Marketing





Eupalyazat

Magyar Szó online
 Magvető Szerkesztő: Varga Attila
2008. április 22., kedd



A projektum támogatója az EU Média Alapja - A szerbiai médiumok szakmai fejlodését támogató program az EAR irányításával, a Press Now szervezésével
This project is financed by the EU through Media Fund, a programme for support of professional media development in Serbia - managed by the EAR and implemented by Press Now
AKTUÁLIS NYÖVÉNYVÉDELEM
Zöldség- és gyümölcstermesztőknek
Az almafák a virágzás, illetve egyes fajok a sziromhullás fenofázisában vannak. Ilyenkor a varasodástól kell védeni a növényeket, a szakemberek a Score és a Kaptan permetszerek kombinációját javasolják. A lisztharmatra pedig a kén alapú (Microthiol, Kosan Kolosul) és a Topas vegyszerek kombinációját ajánlják. A levéltetvek, az ormányosok, a iloncák és az aknázómolyok ellen pedig a Lannate, a Nurelle-D, a Diazinon, a Lebaycid, a Confidor, az Actara rovarölőkkel védekezhetnek a termelők.
A körtefáknál a már említett permetszereket szintén fel lehet használni. Emellett figyelmet kell fordítani a körtebolhára. Ha a termelők lárvákra lelnek, a szakemberek szerint Abastate-tal kell permetezni a fát. Amennyiben pedig már felnőtt egyedek is megjelennek, tojásrakás előtt az Insegarral való permetezést javasolják.
Csonthéjas gyümölcsök esetében a levéllyugacsodás ellen kell védekezni, például a Score, a Systhane, az Anvil szisztematikus szerekkel, illetve a Dithane, Kaptan, Antracol és Bravo kontaktszerekkel. Levéltetvek, pajzstetvek és molyok ellen a Kotnion (Gusation), a Nurelle-D, a Diazinon, a Tiocid rovarölőket ajánlják a szakemberek. A szilvánál a szilvadarázsra is ügyelni kell ebben a periódusban, ellenük Sisteminnel vagy Fenitrotionnal lehet védekezni.
Felhívják a zöldségtermesztők figyelmét, hogy a vetés és a palántálás előtt figyeljenek oda a talajlakó kártevők jelenlétére. Amennyiben nem rovarölővel csávázott magot ültetnek, a következő szerekkel csávázhatják: Prestige, Cruiser vagy Semafor. Ha már jelen vannak a talajlakó kártevők, Foximmal, Talstarral, Galitionnal Forceval lehet kezelni a földet.
A borsó esetében az első háromleveles és a harmadik háromleveles állapot között herbicides kezelést (Pivotot és Basagrant vagy csak Basagrant) lehet alkalmazni.
Paprikavetés előtt a Devrinol és a Gamit kombinációja ajánlott. Vetés után és kelés előtt glifosfát hatóanyagú totális gyomírtószert használhatnak a termelők a kikelt gyomokra.
Káposztafélék palántálása előtt Treflannal lehet kezelni a földet azzal, hogy okvetlenül bedolgozzuk a szert a földbe, mert az fotolabilis.
Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai Agrozavod Rt. és Babić Andrea, a zentai Mezőgazdasági Állomás Társadalmi Vállalat szakembere a termelőknek bővebb információt a 024/556-867-es, illetve a 024/811-370-es telefonszámon nyújt.
mh
Önerőből, ki tudja már hanyadszor. Ezen a tavaszon is kizárólag saját erejére támaszkodhat a paraszt, merthogy a megígért rövid lejáratú kölcsönökkel ismét lejáratta magát az agrártárca.
Pedig ígéretként szépen hangzott: legfeljebb 5 százalékos kamat mellet igényelhetnek a bejegyzett gazdaságok hiteleket, mert az állam megtéríti a kamatok értékének további 10 százalékát. Így a rövid lejáratú kölcsönökre legfeljebb 15 százalékos kamat jár majd a bankoknak.
Nos, a gazdák, legalábbis azok, akik nem idegenkednek a kilincsekéstől és a formaságoktól, megindultak a bankokba. Már egy hónappal ezelőtt, miután felröppent a hír, hogy a kormány 19 ügyviteli bankkal írta alá az említett kölcsönökre vonatkozó megállapodást. A bankokban pedig csak annyit tudtak mondani, hogy az emberek legyenek türelemmel még néhány napig, amíg kidolgozzák a részleteket. És még olyan információt is kaptak, hogy a kölcsönök folyósításához nem kell egyébb a személyazonossági igazolványon és a bejegyzésről szóló végzésen kívül.
És a termelők türelmesen vártak, de amikor legközelebb elmentek a bankba, akkor már egy egész sor dokumentumot követeltek tőlük: az alapanyagok vásárlásról szóló előszámlát, az adó törlesztéséről szóló bizonylatot, egy kezest, akinek szintén bejegyzett gazdasággal kell rendelkeznie. Vannak olyan bankok is, amelyek megkövetelték, hogy a számláknak 2008 március 31-e utániaknak kell lenniük, nem törődve azzal, hogy az alapanyagokat nem áprilisban, hanem jóval előbb kell megvenni, hisz a búza fejtrágyázását például februárban meg kellett kezdeni.
A mintegy 100 000 rövid lejáratú kölcsönből, amennyire számított az agrártárca, eddig mindössze 13-at folyósítottak, mégpedig azok a bankok, amelyeket még nem privatizáltak. A bankok azzal védekeznek, hogy mielőtt a pénzt átutalnák a gazdák folyószámlájára, a mezőgazdasági minisztériumnak kell jóváhagynia minden egyes kérelmet, és arra is rámutatnak, hogy az agrártárcával „még nem egyeztettek minden kérdést a kölcsönökkel kapcsolatban”.
Közben az idő múlik, s nagyjából tíz nap múlva lejár a kapásnövények optimális vetési időszaka. Jaj annak a gazdának, aki a kölcsönből szándékozza megvenni a műtrágyát, magot, vegyszereket, s csak azután kezdeni meg a munkát. Jobb, ha bele sem kezd, mert a haszon még akkora sem lesz, hogy az 5 százalékos kamatot ki tudja belőle fizetni.
A bankoknak, a minisztériumnak pedig megmarad a pénzük. A bankok nem 15, hanem 25 százalék mellett osztják ki pénzüket annak, aki megszorul, s kénytelen valamilyen okból hitelt felvenni. De az agrártárcának is jó lesz, hisz a megmaradt pénzt könnyű lesz majd valami másra elkölteni.
Csökken a gabonatermés az EU-ban
Csökkentette az Európai Unió idén várható gabonatermésére vonatkozó előrejelzését a francia Strategie Grains elemző. E szerint az Európai Unióban az idén 289 millió tonnás gabonatermés várható, 2 millió tonnával kevesebb, mint amire az elemzők márciusban számítottak, de még mindig 13 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Lágy búzából 100 ezer tonnával várnak kevesebbet az elemzők, 128,5 millió tonnát, ami 15 százalékkal haladja meg a 2007. évit. A csökkentett előrejelzés hátterében az áll, hogy Romániában alacsonyabb hozamok várhatók a száraz időjárás miatt, Németországban pedig zsugorodott a vetésterület. Az elemzők csökkentették a kukoricatermésre vonatkozó előrejelzésüket - 58,2 millió tonnáról 57,3 millióra - a németországi és a franciaországi vetésterület csökkenése miatt, árpából is várhatóan 900 ezer tonnával kevesebb lesz a korábban vártnál, 61,5 millió tonna, mert alacsonyabb hozamokra lehet számítani Spanyolországban a szárazság miatt.
