatározó döntéseket nem hoz. Ugyanis az ország alkotmányába foglaltaknak eleget téve, a feloszlatott kormány és a megbízatását letöltő parlament csak olyan döntéseket hoz, amelyek vagy már folyamatban vannak, vagy halaszthatatlanok. Az új összetételű parlamentnek június derekáig kell megalakulnia, a kormány megalakítására pedig a végső határidő szeptember közepe.

Vojislav Koštunica, a leköszönő kormány vezetője, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke ,,Szerbia számára különösen fontosnak” nevezte a parlamenti választást. Közleményében felhívta az ország szavazóit, hogy egy ,,felelős nemzeti kormányt” válasszanak meg, amelynek lesz ereje megvédeni Kosovót.

Az SZDP más képviselői is hallatták hangjukat tegnap. Predrag Bubalo ,,hülyeségnek” nevezte az ország ,,önként vállalt elszigeteltségéről szóló meséket”. Mint mondta, csak ,,energiájukat fecsérlik” azok, akik ilyesmiről szándékoztak beszélni a választási kampány alatt.

Borko Ilić, az SZDP alelnöke csatlakozott Bubalóhoz. Azzal vádolta meg a Demokrata Pártot, hogy nem is egy politikai párt, hanem egy ,,érdekcsoportosulás”. Ilić ezt Dragan Đilasnak, a DP magas rangú tisztségviselőjének azon kijelentésére mondta, amely szerint az SZDP-re leadott voks nem más, mint a Szerb Radikális Pártra leadott szavazat. Az SZDP-s politikus szerint Đilas csak a saját bankszámlájával foglalkozik, és nem az ország lakosainak jólétével.

Az SZDP és a radikálisok között viszony még magasabb szintre jutott. Az SZDP koalíciós partnerének, az Új Szerbiának az elnöke, Velimir Ilić kijelentette: a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával, a Liberális Demokrata Párttal és a G17 Plusszal alkotott kormánykoalíció lehetőségét kizárja, de a radikálisokkal elképzelhetőnek tart egy választás utáni koalíciót. A miniszterelnöki poszt várományosának Vojislav Koštunicát tartja.

A felvetésre reagált Tomislav Nikolić, az SZRP elnökhelyettese. Emlékeztetőül: a radikálisok már előzőleg döntöttek, a megmérettetésre önállóan készülnek.

- Mi újra felkínáljuk a választások utáni együttműködést az SZDP-nek, a közös kormányzás lehetőségét, de Koštunica nem számíthat a miniszterelnöki székre - nyilatkozta tegnap Nikolić, hozzátéve: - Elképzelhetetlen, hogy az SZDP több szavazatot kapjon, mint az SZRP. Én pedig nem vagyok egy számolgatós politikus, így minden kormány vezetője abból a pártból kell, hogy érkezzen, amely a legtöbb szavazatot kapja - tette hozzá.

A népnemzeti koalíción kívül is zajlik az élet. A G17 Plusz elnöke, Mlađan Dinkić tegnap kijelentette: a DP-ben látja azt a politikai erőt, amellyel ők kormányt tudnának és szeretnének alakítani.

Rasim Ljajić, a Sandžaki Demokrata Párt vezetője pedig arról számolt be, hogy a DP-vel közösen tárgyalni fognak a VSZL-lel, a G17 Plusszal és a Vuk Drašković vezette Szerb Megújhodási Mozgalommal. Ljajić a héten már nem hivatalosan megegyezett a választási együttműködésről Boris Tadićtyal, a DP elnökével.

A DP még nem döntött arról, kivel indulnak együtt a választásokon. Ezt Nada Kolundžija jelentette ki. Azt tartják a legfontosabbnak, hogy egyetlen ,,Európára leadott szavazat se vesszen el”, nyilatkozta.

