Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke által átadott anyag az EP Tényfeltáró Bizottságának
A vajdasági magyar oktatás egyre súlyosbodó helyzetének bemutatása előtt előrebocsátom, hogy amennyiben hamarosan nem lesz önálló magyar iskolarendszer, a lakosság asszimilációja menthetetlenül beteljesedik. Sérelmesnek tartjuk azt, hogy az állam nem engedélyezi egyházi általános és középiskolák alapítását. Ennek oka az, hogy az egyházi iskolák meggátolnák a szerb hatalom asszimilációs oktatáspolitikáját Az Újvidéki Római Katolikus Egyházközség 1996 óta peres eljárás útján próbálja visszaszerezni az épületét. Az épületet 1959-ben államosították, ez ellen fellebbezett az egyház. Azóta közigazgatási eljárás folyik, az államosításnak nem volt jogi alapja. A szerbiai és a vajdasági Legfelsőbb Bíróság határozatai alapján ez az épület nem lehetett az államosítás tárgya. A városi közigazgatási szervnek 1986-ban határozatot kellett volna hoznia arról, hogy az épület nem államosítható. A város nem hozta meg a határozatot arra hivatkozva, hogy nincs hova költöznie az épületben működő zeneiskolának, de ez valójában politikai határozat volt. Legutóbb 2004 novemberében írtak levelet az ügyben a polgármesteri hivatalnak, de a hivatal nem hajlandó fogadni a jogi képvislőt. Az illetékes minisztériumok válaszra sem méltatják az ügyben hozzájuk intézett leveleket. Egyébként a szerbiai parlamentnek az európai elvárásoknak megfelelően 2004 decembere végéig törvényt kellett volna alkotnia a vagyon visszaszármaztatásról, amit nem tett meg. Számtalan volt egyházi ingatlan van állami tulajdonban, ennek rendezésére semmilyen kilátás nem mutatkozik. A több egyházi vezető szeretné újraindítani a két világháború között működött egyházi iskolát. A törvény nem teszi lehetővé magán- vagy egyházi árvaházak működését sem. Az árvaházakba kerülő magyar gyermekek elszerbesednek. Saját tapasztalatom alapján állítom, hogy kamenicai SOS faluban az oda kerülő magyar gyermekek elszerbesednek. A kilencvenes években örökbe akartam fogadni egy árva kislányt, az újvidéki Szociális Központ pszichiátere azzal indokolta az elutasítást, hogy szektához tartozom, szerintük a református egyház szekta. Szakács Erzsébetre, a kislányra egész tanulmányi ideje alatt nyomást gyakoroltak, hogy szerb iskolába járjon, de a kislány kitartott a magyar tagozat mellett. Végül hiába volt minden erőfeszítésem, a heti egy találkozás nem tudta azt nyújtani, mintha én nevelhettem volna. A középiskolát otthagyta és egy karlócai cigánytelepre költözött az élettársához. Más magyar gyermekekkel is találkoztam az SOS faluban, akik rövid idő alatt elveszítették az anyanyelvüket. Ekkor szerettem volna magyar árvaházat létesíteni, de erre nincs törvényes lehetőség. Az Apáczai Diákotthon (lánykollégium) vezetője vagyok és naponta tapasztalom, hogy mennyi nehézséggel kell megküzdenie a szerb nyelven tanuló egyetemista lányoknak. A nyelvi nehézségek nagy mértékben hátráltatják az előmenetelüket. Dr. Ribár Béla és Dr.Szalma József kidolgozta a magyar egyetem tervét, de ennek megvalósítására sincs meg a politikai akarat. KözoktatásAz ötvenes években kialakították a területi iskolák rendszerét, a magyar iskolákat összevonták a szerbekkel. Ezután rohamosan csökkent a tanulók létszáma:
A szerb hatalom már a titói rezsim alatt is a testvériség-egység jegyében az asszimiláció egyik leghatékonyabb fegyverével, az oktatással igyekezett beolvasztani a magyar lakosságot. Csupán a tiszta magyar lakosságú falvakban működött és működik ma is magyar iskola, gyakran azonban ezeket bekebelezte a közeli szerb település iskolája és a magyar iskola minden szempontból alárendelt helyzetbe került. Példa erre a felsőittebei iskola, amely csaknem 200 éves fennállása után 1981-be egyesült a szerbittabei iskolával. Az évek során most olyan helyzet alakult ki, hogy a pedagógusok és a szülők kérték az iskola különválását, de mindeddig nem kaptak választ a kérelmükre. Idézet a levelükből: „Ha nem kapunk segítséget, több mint valószínű megszűnik a magyar nyelvű oktatás a felső tagozaton. A magyar tanulók száma 120 körül van. Iskolánkban írásos nyoma van a magyar anyanyelvű tanárok nemzeti alapon való sértegetéséről, ami ellen a mostani igazgató nem tett semmit, ezért nacionalizmussal gyanúsítható. A begaszentgyörgyi községben (Žitište) a felelős személyeknek az a véleménye, hogy amíg a munka nem áll le, nincs baj. Kezdeményeztük az iskola különválását, azonnal nacionalista jelzővel bélyegeztek meg. Igy az iskolánkban minden szinten a többségi nemzet dönt függetlenül a magyar ajkú pedagógusok és szülők akaratától. A szülők tanácsa is szerb többségű. A tartományi Oktatási Titkárságtól az iskola azt a tanácsot kapta, hogy a környezetnyelv tanítására magyarul tudó pedagógust alkalmazzon. Ezt az igazgató a saját felelősségére semmibe vette és önkényesen döntött a magyar tanulók kárára.” Az ittebei iskola felső tagozatára járnak a szomszédos tamásfalva magyar és szerb tanulói is. Tamásfalván négyosztályos iskola van. 2004 novemberében az ittebei iskolában 5-6 szerb tanuló egy tamásfalvi szerb menekült gyermek vezetésével az iskolában több alkalommal megvert egy magyar hetedikes tanulót és egy alkalommal osztálytársát, ki utána nem ment iskolába. A szülők panaszt tettek Rakić Cvetana igazgatónőnél és annak helyettesénél, Szakál Imrenél, akik egy darabig tétlenül nézték a történeteket, csak azután intézkedtek az ügyben, amikor a szülők az újvidéki rendőrségi kapcsolataikkal fenyegették meg őket. Végül a rendőrség beidézte a verekedőket, nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel. A gyerekek verése azonban megszűnt. Ugyanebben az időben Tamásfalván a szerb házakon horogkereszt jelent meg. Valószínűleg gyermekek műve, mert némelyiket fordítva rajzolták. A magyar lakosság szerint a verekedő a banda tagjai rajzolhatták a horogkereszteket azért, hogy vádolni lehessen a magyarokat. A VMPE véleménye szerint a gyermekek agresszív viselkedésének két forrása van: az egyik az otthoni nevelés, a másik a szerb ifjúság iskolai nevelése az elmúlt években. Fejértelep Fejértelepen 1998-ban szűnt meg a magyar nyelvű oktatás. Ennek oka az volt, hogy a nyugdíjba vonuló tanítónő lebeszélte a szülőket a magyar tagozat fenntartásáról azzal az érvvel, hogy a gyermekek a közeli Uljmában folytatják szerbül ötödik osztálytól a tanulást és nehézséget jelent nekik, ha az első négy osztályt magyarul végzik el. A négyosztályos oktatásban résztvevő tanulók többsége most is magyar, akik egy szerb és egy román tanítónőtől tanulnak szerbül. Most már a szülőket is nehéz rávenni arra, hogy kérjék a magyar nyelvű oktatást, mert úgy érzik, hosszú távon nincs jövője a gyermekek anyanyelvű továbbtanulásának. A VMPE levélben fordult a Magyar Nemzeti Tanácshoz, a VMSZ-hez, a VMDP-hez és a Tartományi Oktatási Titkársághoz az üggyel kapcsolatban. A tartományi oktatási titkár válaszában azt írta, hogy a szülőknek kell kérni az iskolától, majd az iskola kérvényezheti a titkárságtól a magyar oktatás újbóli megindítását. Sajnos az eltelt néhány év megtette a magáét, a szülők és a faluban működő magyar párt sem tesz semmit annak érdekében, hogy magyar tagozat nyíljon. Az elmúlt évtizedek felmorzsolták a magyarságot, elsősorban azzal, hogy egyenként szűntek meg a magyar osztályok. Azon a településen, ahol nincs magyar oktatás, rövid idő alatt elvész a magyarság. Az évtizedek óta a magyarságra nehezedő lélektani nyomás, megfélemlítés sok helyen kerékbe törte megmaradni akarást. 2003-ig használt történelem tankönyvekben jelen volt a magyarság elleni uszítás, a magyar nemzet bűnös nemzetként szerepelt. 