Tilalom a szlovák sertésszállításra
Brüsszel leállíttatta a szlovák sertéskivitelt, miután Szlovákiában sertésvész ütötte fel a fejét. A hét végén a nyugat-szlovákiai Léva (Levice) egyik gazdaságában fedezték fel a betegséget. A szállítási tilalom az EU-beli és az EU-n kívüli piacokra egyaránt vonatkozik, és átmenetileg a Szlovákián belüli szállítás is tilos az egyes gazdaságok között. Nem csupán az állatokra, hanem a szaporítóanyagra is vonatkozik a tilalom. A betegség emberre ártalmatlan, de nagy kárt okozhat a sertéstenyésztésben. Az Európai Bizottságnál közölték, hogy a tilalom átmeneti, egyelőre figyelik a fejleményeket, az illetékes EU-hatóság a jövő hét elején várhatóan felülvizsgálatot tart. Szlovákiában - az ország déli részén - utoljára 2004 novemberében észleltek sertésvészt, akkor többezer állat kényszervágását rendelték el.
BIOÜZEMANYAG-TERMELÉS
Bűntény az emberiség ellen
A bioüzemanyagok nagyarányú termelése manapság „bűntény az emberiség ellen”, mert emiatt is módfelett drágulnak az élelmiszerek, mondta az ENSZ különleges élelmezési jogi jelentéstevője, Jean Ziegler. A bírálókhoz csatlakozott Peer Steinbrück német pénzügyminiszter is, aki ugyancsak a bioüzemanyagok erőltetett termelésének árfelhajtó hatására figyelmeztetett az IMF és a Világbank Washingtonban zajló közgyűlésén. Előzőleg Ziegler arra hívta fel a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy változtasson mezőgazdasági támogatási politikáján, és szüntesse meg azt a gyakorlatot, hogy kizárólag az adósságcsökkentési célú vállalkozásokat támogatja. A mezőgazdasági támogatásokkal a lakosság túlélését kell biztosítani, magyarázta. Az ENSZ szakértője bírálta az Európai Unió afrikai élelmiszerdömpingjét is. - Az EU az európai élelmiszer-felesleg afrikai exportját finanszírozza, fél- vagy harmadáron értékesítik az élelmiszert Afrikában, ez tönkreteszi a földrész mezőgazdaságát - mondta Ziegler. A Libération című francia lapnak nyilatkozva az ENSZ-felelős arra figyelmeztetett, hogy a világon hosszú időre állandósulni fognak a lázongások és a konfliktusok az élelmiszerek drágulása és az élelmiszerhiány miatt. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése végett - 2020-ig - az EU 20 százalékra akarja növelni a megújítható energiaforrások arányát az energiamérlegben, és az üzemanyag-felhasználásban 10 százalékra növelni a bioüzemanyagok arányát.
Románia tavaly 80 ezer tonna bioterméket exportált
Románia tavaly 80 ezer tonna bioterméket exportált, 65 millió euróért. Teodora Aldescu, a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium ökomezogazdaságért felelős tanácsadója szerint a tavalyi eredmény 20 százalékkal több a 2006-osnál, írta a Rompres hírügynökség. A tanácsadó szerint a fő exportált biotermékek közé tartoznak a gabonafélék, az olajos magvak, az erdei gyümölcsök, a gombafélék, valamint a tejből, mézből és a napraforgóolajból előállított termékek. A román biotermékek legnagyobb részét Németországba, Olaszországba, Görögországba, Svájcba, Hollandiába és Franciaországba exportálták. A román ökomezőgazdaság termése tavaly 200 ezer tonna volt, 13 százalékkal több, mint 2000-ben. A vetésterület elérte a 180 ezer hektárt, ez tizenegyszer több, mint 2000-ben volt. 2006-hoz viszonyítva azonban a növekedés csak 1,3 százalék.
Mezőgazdasági tájékoztató a bejegyzett termelőknek
A mezőgazdasági minisztérium megkezdte a tájékoztató füzetek kiosztását a bejegyzett termelőknek. Az informátor az idei törvényrendeleteket, illetve az agrárköltségvetés általi támogatások igénylésének lehetőségeit tartalmazza. Összesen 450 000 példány lesz kiosztva a napokban, ugyanakkor az agrártárca 67 irodájában és az újvidéki mezőgazdasági vásáron is kaphatók lesznek a füzetek.
EU-s támogatásokra szorul az agrárszektor
Az Európai Unió pénzügyi alapjai nyújtják az egyedüli reális esélyt a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Ugyanakkor a külföldi támogatások jelentősen javítanának az agrárköltségvetésen is - közölte Slobodan Milosavljević mezőgazdasági miniszter. Az elkövetkező néhány évben nincs más reális megoldás, hogy az EU-s támogatásokon kívül valamely más módon jelentősen fellendítsük az agrárszektort. Szerbia éves szinten ezen alapokból 120-160 millió eurós támogatást kapna, melyeket az EU elsősorban a falu- és farmgazdaságok fejlesztésére, illetve a nemzetközi szabványok bevezetésére irányoz elő a mezőgazdasági termékeknél. Ugyanakkor a hazai mezőgazdasági szektornak éves szinten legalább fél milliárd euró támogatás szükséges a kompetens és konkurens gazdálkodáshoz a régióban. Emlékeztetőül a tavalyi export 1,7 milliárd dollárt tett ki, a tervekben pedig az 5 milliárd dolláros kivitel áll - tette hozzá a miniszter.
Kivitelre nem jut
Várhatóan elegendő búza lesz a hazai szükségletek kielégítésére a jövő évi aratásig, a háztartások és az ipar szükségleteire egyaránt, de kivitelre már valószínű nem jut. Szerbiában az ősszel összesen 472 000 hektár termőföld lett gabonával bevetve, ami az eddigi átlagon aluli, viszont a vetés jó állapotban van és bő terméshozamra van kilátás, mely várhatóan 1,6-1,7 millió tonnát tesz ki. E mennyiség, illetve az állami árutartalékok 500 000 tonnája és a jóváhagyott 200 000 tonna behozatala elegendő lesz majd a következő évi aratásig. Az agrártárca ugyanakkor az idei őszi vetésre jelentős támogatásokat tervez azzal a céllal, hogy a búzával bevetett területek elérjék az 550 000-600 000 hektárt.
ÚJVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS
Nem mondják le a jószágkiállítást
A tavalyi kiállítás költségeinek törlesztése körüli gondok, illetve a Mezőgazdasági Minisztérium és az Újvidéki Vásár közötti szerződésmegkötés késése kérdésessé tette a jószágkiállítás megszervezését az idei mezőgazdasági kiállításon. Milan Petrović mezőgazdasági államtitkár az Agropress hírügynökségnek kijelentette, hogy a jószágkiállítás mindenképpen meg lesz szervezve, az agrártárca, mint a rendezvény védnöke minden kötelességét teljesíti és a hátramaradt adósságot is törleszti. A nemzetközi mezőgazdasági kiállítás egyik legjelentősebb rendezvénye a jószágkiállítás, melyen a legkiválóbb jószágok kerülnek a közönség elé. A minisztérium ezentúl is a fő támogatója lesz az eseménynek. Az idén jelentős jutalmakat kapnak majd a díjnyertes jószágok tulajdonosai. A mezőgazdasági vásár az állatkiállítással együtt a régió egyik legjelentősebb rendezvénye - tette hozzá az államtitkár. A jószágkiállításon egyébként 1100 egyed lesz megtekinthető, az agrártárca 32 millió dináros támogatással járul hozzá a szervezéshez. (Agropress)
Több szója, kevesebb napraforgó és cukorrépa
A napraforgó hozama a tavalyi évben mindössze 1,97 tonnát tett ki hektáronként, így várhatóan nagyobb területen lesz majd szója vetve az idén. Az előző évben összesen 136 623 hektáron került a földbe szója, napraforgó pedig 140 486-on. Az előrejelzések szerint sok termelő átáll a szója vetésére az idén, ugyanis az nagyobb terméshozamú, mint a napraforgó. Az elmúlt vetések alkalmával a földművesek nagy száma elégedetlen volt a napraforgómaggal, habár kedvező volt a felvásárlási ár. Vajdaságban a kukorica 660 000 hektáron lesz vetve, ami az átlagosnál nagyobb területet jelent, országos szinten pedig eléri az 1,2 millió hektárt. A magnemesítők már a piacra dobták a kukoricavetőmag-készítményeket, illetve nagyobb mennyiséget importáltak Új-Zélandról és Ausztráliából. A tavalyról fennmaradt készleteket pedig újracsomagolták, így ismét forgalomba kerülnek.