A kosovói parlament elnöke, Jakup Krasniqi szerint nem kellene Kosovo területén megtartani a májusi választást. Mint mondta, Kosovo függetlenségét egyre több állam ismeri el, és nem szeretné ha egy idegen állam szavazását tartanák meg Kosovóban.

Arról, hogy megszervezik-e a szerbek lakta területeken a voksolást, az UNMIK fog dönteni, az ENSZ vezetőivel való egyeztetés után, jelentette ki Alekszandar Ivanko, az UNMIK szóvivője.

Tegnap 11 óra körül teljesen kiürítették az Igazságügyi Palotát, mert 10 óra 30 perckor bejelentés érkezett, hogy bomba van az épületben. A bejelentés ismét hamisnak bizonyult, erősítette meg Ivanka Ramić, a bíróság szóvivője.

A rendőrség és a bírósági őrség átkutatták az Igazságügyi Palotát, és 12 óra 30 perckor, miután megállapították, hogy nincs veszély, a dolgozók és a polgárok visszatérhettek az épületbe, közölte Ramić.

Az elmúlt két hétben most evakuálták negyedszer az Igazságügyi Palotát bombariadó miatt. Mind a négy esetben hamisnak bizonyult a riadalom. Az épület hétemeletes, és itt található az első és második községi bíróság, a kerületi bíróság és az illetékes ügyészségek. (Tanjug)

Saša Dragin környezetvédelmi miniszter tegnap azt javasolta, hogy a környezet és a fenntartható fejlődés nevű tantárgy legyen kötelező, választható tantárgy az általános- és a középiskolákban, tette közzé a környezetvédelmi minisztérium.

Dragin kezdeményezését, miszerint „a környezetvédelemre vonatkozó tantárgyak legyenek kötelezően választható tantárgynak”, eljuttatta Zoran Lončar oktatásügyi miniszternek.

A polgári és a vallási nevelés mellett ezután a környezet és a fenntartható fejlődés is kötelezően választható tantárgy lenne.

- Ez a tantárgy oktatási tervében foglalkozna a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés különböző szempontjaival, beleértve az ökológiai, a szociális és a gazdasági szférát - áll a közleményben. (Beta)

A szerbiai cégeknek halal tanúsítványra lesz szükségük, amennyiben vissza akarnak térni az iszlám országok piacára.

Az el nem kötelezett mozgalom ideje alatt a régi Jugoszlávia szerteágazó gazdasági kapcsolatokat ápolt az arab országokkal. Szerbia és az iszlám országok is szeretnék felújítani ezeket az egykori kapcsolatokat.

A halal a korán által előírt életforma. Az emberek többsége tudja, hogy a muzulmánok nem fogyasztanak disznóhúst, de a halal szabvány ennél sokkal többet jelent. Erről tartottak szemináriumot az ipar képviselőinek szerdán a Fruška Gorán. Az előadáson jelen volt az ipar minden szegmense, a húsfeldolgozóktól kezdve egészen a buszgyártókig.

Az Ikarbus vállalat megkapta a halal tanúsítványt, és muzulmán hívőknek szánt zarándokbuszt fog gyártani.

- A buszon külön helyek lesznek a nőknek és a férfiaknak, hangosan fog szólni az ima, és a hívők hozzáférhetnek a vízhez a buszon belül és kívül is. Az Ikarbus fog a világon elsőként ilyent gyártani - mondta el Srećko Nijenčević, az Ikarbus igazgatója.

A szerbiai húsipar már szállít az iszlám országokba. A Novi pazar-i Dženi vágóhíd 120 tonna halal hús kivitelére szerződött Kuvaittal.

Az iszlám országokra jellemző, hagyományosan nagy népszaporulat miatt ez a világ leggyorsabban növekvő piaca. Ez éves szinten 15 százalék, és ide tartozik a világ leggazdagabb országainak egy része is. Mindenki egyetértett abban, hogy a halal tanúsítvány elnyerése csak az első lépés. (B92)