2003-ban új oktatási reformot kezdett el az oktatási miniszter, új tankönyvek jelentek meg, a 2003/2004-es tanévben először vezették be nagyobb arányban a magyar történelem tanítását. Most új oktatási miniszter van, aki megállította az oktatási reform folyamatát, egyes osztályokban a régi történelemkönyvet használják. Nyugat-Szerbiában boszniai tankönyveket is használnak. A magyarországi tankönyvbehozatal nem működik, 82 magyarországi szakiskolai tankönyv behozatalát jóváhagyta a miniszter, de a tankönyvek ára többszöröse a hazaiakénak, a szülők nem tudják megfizetni, ráadásul nem is felelnek meg a hazai tantervnek. Nemcsak a tankönyv, hanem a könyvek behozatala is korlátozott, több alkalommal küldték vissza a határról a könyvadományokat. Pl. a VMPE által szervezett 2003-as Apáczai Nyári Akadémiára a magyarországi előadó tanár által hozott könyveket nem engedték be az országba (történelem), a 2003-as közgyűlésre az Oktatási Minisztérium képviselője nem hozhatta be a Pedagógiai Szemle példányait stb. Azóta a magyarországi előadók, vendégek meg sem kísérelik az ajándékkönyvek behozását az országba. Az iskolai oktatásnak, nevelésnek nagy szerepe van a társadalmi béke megszilárdítása, megőrzése szempontjából. Fontos lenne a fiatalságot az együttélés normáinak elfogadására nevelni. Részben e nevelés hiánya vezetett és vezet a magyarok bántalmazásához. A VMPE álláspontjaLegsürgősebb tennivalókA magyar oktatási rendszer egyik alappillére az általános iskolai és a középiskolai kollégiumi hálózat kialakítása. Minden olyan helységben, ahol középiskola működik, szükséges a bentlakás létrehozása. Ezek a helységek a következők: Ada, Becse, Csóka, Kanizsa, Topolya, Zenta, Zombor. Nagybecskereken már vannak kollégiumok. Általános iskolai kollégiumokat Bánátban és Nyugat-Bácskában kellene létrehozni. Észak-Bánátban Kikindán vagy Kisoroszon lenne helye a kollégiumnak, ennek vonzáskörzete Mokrin, Töröktopolya, esetleg Majdán, Rábé, Oroszlámos. Közép-Bánátban Nagybecskereken lenne a kollégiumnak létjogosultsága, vonzáskörzete Erzsébetlak, Écska, Lukácsfalva. Magyarittabén a Miloš Crnjanski Általános Iskolában meg kell valósítani az iskola szétválasztását, mert jelenlegi formájában az asszimilációt erősíti. Az iskolában a tanulók egyre több tantárgyat tanulnak szerbül. 2003-ban a tanárok egy csoportja kérvénnyel fordult a Tartományi Oktatási Titkársághoz a magyar iskola visszaállítása érdekében. Kérvényükre nem kaptak választ. A VMPE közbenjárása is sikertelen volt, válasz nélkül maradt. A tordai iskola anyaiskolája a Banatsko Karađorđevo-i Nikola Tesla Általános Iskola. Itt is javasolt a szétválás az anyaiskolától, amely szerb nyelvű, és csak hátrányt jelent a munkájukban, a támogatások elnyerésében. Dél-Bánátban Ürményházán már beindult az általános iskolai kollégium szervezésének folyamata, kezdeményezői Dulka Andor és Viola Lujza. Idén két nezsényi gyereket ürményházi családoknál helyeztek el, remélhető, hogy jövőre már épület is lesz. A bókai tanulók a közelben lévő Nezsénybe utaznának iskolabusszal, majd ötödik osztálytól az ürményházi iskolában folytathatnák tanulmányaikat. Fejértelepen helyre kell állítani a magyar nyelvű oktatást, amely nyolc évvel ezelőtt szűnt meg. A többségében magyar lakosságú faluban csak szerb összevont tagozat működik. Versecen is be kell indítani a magyar nyelvű oktatást. Nyugat -Bácskában rohamosan csökken a tanulók létszáma. Abban a faluban kellene megteremteni a nyolcosztályos iskola működésének feltételeit, amelynek legkedvezőbbek a demográfiai esélyei. Az alsó tagozatnak fenn kell maradnia a legkisebb faluban is. Újvidék Felmerült egy magyar iskolaközpont létrehozásának terve. Általános iskolai szinten meg kellene tartani a magyar tagozatos iskolákban a magyar osztályokat úgy, hogy szervezetileg az iskolaközpont igazgatóságához tartozzanak. Ugyanis ha az általános iskolai osztályokat egy épületbe vonjuk össze, megismétlődik a nagybecskereki