Amennyiben a tervezett 1,2 millió hektár be lesz vetve kukoricával a piacon lévő vetőmagállomány teljesen fel lesz használva. A cukorrépa tavaszi vetése ezúttal 48 000 hektáron történt meg, ami 28 000-el kevesebb mint a múlt idényben. A cukorrépavetés bojkottja így sikeresnek mondható, ugyanis a termelők még novemberben bejelentették, hogy a 2,55 dináros felvásárlási ár nem rentábilis, továbbá a cukorgyárak nem reálisan értékelik az átadott mennyiség minőségét, ezáltal pedig az árat lefelé faragják. (Agropress)
Készen állnak a rakéták
A jégvédelmi rakéták készen állnak bevetésre, az idén több jégelhárító állomás lett felszerelve, így várhatóan hatékonyabb lesz a munka is. Az elmúlt évektől eltekintve az idén a vajdasági termelők biztonságban érezhetik magukat az elemi csapásoktól - jelentette be a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet. Vajdaságban három radarközpont és 1572 jégelhárító állomás van, összesen 23 000 rakéta áll bevetésre készen. Tartományi szinten 5,1 millió hektár termőföldet kell védeni, erre éves szinten 10 millió eurós támogatás van előírva - közölte Đorđe Kardum, az intézet igazgatóhelyettese.
Bővítik a keretet
A Vajdasági Garancia Alap 300 millió dinárral bővíti ki a mezőgazdasági gépek vásárlására kiírt pályázati keretet, ugyanis a termelők körében nagy az érdeklődés a kedvező hitelek iránt. A pályázatot február 21-én írták ki és szeptember 30-ig érvényes. Eddig 68 traktor került ki a vajdasági termőföldekre. Emlékeztetőül: a termelők kedvező feltételek mellett vásárolhatnak bankkölcsönre új traktorokat, kombájnokat és egyéb mezőgépeket, melyek visszafizetéséért a tartomány vállal kötelezettséget. Az igényelhető hitel összege legkevesebb 500 000, legtöbb 10 millió dinár lehet. A kölcsöntörlesztés az euró árfolyamához van kötve, évi 6,8 százalékos névleges kamat mellett. A törlesztési időszak öt év, egyenlő éves részletekben. Az első részletet december 12-én kell törleszteni, a továbbit minden december 1-jén. A pályázaton a bejegyzett vajdasági termelők vehetnek részt. (Agropress)
Veszélyben az olajrepce
Országos szinten összesen 17 000 hektáron lett olajrepce vetve, az elmúlt napokban viszont az egész termés veszélybe került, ugyanis a szakemberek kártevőket vettek észre a földeken. Amennyiben idejében nem védekeznek ellene az képes megsemmisíteni az egész termést - közölte Petar Mitrović, az újvidéki Mezőgazdasági Kar szakértője és egyben felhívta a termelők figyelmét, hogy vizsgálják át a növényeket. Amennyiben a repcét megtámadták a kártevők, gyors beavatkozás szükséges. A növényvédő szerek alkalmazásakor pedig mindenképpen konzultálni kell a szakemberekkel, hiszen a nem megfelelő beavatkozás a méheket veszélyezteti. Az olajrepce tonnája jelenleg 280 eurót tesz ki a piacon, de hamarosan elérheti a 350-380 eurós árat is. A várható hozam 55 000 tonna, de a kártevők az előrejelzések szerint ezt egyharmaddal csökkentik. (Agropress)
Viszonylagos nyugalom a tőzsdén
Az európai piacon csökkent a búza ára
Az Újvidéki Terménytőzsde legújabb jelentésében az áll, hogy a tavalyi termésű búzából mindössze 345 tonnát adtak el, kilogrammonként átlagosan 24,68 dináros áron áfával, ami heti szinten 1,08 százalékos árcsökkenést jelent. Az idei termésű még talpon álló búzával is kereskedtek, méghozzá kilogrammonkénti 19, 44 dináros áron, 575 tonnát adtak el belőle.
Kukoricából 232 tonna kelt el, átlagos kilogrammonkénti 16,37 dináros áron áfával, ami 1 százalékos növekedést jelent. Kukoricából egyébként jó a kínálat, hisz 832 tonnát vittek ki belőle a piacra.
A tőzsdén kereskedtek még szójagrízzel, melyet 48,97 dinárért forgalmaztak, a szójababot 38,88 dinárért árulták. A KAN típusú műtrágyát 18,36, míg a napraforgó-pogácsát 26,43 dinárért kínálták.
Az Újvidéki Terménytőzsdén a megvalósított forgalom értéke az elmúlt héten 32,2 millió dinár volt, összesen 1443 tonna terméket adtak el.
Az észak-amerikai kontinensen, azaz a chicagói tőzsdén májusi jegyzéssel a búza ára pénteken elérte a 335,4 dollárt, ami 1,09 százalékkal kevesebb mint egy héttel ezelőtt, míg a kukorica 237,5 dollárba került tonnánként. A szójabab 495,7, míg a szójapogácsa 345 dolláros szinten zárta a hetet.
A budapesti tőzsdén a búza ára 5,81 százalékkal csökkent, és most 242,4 dollárba kerül tonnánként, míg a kukorica 188,88 euró. Mindkét terméket májusi jegyzéssel kínálták.
A párizsi tőzsdén is csökkent a kenyérgabona ára, méghozzá 4,03 százalékkal, a kukorica ára maradt az egy héttel ezelőtti szinten.
Éppen kell a gyümölcsösbe
Sóti Máté magyarkanizsai olvasónk átvette a Magvető nyereményjátékának főnyereményét
A magyarkanizsai Sóti Máté nem földműves ugyan, de nagy örömmel vette át Kókai Péter főszerkesztőtől a Magyar Szó Magvető mezőgazdasági melléklete által szervezett nyereményjáték főnyereményét, az utánfutós kistraktort.
Máté és felesége, Anna, 44 éve házasok, s mint Anna asszony elmondta, házasságkötésük óta mindennapos vendég náluk a Magyar Szó, és amint beindult az előfizető-akciónk, ők azonnal jelentkeztek. Nagyon aranyos az újságkihordójuk, mert mire ők felébrednek, már ott vár rájuk a postaládában az újság - mondta Sóti Anna.
Mindketten nyugdíjasok, szívesen tájékozódnak. Sóti Máté szerint azért szívesebben az újságból, mert az írott szó maradandóbb, mint a hallott - az utóbbit könnyebben elfelejti az ember. A Magvetőt is rendszeresen átolvassák, főként az állattenyésztéssel kapcsolatos információkat, mert a lányuk és a vejük is állatorvos.
Földjük kevés van, de a gyümölcsösbe bizony nagyon jól jött a kistraktor. Sótiék gyümölcsösében, a magyarkanizsai Hateremben, szilva terem, és jóféle, saját főzésű pálinka készül belőle, például ilyen ünnepi alkalmakra, mint amilyen a nyeremény átadása is volt.
M. M.

A suszter eltávolodott a kaptafától: traktornyeregben a főszerkesztő
Veszélyes zoonózis
Brucellózis
Történelmi áttekintés
Brucellózis alatt azokat a megbetegedéseket értjük, amelyeket a Brucella-nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak, függetlenül az állatok faji hovatartozásától és a betegség kórképétől. A brucellózis elsődlegesen állatbetegség, amely az egész világon elterjedt és komoly gazdasági veszteséget okoz az állatállományokban, de bizonyos körülmények között az ember is megkaphatja. Az egyik legjelentősebb zoonózis (állatról az emberre is átterjedő betegség).
A brucellózis ősrégi betegség, valószínű egyidős az állatok és az ember kapcsolatával. Hippokratész leírt egy betegséget, amely Thasos-szigetén jelentkezett. Leírása alapján ez a betegség megfelel a hullámzó láznak (febris undulans), amely a brucellózisos fertőzés kísérője. Ezt a betegséget a 19. század második felében kezdték jobban megismerni. Az állatoknak azt a megbetegedését, amelyet ma brucellózisnak nevezünk, Angliában már a 19. század elején ismerték.
A 19. század végén a Földközi-tenger partján és a szigetein, különösen Máltán az emberek között széles körben elterjedt egy lázas betegség, amelyet máltai, gibraltári, krétai, nápolyi vagy egyszerűen földközi-tengeri láznak neveztek.
Az angol orvosok hosszú ideig kutatták a betegség kórokozóját. David Bruce angol orvosnak sikerült 1886-ban először laboratóriumi módszerekkel kimutatni a kórokozót, amelyet Brucella melitensisnek neveztek el.
A későbbi vizsgálatok során megállapították, hogy az emberek akkor fertőződnek a máltai láz kórokozójával, amikor nyers, forralatlan kecsketejet fogyasztanak. Kitűnt az is, hogy a máltai lázban történő megbetegedések összefüggésben állnak a kecskék megbetegedésével.
Megállapították, hogy az állatok megbetegedését a brucellák három típusa (faja) idézi elő, melyek közül mindegyik bizonyos mértékben egy meghatározott állatfajhoz alkalmazkodott. A szarvasmarhákhoz a Brucella abortus, a kecskékhez és a juhokhoz a Brucella melitensis, a sertésekhez pedig a Brucella suis.
Mind a három típus átterjedhet az állatról az emberre. Járványtani szempontból az ember számára legnagyobb jelentősége a juh és a kecske brucellózisának van, amely mind elterjedése, mind pedig az általa előidézett betegség súlyossága miatt a legveszélyesebb.
A brucellózist mint a nagy gazdasági kárt okozó betegséget ma már az egész világon kimutatták. Ez a kór nemcsak az állatokat támadja meg, de az embert is súlyosan megbetegítheti, tehát veszélyes zoonózis.
A földrajzi elterjedést illetően a Brucella melitensis a 46. szélességi fok alatt fordul elő leggyakrabban, míg a Brucella abortus (Bang) a 46. szélességi fok fölött a gyakori, különösen Nyugat-Európában és az USA-ban, ahol nagyszámú szarvasmarhát tartanak. A Brucella suis azokon a helyeken gyakori, ahol nagy létszámú sertést tartanak a sertéstelepeken, pl. az USA-ban vagy Nyugat-Európában stb.
Az embernél a fertőzés forrása szinte kivétel nélkül a fertőzött állat.
Surján Pál

A későbbi vizsgálatok során megállapították, hogy az emberek akkor fertőződnek a máltai láz kórokozójával, amikor nyers, forralatlan kecsketejet fogyasztanak
MÉHÉSZSAROK
Vajdaság a méhészek mekkája
Új kaptárok és méhészeti felszerelés vásárlására a tartomány 20 millió dinárt biztosított
A Vajdasági Mezőgazdaság-fejlesztési Alap nemrég hitelpályázatot írt ki méhészek számára, kaptárok és mehészeti felszerelés vásárlására. A pályázat május 25-ig lesz nyitva. Szabó József, az alap igazgatója közölte, 15 millió dinár lett biztosítva a kaptárházak és 5 millió a felszerelés vásárlására. Erre a célra a minimális igényelhető összeg 1000 euró, a maximális pedig 5000 euró dinárban kifejezve, 2 százalékos kamatlábbal, 18 hónapos nyugalmi és úgyszintén 18 hónapos törlesztési időszakkal. A részletek hat hónapos időszakokban fizetendők vissza.
Ez a kölcsönpályázat kiváló lehetőség a vajdasági méhészet fellendítésére. Mindenképpen serkenteni kell a méhészeti szektort, hogy egy profitabilis gazdasági ágazattá váljon. A méhészeknek lehetővé kell tenni a zökkenőmentes munkát, ezáltal pedig a bevételek is növekednének, illetve a kivitelre is lehetőség adódik majd. A vajdasági terep kiváló a méhek számára, így a méz előállítására is, mely egyre keresettebb élelmiszercikk a világpiacon. Ugyanakkor Vajdaságban, a Fruška gorán található Európa legnagyobb hársrezervátuma, a hársból készült méz pedig az egyik legegészségesebb a szakemberek véleménye szerint.
Habár kiváló lehetőségei vannak országunknak a méhészet terén, mégis mindössze 4300 kaptárház van a nyilvántartásban. Ugyanakkor viszont biztató, hogy a méhészek száma évről évre növekszik, ebben nagy szerepe van a kölcsönlehetőségeknek is. A végső cél pedig, hogy ez a vidék a hagyományokhoz hűen ismét jelentős méhészeti régió legyen - tette hozzá Szabó.
Vajdaságban a méhészet iránt nagy az érdeklődés, ezt bizonyítja a Jovan Živanović méhészegyesület, mely tizenhárom éve szervezi meg a Mézfesztivált, a legnagyobb ilyen jellegű rendezvényt az országban. Vladimir Hunyadi péterváradi méhtenyésztő pedig nemrég megkapta a Legjobb Vajdaságból minőségi tanúsítványt, miáltal a termék a szigorú nemzetközi szabványoknak is megfelel. Hunyadi méze európai viszonylatban is megállja a helyét, sőt túl is lépi azt, hiszen pollentartalma eléri a 67 százalékot. Hunyadi 200 kaptárral rendelkezik, évente 8-12 alkalommal költözteti az állományt a megfelelő legelő keresése érdekében.
Érdemes megemlíteni a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárság akcióját, mely a méheknek kedvező növények ültetését szorgalmazza. Egy kilogramm mézért a méhek négy millió virágról gyűjtik be a nektárt, ezalatt pedig akkora távolságot repülnek be, hogy négyszer körbeérnék a földet.
MUHI Béla
KERTÉSZKEDŐKNEK
Mitől jó a jó talaj?
Tavasszal gyakran eltűnődünk azon, hogy milyen a jó termőtalaj, jó-e a kerti földünk, dolgoztunk-e be elegendő szerves trágyát, és milyen termés lesz ebből a talajból? Közben nem tudjuk, milyen is a jó talaj? Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy megállapítsuk, egészséges-e kertünk talaja?
Nos, fogjunk egy ásót, valahol a kertben fordítsunk ki egy nagy lapát földet és ha találunk benne 3-4 gilisztát, akkor elégedettek lehetünk, mert jól dolgoztunk: talajunk termékeny és tápanyagban gazdag. Leginkább pedig azt gondoljuk, hogy a giliszták a kerti földben károsak lehetnek. Károsak, ha kiforgatják a palántát, de nem rágják azt meg. A giliszta ugyanis nem növényevő, pusztán a földet „forgatja” meg szervezetében.
A kert földje, a termőtalaj, igen bonyolult összetételű képződmény, amelyben egymásra is ható fizikai, kémiai és biológiai folyamatok zajlanak. Eközben a növények sokféle, vízben oldott tápanyagot szívnak fel a földből és ezeket a növekedésükhöz, a termés, a mag, a gyümölcs kialakításához használják fel. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak.
A giliszták hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához. Az ún. „csatornahálózatuk" javítja a talaj szerkezetét. Persze, ha kerti talajban mégsem találunk gilisztát, nem kell elkeseredni!
Alakítsunk ki olyan környezetet, melyet ők is szeretnek, és nem kell sokáig várnunk, hamarosan megjelennek kertünkben!