példa. Ismeretes, hogy Nagybecskereken az iskolák összevonásának következménye azt lett, hogy a szülők a legközelebbi iskola szerb tagozatára íratták a gyermeküket. Mind a négy újvidéki általános iskolában, ahol még magyarul lehet tanulni, csökken a tanulók létszáma. Az újvidéki Április 7. Egészségügyi Középiskolában nemrég újra beindult a magyar tagozat, viszont félő, hogy jövőre nem szándékoznak ott magyar osztályt indítani. A politikai szintéren olyan fellépésre várunk, amely nem csak melegen tartja a problémákat, és tétlenül nézi a magyar nyelvű oktatás pusztulását, hanem valóban gyökeres megoldásokat kényszerít ki a kormánytól. Felsőoktatás: magyar egyetemre van szükség, és amennyiben a jóváhagyást erre nem kaphatjuk meg, magyarországi egyetem kihelyezett tagozatával kellene indulni. Erdélyben és Kárpátalján hosszú ideig kihelyezett tagozat működött, pl. a kárpátaljai főiskola előde kihelyezett tagozat volt (Nyíregyházáról). A VMPE a '90-es évek közepén már tárgyalt a szegedi JATE rektorával, aki beleegyezését adta Szabadkán egy kihelyezett tanárképző tagozat létrehozását, de ehhez a politikai akarat hiányzott. Orovec Julianna a VMPE alelnöke Ha majd a többségi nemzet jóindulata, segítőkészsége, és az anyagi források bőséges csobogása folytán az erre kijelölt település kiépítheti a saját magyar iskolaközpontját az óvodától az egyetemig, beleértve a kultúrházat, a színházat, a múzeumot, a könyvtárat stb., akkor ott már csak szervezni kell az életet. De mit tegyünk addig? 1.) Kérjük legalább néhány tantárgy (rajz, zene, történelem, magyar, társadalmi ismeretek...) tantervének megírási jogát – a tanmenetet bízzuk a tanítóra, tanárra. 2.) Az adminisztrációt a kétnyelvű iskolák magyar tagozatos pedagógusai csak magyarul írják. 3.) A magyar tagozatosok tankönyveit, a kézikönyveket magyarul írhassuk meg, és ezeket egyenrangúan használhassuk a Magyarországon megjelenő tankönyvekkel, kézikönyvekkel együtt – minden korlátozás nélkül. 4.) A tanítási nyelv következetesen legyen a magyar. 5.) Kétnyelvű iskolákban legalább az igazgatóhelyettes, a titkárnő, a pszichológus, a könyvtáros és 1-2 takarítónő tudjon magyarul. 6.) A könyvtár állományát magyar nyelvű kötetekkel rendszeresen gyarapítani, újítani kell (házi olvasmányok, szakirodalom, szépirodalom, folyóiratok). 7.) A kétnyelvű iskolák nevelési tervébe kötelezően beiktatni az emberjogi és ezen belül a gyermekjogi nyilatkozatot, és tanítani kell a toleranciát. 8.) Minden közérdekű információt – legyen az szóban vagy írásban – magyarul is közre kell adni (faliújság, közlöny, felhívás...) 9.) A történelemkönyv anyagának a korábbihoz képest nagyobb részét képezze a magyar nemzeti történelem. 10.) Egyetlen meglévő magyar tagozatot sem szabad beszüntetni, még akkor sem, ha oda kevés tanuló iratkozik be, sőt, ha igény mutatkozik rá, új tagozatokat kell nyitni. A tanulók létszámát az egyes tagozatokon nem szabad alsó korláthoz kötni. 11.) A magyar szakaktíva működését serkenteni, segíteni kell, lehetőséget kell adni a kibontakozásra, hogy betöltse egy majdani tantestület csíraképes magjának szerepét. 12.) A magyar nyelvű szakkörök (szavalócsoportok, önképzőkörök, újságírók, képzőművészek, színjátszók csoportjai...) munkáját serkenteni, segíteni, támogatni kell, szemléket, kölcsönös látogatásokat, közös ünnepségeket kell szervezni a számukra. 13.) Támogatni kell a kapcsolatteremtést Vajdaság iskolái között (pl. az azonos nevű iskolák találkozói). 14.) Lehetővé kell tenni a tantestület magyar oktatóinak találkozását határon túli iskolák pedagógusaival – eszmecsere, tapasztalatcsere céljából. 15.) Meg kell szervezni a tanulócsoportok látogatását határon túli (magyarországi, erdélyi, felvidéki) iskolákba ismerkedés, barátkozás céljából (pl. sportnapok, Ki mit tud? vetélkedők, Játsszunk együtt!, Mutasd be az iskoládat! programok stb.).
|