A földigiliszták (Lumbricus herculeus) javítják a talaj minőségét és fokozzák a növények tápanyagfelvevő képességét azáltal, hogy segítik a szerves anyagok, mint a komposzt, a korhadó növényi levelek, és az istállótrágya humusszá alakulását. Ilyen formában már a növények is képesek felvenni, azaz hasznosítani.
A megszállott kertészek fekete aranyként is emlegetik a tápanyagban bővelkedő gilisztaürüléket. A gilisztaürülék jellemzi ugyanis a humuszban gazdag táptalajt, ami után minden kertész áhítozik!
De azért ne ássuk fel a szomszéd kertjét egy vödör gilisztáért csak azért, hogy így javítsuk fel talajunkat. Inkább adagoljunk szerves tápanyagot, ez majd biztosan odacsábítja a környék összes gilisztáját! Ha még egy kis komposztot is gyűjtünk, és azt tavasszal bedolgozzuk, biztosak lehetünk abban, hogy gilisztáink elégedettek lesznek.
A kerti hulladékból már tavasszal megkezdhetjük a komposztkészítést, ami szintén javítja a talaj szerkezetét, azaz minőségét. A komposztálást már kora tavasszal, a kerti munkák kezdetével el kell kezdeni.
Komposztálás
A kerti munkák sokasodásával, a növények zöldellésével szaporodik a kerti hulladék is. Jelenleg persze kevés van belőle, de már ezt is begyűjthetjük. A feleslegessé váló kerti hulladék szerves részét komposztként hasznosíthatjuk. A téma most azért is időszerű, mert a gyep tavaszi felújításával-szellőztetésével, a moha is a komposztba kerülhet, csakúgy mint az első kaszálás utáni aprított fű.
A feleslegessé váló kerti hulladék szerves részét komposztként hasznosíthatjuk. Ebből az anyagból a komposzthalmon értékes humusztrágya képződik, amivel hosszan fenntarthatjuk kertünk talajának termékenységét. Ugyanakkor elősegítjük a biológiai körforgást és a növények egészséges növekedését is.
Miből lesz jó komposzt?
A komposztba szinte minden anyag belekerülhet: a fűnyesedék ugyanúgy, mint ahogy a zöldségágyásból visszamaradt növényi részek, az évelők szárai, az ősszel lehullott lomb, sőt még az aprított fás részek is. Megfelel az összes konyhai szemét és maradék, kivéve a műanyagok, fémek és üvegek.
A siker záloga a megfelelő előkészítés, s a termékeny kerti talaj meghálálja a törődést. A komposztdombba betelepülnek a talajlakó élőlények és megkezdik jótékony tevékenységüket.
A komposztdomb méretei
A komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm. Minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát. A kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget. Erre jó a fűnyiradék. Ha pl. kéthetente vagy 10 naponként vágjuk a füvet, akkor érdemes a komposzttároló töltését is ezzel egyeztetni.
A komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 1×2 méteres parcellából.
A komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől is. A kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt. Ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között. A fóliatakaró erre nem alkalmas.
A szabadon rakott komposztdomb helyett készítsünk fából vagy téglából komposztrácsot vagy komposztsilót is. Úgy alakítsuk ki, hogy jól átengedje a levegőt, és alul, a föld felé nyitott maradjon, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak.
Lehetőleg a kert félárnyékos sarkában gyűjtsük a hulladékot. Nem kell a számára gödröt ásni, még kevésbé betonteknőt készíteni, mert az a legjobb, ha az összegyűjtött anyag a talajjal érintkezik. A szerves anyagokat célszerű rétegekben felhalmozni. Minél többféle anyagból készül a komposzt, annál gyorsabb lesz a korhadási folyamat és annál jobb minőségű végtermékhez jutunk.
Komposztálási idő
A komposzt éréséhez szükséges idő - míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik - függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától. Az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást. A mezőgazdasági boltokban kapható érésgyorsító, korhadás-elősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek.
A földigiliszták és az őket kísérő apró rovarok serege, az ászkák, ugróvillások és százlábúak is az érési folyamat főszereplői. Tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő.
A hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat. 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő.
Milyen a jó komposzt?
Az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos. 2-3 centiméteres rétegben terítsük szét egyenletesen az ágyások felületén, és dolgozzuk a talajba a megfelelő hatás elérése végett. Ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt. Ilyenkor forgassuk át, és rétegezzünk bele száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács.
A kazalba kerüljenek a kikapált és kihúzott gyomok. Ha viszont ezeknek a magjai már beértek, akkor nem tanácsos a komposztba dolgozni, mert kicsírázhat. Más vélemények szerint viszont a komposztban a korhadása során kicsírázott magvak, a magas hőmérsékleten - ami a halom belsejében keletkezik - elpusztulnak.
Jó komposztanyag a lekaszált fű, de ezt össze kell keverni egyéb anyagokkal (például lombbal), mert ha kiszárad, akkor nem korhad el, ha pedig nedves, akkor a korhadás helyett megpenészedik.
Kiváló minőségű humusz képződik a lehullott levelekből. A kipréselt, sőt a kifőzött szőlőtörköly is alkalmas a komposzt gazdagítására. Ide kerülhet a borsó, a bab, a dinnye szára, az évelő és egynyári virágok ősszel letermett hajtása, a dinnye és a krumpli héja.
Kisebb mennyiségű, de igen értékes komposztalapanyag a fahamu, a kávézacc, a kifőzött tealevél. Falun hozzáférhető a gabonaszalma, a törek, a kukoricaszár, a napraforgó- és dohányszár.
A komposztba kerülhet (legfeljebb 10%-ig) csomagolópapír és újságpapír is. Kitűnő komposztalapanyag a gombapincékből kikerülő közeg, amely igen értékes szerves anyagokat és tápelemeket is tartalmaz.
Mi ne legyen a komposztban?
A műanyag nem nyújt a növények számára értékesíthető elemeket, mert fel sem bomlik, csak nagyon kevés fajtája képes erre, ezért ne is kísérletezzünk vele.
Ne keverjünk a komposztba cserepet, üveghulladékot, fémdarabokat, konzervdobozt, kavicsot, betondarabokat. Nem való ide a széntüzelésű kályhák salakja, a bomló és bűzös ételmaradék, a cigarettacsikk, rongyok és szövethulladékok, a faforgács. Ne tegyük a komposztkazalba a színes folyóiratok papírját!
Semmi esetre se használjuk a komposzthalmot a kiürült növényvédő szeres dobozok, flakonok megsemmisítésére és ne öntsük vagy szórjuk a komposztra a maradék, illetve hatását vesztett növényvédő szereket.
Hulladékaprítás és forgatás
A szerves hulladékokat egy-két milliméteres darabkákra aprítrsuk fől, ezzel megnöveljük azt a felületet, amelyen a korhadást előidéző mikroorganizmusok megtelepedhetnek. Számottevő előnye az aprításnak az is, hogy ezzel a komposzt alapanyagtömege csökken.
A kazalba rétegezett vagy a komposztérlelőbe rakott anyagot 2-3 havonta át kell keverni, hogy minden rész elegendő levegőhöz jusson. Átrostálással elkülöníthetjük egymástól a már érett komposztot és a további, korhadást igénylő anyagokat.
A folyamatot meggyorsíthatjuk nitrogénműtrágya bekeverésével.
Száraz nyáron időnként ajánlatos a komposztot megöntözni. A komposztkazalra ültethetünk nagylevelű növényeket (tök, dinnye), sőt egynyári virágpalántákat is.
A kazalba összerakott és gondosan kezelt komposzt egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyaggá válik, amely kiválóan alkalmas a kerti talaj termőképességének fenntartására, sőt fokozására is!
Jó-e a talaj?
Nos, fogjunk egy ásót, valahol a kertben fordítsunk ki egy nagy lapát földet, és ha tekergőzik benne 3-4 giliszta, akkor elégedettek lehetünk, mert jól dolgoztunk: talajunk termékeny és tápanyagban gazdag. Leginkább pedig azt gondoljuk, hogy a giliszták a kerti földben károsak lehetnek. Károsak, ha kiforgatják a palántát, de nem rágják azt meg. A giliszta ugyanis nem növényevő, pusztán a földet „forgatja” meg szervezetében.
Ha mégsem találunk gilisztát a kertben, nem kell elkeseredni, mert a helyzet orvosolható. De azért ne ássuk fel a szomszéd kertjét egy vödör gilisztáért csak azért, hogy így feljavítsuk a kerti ágyás talaját. Inkább adagoljunk szerves tápanyagot, ez majd biztosan odacsábítja a környék összes gilisztáját!
H. E.

A giliszta hasznos a kertben

A komposztrakást félárnyékban állítsuk föl
Milyen eséllyel indulhatnak a fiatalok?
A gunarasi Kadvány Lóránd és Andrea sem kerülhették meg a kérdést, amikor a mezőgazdasághoz szegődtek
Mekkora az optimális birtoknagyság, a fiatal gazda milyen eséllyel rajtolhat az állami földek bérbevételére hirdetett árverésen, hogyan alapozza meg gazdaságát az a mezőgazdaságot választó fiatal, akit nem támogatnak a szülők? Csak néhány sarkalatos kérdése ez agráriumunk jelenének, amelyek akár előre is vetíthetik az ágazat távlatát. A gunarasi Kadvány Lóránd és Andrea sem kerülhette meg a kérdéseket, amikor a mezőgazdasághoz szegődtek. Több tíz hektár termőföld híján, szerény keretek között, állattenyésztéssel próbálkoztak, majd a növénytermesztés mellett döntöttek, gyorsan rádöbbenve, hogy pusztán búza- meg kukoricatermesztésből nehezen lehet megélni, támogatás nélkül még nehezebb fejlődni, fejleszteni a gazdaságot. Többet akaró, a munkától vissza nem riadó fiatal házaspárról van szó, akik részben az agrártudomány alkalmazásával bizonyítják, hogy néhány hektáron is lehet eredményesen gazdálkodni.
- Környékünkön nincs hagyománya a zöldségnövény-termesztésnek, így a hajtatásos termelésnek sem, s négy évvel ezelőtt született az ötlet: miért ne próbálnánk meg a hajtatást. Használt fóliavázat vásároltunk, s a tenyérnyi zárt térben, talán 100 négyzetméter sem volt, a szakkönyvek utasítása alapján kezdtük a termelést. Fűtetlen palást alatt termeltünk, s amikor február végén megjelentünk a piacon a friss retekkel, zöldhagymával, salátával, sokan rácsodálkoztak, honnan a primőráru, s hitték is meg nem is, hogy a saját fóliasátorból - eleveníti föl a kezdetet mosolyogva Lóránd, de azt is hozzáteszi, hogy nemcsak kezdetben segítettek a szakkönyvek, hanem napjainkban is, amikor már némi tapasztalatot szereztek a hajtatásos termelésben. - Amikor a topolyai Teleház kertészképző tanfolyamot szervezett, nyomban jelentkeztem. Nem csupán a termelés alapjaival ismerkedhettem meg, hanem a legkorszerűbb termesztési technológiákkal, melyekről egyelőre csak álmodozhatunk, a legújabb vetőmagvakkal, sőt még a piaci követelményekkel is.
- A kezdeti lépések után kezdődött a fejlesztés…
- A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap pályázatán keresztül 2006-ban fóliasátrat vásárolhattunk. Az Alap hitelföltételeinél kedvezőbb akkor nem létezett Vajdaságban, sokat segített a kezdőknek, mint ahogyan napjainkban is igazi segítség, hiszen a kamatláb a 3 százalékot sem éri el! Szóval abból a hitelből már dupla falú fóliasátrak épültek, s a fűtést is megoldottuk, ami nagyon fontos a primőráru előállításánál. Május derekán kezdődhet a paradicsomszüret, de április vége felé már a salátauborka is piacra kerülhet…
- A termelésben van-e munkamegosztás, esetleg olyan tevékenység, amit kizárólag a háziasszony végezhet?
- A vetőmag kiválasztásától a palántanevelésig, majd a kiültetésig mindent együttesen végzünk. Öröm a fóliasátorban dolgozni s látni a napról napra fejlődő növényeket. Legjobban mégis a szüretet meg a piacozást szeretem - veszi át a szót Andrea s elmondja, hogy helyben, Gunarason meg a környékbeli településeken értékesítik a kiváló primőrárut, de mivel szabadföldi termesztéssel is foglalkoznak, kora nyáron meg ősszel is ezeket a piacokat látják el. Hogy nyereséges-e a termelés? - Elégedettek vagyunk, hiszen mindkettőnknek megvan a „munkahelye”. Ha nagyobb területet borítanának be a fóliasátrak, már pluszmunkaerőt is kellene foglalkoztatni. Keresett a virág is, és meglehet, hogy egy napon virágtermesztéssel is megpróbálkozunk, de most az a legfontosabb, hogy a hajtatásban állítsunk elő minél jobb minőségű zöldségnövényt, hiszen ezzel a termékkel lettünk ismertek.
- Mi jelenti a minőséget: a tetszetős küllem vagy a beltartalmi érték, az ízek harmóniája?
- Mindkettő - mondja határozottan Lóránd és hozzáteszi, hogy külföldi vetőmagokat használnak, de nem azért, mert a hazai zöldségmagvak nem megbízhatóak, hanem mert a zárt térben, tehát fólia alatti vagy üvegházi termelésre nincsenek hazai fajták vagy hibridek. - A jó minőségű termény alapja a kifogástalan minőségű, egészséges palánta. Egyedül, külön fűtött palántanevelő palást alatt állítjuk elő a paradicsom-, a paprika- meg az uborkapalántát, s ezek már a helyükre is kerültek. A termelésben a talajtakarást alkalmazzuk, csöpögtető rendszerrel minden növény tövéhez eljut a tápoldattal dúsított víz. Növényvédő szakmérnök felügyeletével történik a termelés, így lehet igazán biztonságos a munka.
- Általános vélemény szerint a zárt térben történő termelés fokozott növényvédelmet igényel. Valóban így van, vagy tévhit a gyakori kemizálás?
- Tévhit. Ha steril közegbe kerülnek a palánták, ha a szellőztetés is megoldott, nem jelennek meg gombabetegségek, esetleg kártevők, melyek ellen olyan környezetbarát, gyorsan lebomló vegyszerekkel védekezünk, amelyeket az EU-ban is alkalmaznak. A gyomirtás pedig kizárólag kapálással történik. Tisztában vagyunk azzal, hogy ha több éven keresztül ugyanazon a helyen termesztjük a zöldségnövényeket, talajuntság jelentkezhet, fennáll a fertőzés veszélye is. Sokat hallottunk és olvasunk is a hidrokultúrás termelésről, s a következő lépésként ezt a termesztési módot szeretnénk bevezetni perlitközegen. A fejlesztéshez azonban a meglévő fóliasátrakból kell kigazdálkodni az eszközöket. Bízunk benne, hogy sikerülni fog - vallja derűlátóan Kadvány Lóránd.
GALLUSZ László
Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (32.)
Kísérleti telep Óbecsén
A hidrokultúrás termesztés népszerűsítése érdekében Óbecsén 2006-ben felállítottunk egy kísérleti fóliasátrat. Célunk elérhető közelségbe hozni a termelőkhöz ezt a világon már régóta jól ismert és használt technológiát. A feladatok között szerepel különböző növényfajták közeges, valamint közeg nélküli termesztési módjának bemutatása, megfelelő öntözési receptek kipróbálása, és igény szerint egyes növények számára felállítani a megfelelő termesztési technológiát. Tudjuk jól, hogy a fejlett világban minden alkatrész, megfelelő elem beszerezhető jó drága pénzen az erre szakosodott boltokban. Ez számunkra elérhetetlen, ezért olcsó, nálunk is beszerezhető alkatrészek, elemek felhasználásával lett összeállítva az egész rendszer. A telep honlapja állandó fejlesztés alatt áll és megtalálható a hidroperlit.extra.hu internetcímen. Egyelőre a 2007-es év képeivel, de rövidesen megtalálhatók lesznek az idei év folyamatos történéseinek képei is.
Első munka volt az idén az előnevelt palánták kiültetése a konténerekbe. Ezek között szerepelt 11 különböző paradicsom- és két padlizsánfajta.
Kezdjük az előkészületekkel. Ez abból állt, hogy a földfelszín alatti tápoldatozó tartályt és az összes vödröt fertőtlenítőszerrel jól átmostuk. Ezután a helyére került minden, és következett a vödrök feltöltése perlittel. Félig megtöltve a vödröket, sorba belehelyeztük a palántákat. A vödröket teletöltöttük perlittel, és minden vödörbe egy szúrópálcás csöpögtetőt tettünk. A csöpögtetők előzőleg gyenge sósavas vízzel át lettek mosva, majd pedig tiszta folyóvízben lemostunk minden vegyszermaradványt. Ültetés után kezdődhetett az első tápoldatozás. Először gyengébb, 1,2 EC-értékű, majd másnap már 1,8 EC-s tápoldattal be lett állítva a megfelelő öntözési ciklus. A virágzó fázis befejezéséig napi háromszor kétperces az időzítés, melyet az időjárás és a hőmérséklet alakulásának függvényében lehet majd módosítani.
Következzenek a részletek.
A tápoldatozó tartály 2000 literes, és a föld felszíne alá lett helyezve. Az egész konténeres rendszer visszacsorgatós, ami azt jelenti, hogy a vödrökből a fölösleges tápoldat szabadeséssel visszafolyik a tápoldatozó tartályba. Magas hőmérsékleti viszonyok között a föld kitűnően megvédi a tartályt a felmelegedéstől. Letakarva megvédhető a fénytől és így az algaképződést is meg lehet gátolni. A tartályból a tápoldatot egy 350 W-os kis, piacon vásárolt, olcsó pumpa nyomja egy lemezes szűrőn keresztül a csöpögtetőrendszerbe. A pumpa indítását egy időzíthető óra végzi, melyet fokozatosan be lehet állítani 0,1-6 perces időtartamra. Egyelőre egyéb önszabályozó elem, mely a megfelelő időben indítaná a tápoldatozást, nincs beépítve. Nagyobb rendszereknél az időjárás, hőmérséklet és a levegő nedvességtartalmának függvényében egyszerű számítógépes figyelőrendszerrel ez nélkülözhetetlen. Amíg ilyen nincs, marad az emberi megfigyelés és beavatkozás, ha arra szükség van.
A tápoldat a szűrő után két ágon, 1/2-es műanyag csövön keresztül folyik. Ehhez csatlakozik egy nyomásszabályzóval rendelkező gomba. Feladata, hogy megfelelő nyomás felett nyisson, majd pedig a beállított nyomás alatt zárjon. Ezáltal meggátolja a csöpögést és pontosabb tápoldat-adagolást biztosít. A gombákra csatlakoztatható egy elosztó egytől négy szúrópálcához. Esetünkben egy gombához egy vékony makarónicső csatlakozik, elosztó nélkül. A vékony cső végére kerül a szúrópálcás csöpögtető. Könnyen a perlitbe szúrható, cserélhető és tisztítható. A tápoldatozás pontos beállítása végett ajánlatos lemérni, hogy az adott nyomás mellett egy pálcán hány milliliter oldat folyik ki. Az előzőkben már szó volt arról, hogy jobb többször kevesebb mennyiséggel tápoldatozni. Az ajánlott mennyiség 100-150 milliliter egy alkalommal.
Konténeres termesztésre használhatunk különböző edényeket. A festékesedényektől az olcsó piaci vödrökig bármit. Űrtartalma minimum 8, maximum 20 liter lehet. Egy paradicsom részére elegendő a 8 liter. Nagyobb, 20 literes edénybe két növényt is ültethetünk. Az edény anyaga meghatározza az élettartalmát is. A legolcsóbb vödör legtöbb három évig használható, piaci ára 40 dinár. A jobb minőségű gumis vagy kemény polietilénből készült edények több mint 5 évig is használhatók. Bolti áruk 100 dinár körül mozog. Bármilyen műanyag edényt vagy vödröt választunk, egy kis ezermesterkedéssel hidrokultúrás termesztésre alkalmassá tehetjük. Ha elfolyós rendszer mellett döntünk és nem akarjuk újra hasznosítani a felesleges tápoldatot, egyszerűbb a helyzetünk. Elég az edény oldalán körben a fenekétől mérve 5 cm magasságban 8 mm-es fúróval 4-8 lyukat fúrni. Ezen keresztül távozik el a felesleges tápoldat. Nem ideális megoldás a fenekén fúrni a lyukakat, mert a tápoldatozás kimaradása esetén nem lesz tartalék tápoldat az edényben. Az 5 cm magasság biztosítja a tartalékot üzemzavar esetére. Kissé bonyolultabb a megoldás a visszaforgatós rendszernél. Szükségünk van 22 mm-es műanyag csőre, két könyökre és egy 5 cm átmérőjű fekete vízvezetékcső-darabra. Mindezek láthatók a képen is, darabokban és összeszerelve, a visszafolyó csőre illesztve.
A padlizsán és a paradicsom hasonló összetételű tápoldatot igényel, ezért egy rendszerbe vannak kapcsolva. Számítógépes programmal lehetőség van a növény tíz különböző fejlődési ciklusára meghatározni a tápoldat-összetételt. Erre nagyobb, több ezres állomány esetében van szükségünk. Kísérleti telepünk célja megfigyelni az egyszerűbb, három fázisra megadott tápoldat-összetétel hatását a növények fejlődésére. Első fázisnak a vegetatív növekedési szakaszt vettük, másodiknak a virágzást, majd pedig a termésbeérés végső fázisára állítottuk össze a megfelelő tápoldatot.
A táblázatban az alkalmazott egyszerűbb tápoldat-összetételt láthatjuk, 1000 literre számítva és grammokban kifejezve.
TápanyagVegetatívVirágzóTermés
Kálium-nitrát230190310
Mono-kálium-foszfát180250290
Kálium-szulfát160390500
Magnézium-szulfát200330450
Kalcium-nitrát460690920
pH6,56,36,3
EC mS1,82,23,0

A megfelelő pH-értéket salétrom- vagy foszforsav lassú adagolásával állítjuk be. Minden tápoldat készítésnél a pH-érték beállítása után adjuk hozzá a kalcium-nitrátot. Ezt követi a legvégén a mikroelemek hozzáadása. Eltérve az általánosan használt mikroelem-összetételtől egy kibővített recept kerül tesztelés alá. Az előzőkben leírt mikroelem-összetételhez kell hozzáadni 6 gramm kobalt-nitrátot és 4 gramm kálium-nátrium-szilikátot. Az értékek 100 liter vízre vonatkoznak 300-szoros töménységben. Ebből a keverékből 3,3 liter elegendő 1000 liter tápoldathoz. A mikroelem-koncentrátum készítésénél utoljára adjuk hozzá a vas-kelátot. A pH-értéknek 7 alatt kell lennie, különben előfordulhat csapadékképződés. Egyes vas-kelátok széles pH-tartományban használhatók, ezért kötelezően el kell olvasni a mellékelt használati utasítást.
A tápoldatozó rendszerben tisztán anyagi nehézségek miatt nincs beépítve UV-lámpás sterilizáló. Erre nagy szükség lenne a visszaforgatós rendszer miatt. Amíg nem találunk elfogadható áron egy 6-9 W-os UV-lámpát, addig marad a hidrogén-peroxid adagolása. Heti egy alkalommal 200 ml 36%-os peroxidot adunk 2000 liter tápoldathoz. A tápoldatból felszabaduló oxigén pozitív hatását a gyökérzónára fejti ki. Növeli az oxigén mennyiségét és fertőtlenítő hatásával az egyes gyökérbetegségeket is meggátolja.
A képek a kísérleti telepen ültetés után készültek. Időnként beszámolunk a növények fejlődéséről és a változásokról. Egy virágkertész telepén folyamatosan követjük a gerbera perlites termesztését.
Ebben az évben a gyökérzöldségek termesztése is a kísérlet témáját képezi. A sárgarépa, zöldség, retek és burgonya ültetésével, valamint hidrokultúrás termesztésével foglalkozunk a következő számunkban.
Csevegés a kertben
A minap hazafelé menet a váratlanul érkezett áprilisi záporeső elől betértem Sáriékhoz. Kávézgatás közben elbeszélgettünk a falu ügyes-bajos dolgairól. Egy pillanatra tekintetemet hirtelen az ablakra tévedt, és láttam, hogy a gyönyörű orgonabokrokat mossa ám a záporeső, csakúgy hajladoznak alatta.
- Sári, így megnőttek az orgonabokrok? - kérdeztem.
- Igen, ugye milyen kis dugványszerű cserjéket hoztunk, hány éve is annak?
Ekkor lépett be a szobába Atilla, Sári férje.
- Hány éve is annak, hogy ezeket az orgonabokrokat idetelepítettük? - tudakolta tőle Sári.
- A lila színű már ősidők óta itt van. A fehéret körülbelül nyolc évvel ezelőtt telepítettem. De titeket azok a színesek érdekelhetnek ugyebár? Azokat két évvel ezelőtt hoztam, a közeli kertész kínálta őket, hát megvettem.
- A kertésznél ilyet is lehet venni? - szóltam közbe. Én már többnél is kerestem, és rájöttem, hogy erről az értékes és hálás díszcserjéről már majdnem megfeledkeztünk, azt hittem, hogy nemesítésére már nem is gondol senki.
- Azóta sem láttam nála, mondja Atilla, de körül kellene nézni. Ugye tudjátok lányok, hogy az orgonát a törökök hozták tájainkra. Azokból az időkből származnak ezek az egyszerű lila színek. Száz évig is elélnek a cserjék. Régen minden tanya köré orgonát ültettek. Hosszú ideig tartósan védte az épületet portól, széltől. Arról voltak felismerhetők már messziről a tanyák, hogy egyesek a tanyát kerítették be orgonabokrokkal, míg mások az utak mentét jelölték vele, de volt olyan gazda is, aki a földjeit is ezzel az elnyűhetetlen bokorral kerítette körül. A nemes orgonafélék több gondozást igényelnek. Tápanyagokban gazdag, humuszos, középkötött talajon fejlődnek a legjobban. Alkalmazásuk pedig sokoldalú. Ültethetjük szoliterként vagy cserjecsoportba, de a már említett sövények kialakítására is felhasználhatók.
- Azt hiszem mindenki egyetért velem, hogy kiment a divatból az orgona hajtatása - folytattam a beszélgetést. Édesapám mesélte, hogy a múlt század harmincas éveiben a kertészek nyáron nagy ládákba ültették az orgonabokrokat, és bevitték az akkoriban alacsony légterű, kicsinyke üvegházakba. Ott már korán a meleg hatására virágoztatták, meghajtatták. A hajtatott orgonának az volt az érdekessége, hogy levelet nem is hozott, csak a csupasz száron nyíltak az illatos virágok. Másfajta zöld növényekkel kombinálva készítették el a csokrokat. Bizonyára az akkori vidéki urak ilyen virágcsokrokkal kedveskedtek a hölgyeknek.
- Szörnyű ez, hogy időközben megváltozott a világ, és most Hollandiából hozzák a sok-sok vágott virágot. A virágfelhozatal már nem függ az évszakoktól. Mindig szinte minden kapható - folytatta Sári. - Az orgona hajtatása pedig kiszorult a divatból. Újra próbálkozni kellene vele. A faiskoláknak még bizonyára maradt saját anyatelepe. Onnan dugványokat, oltócsapokat és szemzőhajtásokat kellene szerezni. Alanycsemetéket, szaporítóanyagot kellene hozzá kitermelni, és már is megalapozhatnánk az orgonakertészetünket.
- Ez nem is rossz ötlet. Egy parcellát már az idén kijelölök, és körülnézünk, melyik kertészet vagy faiskola tart még nemes állományt. Előbb csak próbaképpen ültetjük, a jövő évben majd lassan felkészülhetünk a fóliázásra. Az orgona rendes időpontja április vége, május eleje. Ha csak egy hónapot nyerhetnénk hajtatással, bizonyára a tavaszi hagymások és a természetes virágzás közti időszakban még piaca is lenne az így előállított árunak - mondta Atilla.
Hirtelen az álmodozó házaspár felé fordultam, és biztatva őket megjegyeztem:
- Akkor majd a ti gyermekeiteknek is lesz hol bújócskázniuk, mint annak idején nekünk. Sári, emlékszel a Tóték tanyáján mennyit játszottunk az orgonabokrok között. Bújócskáztunk, babáztunk, a fiúk a másik végén fociztak. De jó is volt még akkor…
Kertész Katinka
Eltűnnek az Alföld vizei?
Az éghajlat melegedése több kimutatható változást okozott a vízkörforgásban, ami várhatóan fokozódni fog. Kontinensünk déli, keleti és középső területein egyre kevesebb a csapadék és hosszabb aszályok várhatók, míg északon nő a csapadék mennyisége. Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb ország a kontinensen.
Ami világviszonylatban egyfokos melegedés, az nálunk 1,5-2 fokot is jelent. A szárazodás a nyári időszakban folytatódik, különösen érintve az Alföld, az Alpok alja és a Dél-Dunántúl területeit. A vizes élőhelyek átalakulása miatt számos, vízhez kötött életmódot folytató növény- és állatfaj fennmaradása kerül veszélybe, nem beszélve az ivóvízellátásról és az öntözésről.
A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendőek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kibocsátás csökkentésén túl az alkalmazkodásra való felkészülést, Magyarország klímaváltozásra való felkészülése során a most folyó és 2009 végén záruló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az ehhez szükséges átfogó intézkedések megtervezésének is most van itt az ideje.
A Tisza és az Alföld esetében komplex megoldást kell találni mind az árvizek és a nyári aszályok okozta kár csökkentésére, mind pedig a folyó és a folyó menti területek ökológiai állapotának javítására. Tározók és nagy költségű töltésrendszerek építése nélkül, a tiszai Alföld természetes mélyedéseiben biztonságosan tárolható a Tisza és mellékfolyói tavaszi víztöbblete - véli a WWF Magyarország.
A vízellátás biztonságának növelése a jövőben kulcsfontosságú lesz, különösen a korábbi emberi beavatkozások okozta, szárazodást mutató területeken. Az Alföld természetes medencéiben való vízelhelyezés hatékonyan csökkenti az árvízszintet, és kétszer annyi víz tárolható így, mint a mesterséges tározókban. Nem beszélve arról, hogy ennek a megoldásnak a beruházásigénye is sokkal kedvezőbb. A cél olyan komplex megoldás kidolgozása, amely ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is kedvező - javasolja a természetvédő szervezet a Klímaváltozási Kormányközi Testület jelentésére hivatkozva.
(Figyelő Net, www.fn.hu)
A melléklet az Európai Unió pénzügyi támogatásával készül. A mellékletben megjelent tartalmakért a kizárólagos felelősség a Magyar Szó szerkesztőségét terheli, és azok nem az Európai Unió álláspontját képviselik.



Címoldal  |  Külföld  |  Kitekintő  |  Belföld  |  Közelkép  |  Szabadka  |  Újvidék  |  Tiszavidék  |  Topolya  |  Művelődés  |  Sport  |  Mozaik  |  Lapzárta  |  Dokumentumok
Az újság internetes megjelenését lehetővé teszi a CNT